Berta Sándor
Elfogadták a legújabb WLAN szabvány tervezetét
Nem véletlenül fogalmaztak úgy a szakemberek, hogy mérföldkövéhez érkezett a vezeték nélküli technikák korszaka. Az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) nevű szakmai szervezet ugyanis elfogadta a 802.11n jelű WLAN szabvány tervezetét.
A vezeték nélküli technikákat igazán napjainkban kezdik maguknak felfedezni a felhasználók. A mobilitás, az egyszerűség, az egyre nagyobb sávszélesség miatt egyre többen gondolkoznak el, vagy választják a WLAN- és a WiFi-hozzéféréseket. Akik hezitálnak, azok többnyire azzal érvelnek, hogy például egy DSL-hozzáférés - bár helyhez kötött -, de még mindig nagyobb sávszélességet kínál, mint a jelenleg az átlagember számára megfizethető leggyorsabb vezeték nélküli technika.
A technológiára az AMD is igényt tart
A helyzet azonban az IEEE 802.11n szabvány megjelenésével gyökeresen megváltozhat. A szabvány alapjait az Enhanced Wireless Consortium (EWC) fektette le és ahhoz, hogy a 802.11n valóban használható legyen, még át kell esnie az IEEE ratifikációs eljárásán, ami akár egy évig is eltarthat. Annyi már kiszivárgott, hogy az IEEE 802.11n elméleti maximális sávszélessége elérheti akár 600 Mbps-ot is, ami tízszerese lenne a jelenleg 802.11a és 802.11g szabványok adatátviteli értékeinek. Ezenkívül jelentősen növelnék a hatótávolságot is.
Mindez azt jelentené, hogy még vonzóbbá válhatna a vezeték nélküli technika és akár már jó minőségű, nagy felbontású online videókat, vagy televíziós adásokat is lehetne közvetíteni a segítségével. Időközben az első gyártók, köztük a Broadcom már be is jelentették az első, a 802.11n szabvánnyal kompatibilis chipjeiket. Ezek a chipek több egyidejű adatcsatorna használatát is támogatják és akár a 300 Mbps-os adatátviteli érték elérésére is képesek.
Amennyiben figyelembe vesszük az új szabvány támogatóinak névsorát (Apple, Asus, Atheros, Buffalo, Cisco, Conexant, D-Link, Gateway, Intel, Lenovo, Microsoft, Mitsubishi, Netgear, Nvidia, Realtek, Sony, STMicroelectronics, Toshiba, US Robotics és Winbond), akkor elvileg már semmi sem állhat az IEEE 802.11n útjában.
A vezeték nélküli technikákat igazán napjainkban kezdik maguknak felfedezni a felhasználók. A mobilitás, az egyszerűség, az egyre nagyobb sávszélesség miatt egyre többen gondolkoznak el, vagy választják a WLAN- és a WiFi-hozzéféréseket. Akik hezitálnak, azok többnyire azzal érvelnek, hogy például egy DSL-hozzáférés - bár helyhez kötött -, de még mindig nagyobb sávszélességet kínál, mint a jelenleg az átlagember számára megfizethető leggyorsabb vezeték nélküli technika.
A technológiára az AMD is igényt tart
A helyzet azonban az IEEE 802.11n szabvány megjelenésével gyökeresen megváltozhat. A szabvány alapjait az Enhanced Wireless Consortium (EWC) fektette le és ahhoz, hogy a 802.11n valóban használható legyen, még át kell esnie az IEEE ratifikációs eljárásán, ami akár egy évig is eltarthat. Annyi már kiszivárgott, hogy az IEEE 802.11n elméleti maximális sávszélessége elérheti akár 600 Mbps-ot is, ami tízszerese lenne a jelenleg 802.11a és 802.11g szabványok adatátviteli értékeinek. Ezenkívül jelentősen növelnék a hatótávolságot is.
Mindez azt jelentené, hogy még vonzóbbá válhatna a vezeték nélküli technika és akár már jó minőségű, nagy felbontású online videókat, vagy televíziós adásokat is lehetne közvetíteni a segítségével. Időközben az első gyártók, köztük a Broadcom már be is jelentették az első, a 802.11n szabvánnyal kompatibilis chipjeiket. Ezek a chipek több egyidejű adatcsatorna használatát is támogatják és akár a 300 Mbps-os adatátviteli érték elérésére is képesek.
Amennyiben figyelembe vesszük az új szabvány támogatóinak névsorát (Apple, Asus, Atheros, Buffalo, Cisco, Conexant, D-Link, Gateway, Intel, Lenovo, Microsoft, Mitsubishi, Netgear, Nvidia, Realtek, Sony, STMicroelectronics, Toshiba, US Robotics és Winbond), akkor elvileg már semmi sem állhat az IEEE 802.11n útjában.