Gyurkity Péter
AMD: nyílt BIOS Gigabyte alaplapon
Az AMD támogatásával első alkalommal mellékeltek nyílt forráskódú BIOS-t asztali gépbe szánt alaplaphoz, amely lehetővé teszi annak alapvető módosítását, jobban illeszkedve a fanatikusok igényeihez.
A jelentés szerint a processzorgyártó egyik mérnöke a Gigabyte M57SLI-S4 jelzésű alaplapját módosította, kicserélve az eredeti BIOS-t egy nyílt forráskódú változattal. A lépéstől elsősorban a Linux felhasználók, azok közül is főként a fanatikus modderek várnak előrelépést, hiszen megnyílt az út a hatékonyabb órajelhúzás, valamint a kompatibilitási problémák kiszűrése felé.
Jelenleg azonban még meglehetősen sok a kérdőjel a projekt körül, amely a Free Software Foundation jóvoltából LinuxBIOS néven indult még 1999-ben. A kísérleti példányként használt alaplappal nincs gond - nForce 570 SLI chipkészlet, AM2 foglalat, DDR2-támogatás, két PCI Express x16 illesztő, RAID és FireWire -, ám még a fejlesztéshez közel állók sem igazán tudnak választ adni arra, hogy a nyílt forráskód és az ezzel járó egyszerű módosítási lehetőségek mennyi előnnyel járnak. Néhányan kompatibilitási és stabilitási problémáktól tartanak, mások inkább azt emelik ki, hogy a saját - moddolt - BIOS-ok révén kiszélesíthetik a túlhúzási korlátokat.
Amint arról korábban beszámoltunk, az ingyenes BIOS az FSF szerint jobban kedvezne a számítógépek alapvető funkcióit kezelő alkalmazások fejlesztésének. Ezek ugyanis jelenleg néhány cég kezében vannak, akik óvatosak a licenceléssel és szigorú korlátokat állítanak fel a telepítéssel és használattal kapcsolatban. Többségük nem hajlandó információval szolgálni a felépítéssel és a működéssel kapcsolatban, így a problémák elhárítása is akadályokba ütközik.
A Linux platform fanatikusai éppen ezen korlátok megkerülésében reménykednek, a jobb órajelhúzásra és a hibásan kikerülő BIOS-verziók gyors javítására hivatkozva.
A jelentés szerint a processzorgyártó egyik mérnöke a Gigabyte M57SLI-S4 jelzésű alaplapját módosította, kicserélve az eredeti BIOS-t egy nyílt forráskódú változattal. A lépéstől elsősorban a Linux felhasználók, azok közül is főként a fanatikus modderek várnak előrelépést, hiszen megnyílt az út a hatékonyabb órajelhúzás, valamint a kompatibilitási problémák kiszűrése felé.
Jelenleg azonban még meglehetősen sok a kérdőjel a projekt körül, amely a Free Software Foundation jóvoltából LinuxBIOS néven indult még 1999-ben. A kísérleti példányként használt alaplappal nincs gond - nForce 570 SLI chipkészlet, AM2 foglalat, DDR2-támogatás, két PCI Express x16 illesztő, RAID és FireWire -, ám még a fejlesztéshez közel állók sem igazán tudnak választ adni arra, hogy a nyílt forráskód és az ezzel járó egyszerű módosítási lehetőségek mennyi előnnyel járnak. Néhányan kompatibilitási és stabilitási problémáktól tartanak, mások inkább azt emelik ki, hogy a saját - moddolt - BIOS-ok révén kiszélesíthetik a túlhúzási korlátokat.
Amint arról korábban beszámoltunk, az ingyenes BIOS az FSF szerint jobban kedvezne a számítógépek alapvető funkcióit kezelő alkalmazások fejlesztésének. Ezek ugyanis jelenleg néhány cég kezében vannak, akik óvatosak a licenceléssel és szigorú korlátokat állítanak fel a telepítéssel és használattal kapcsolatban. Többségük nem hajlandó információval szolgálni a felépítéssel és a működéssel kapcsolatban, így a problémák elhárítása is akadályokba ütközik.
A Linux platform fanatikusai éppen ezen korlátok megkerülésében reménykednek, a jobb órajelhúzásra és a hibásan kikerülő BIOS-verziók gyors javítására hivatkozva.