Nemrég több mint egy tucat Google-felhasználó gondolta úgy, hogy jó dolgot cselekszik, amikor gyanús internet-címeket jelentett a Google adathalászat ellen harcoló weboldalának.

Azóta kiderült, feljelentésben sem árt az óvatosság, mivel az elküldött címek mellé olyan információk (bankszámlaszámok, felhasználó nevek, jelszavak stb.) is hozzácsapódtak, amit a legkevésbé sem akartak közzétenni. A figyelmetlenségek sorozata azonban ezzel nem ért véget, mivel a keresőóriás adathalász-feketelistáján a gyanús címek mellett - egyelőre tisztázatlan körülmények között - a bizalmas információk is megjelentek. A problémát felfedező Finjan online biztonsági cég január 3-án értesítette a Google-t a problémáról.

Több mint ironikus, hogy a Google ezt a feketelistát, pont a böngészést biztonságosabbá tenni kívánó Safety Browsing Project részeként teszi közzé, felhívva a felhasználók figyelmét a gyanús oldalakra. A Google-nak majd egy hetébe telt eltávolítani a személyes információkat.

Barry Schnitt, a Google szóvivője a MarketWatchnak küldött levelében azt is elmondta, hogy a potenciálisan veszélyeztetetteket e-mailben értesítették az esetről. A cég állítólag azóta már megoldotta, hogy az ilyen jellegű információk automatikusan törlésre kerüljenek a felhasználó által küldött feljelentésekből. Schnitt arról nem nyilatkozott, hogy az érintett 15 felhasználó közül valakinek is kára származott volna az ügyből.

Bár maga az incidens nem érintett sok embert, mindenképpen elgondoztató lehet, hogy vajon jó-e az, ha az internetes cégek személyes adatokat gyűjtenek felhasználóikról, illetve, hogy mindent elkövetnek-e az információk biztonságáért. "Egy alapértelmezett keresőt még egyszerű átállítani, de felhasználói nevemet és a jelszavamat közzétenni a weben? Na az már csúnya dolog!" - reagált az esetre Andy Beal, a népszerű Webronews.com írója, utalva a Google korábbi ügyére, amikor a keresőcég beperelte a Microsoftot, mert az Internet Explorer a redmondi vállalat keresőjét jelenítette meg alapértelmezettként.