Gyurkity Péter
A kalózkodás kedvez Oroszországnak
Ezen a véleményen van a Kaspersky vírusirtó cég kommunikációs igazgatója, aki szerint éppen a kalózszoftverek elterjedése biztosította a felemelkedés lehetőségét a kilencvenes években.
Timur Tsoriev, a Kaspersky vállalati kommunikációért felelős igazgatója a ZDNeten közzétett rövid interjúban elmondta, hogy a kalózszoftverek megjelenése és ennek következményei nélkül Oroszország technológiai szempontból még a kőkorszakban lenne, mivel éppen ez adott lehetőséget a kapitalizmus útjára lépő ország új generációjának a tanulásra, az első tapasztalatok megszerzésére, ezt követően pedig a gyors felzárkózásra.
A szakember érvelése szerint a kilencvenes években, az általános szegénység közepette, nem igazán mutatkozott lehetőség a szoftvercégek - főként a Microsoft - drága termékeinek megvásárlására. Az informatika iránt érdeklődő fiatalok ezért tömegesen fordultak a gyorsan terjedő kalózpéldányok felé, szinte pillanatok alatt kiterjesztve és megerősítve ezzel az orosz kalózpiacot. Ez a mai napig igen jelentős tényező, hiszen a szaküzletek jó részében továbbra is pult alól árulják az illegális másolatokat, miközben a vásárlók igényei lassú változást mutatnak.
Tsoriev azon meggyőződésének adott hangot, miszerint egyre többen érdeklődnek a minőségi megoldások iránt, amelyekért már jóval gyakrabban hajlandóak fizetni. Javában zajlik tehát a konszolidáció, amely viszont óriási lehetőséget jelent a különböző szoftvercégeknek. Érdekes tény, hogy a Microsoft a mai napig nem erőszakol ki határozott lépéseket az otthoni kalózpéldányok visszaszorítása érdekében, mivel jól tudják, hogy mindez saját érdekeiket szolgálja. Az illegális példányok terjedése végső soron saját piacukat bővíti, miközben Redmondban inkább a vállalati szféra szereplőinek meggyőzésére koncentrálnak.
Ezen elgondolás szerint a kilencvenes évekre jellemző pénzszűke lassan feloldódik, és megindulhat a legális piac gyors térnyerése. Ezzel pedig kezdetét veheti a második virágkor, immár a szoftvercégek tevékeny részvételével.
Timur Tsoriev, a Kaspersky vállalati kommunikációért felelős igazgatója a ZDNeten közzétett rövid interjúban elmondta, hogy a kalózszoftverek megjelenése és ennek következményei nélkül Oroszország technológiai szempontból még a kőkorszakban lenne, mivel éppen ez adott lehetőséget a kapitalizmus útjára lépő ország új generációjának a tanulásra, az első tapasztalatok megszerzésére, ezt követően pedig a gyors felzárkózásra.
A szakember érvelése szerint a kilencvenes években, az általános szegénység közepette, nem igazán mutatkozott lehetőség a szoftvercégek - főként a Microsoft - drága termékeinek megvásárlására. Az informatika iránt érdeklődő fiatalok ezért tömegesen fordultak a gyorsan terjedő kalózpéldányok felé, szinte pillanatok alatt kiterjesztve és megerősítve ezzel az orosz kalózpiacot. Ez a mai napig igen jelentős tényező, hiszen a szaküzletek jó részében továbbra is pult alól árulják az illegális másolatokat, miközben a vásárlók igényei lassú változást mutatnak.
Tsoriev azon meggyőződésének adott hangot, miszerint egyre többen érdeklődnek a minőségi megoldások iránt, amelyekért már jóval gyakrabban hajlandóak fizetni. Javában zajlik tehát a konszolidáció, amely viszont óriási lehetőséget jelent a különböző szoftvercégeknek. Érdekes tény, hogy a Microsoft a mai napig nem erőszakol ki határozott lépéseket az otthoni kalózpéldányok visszaszorítása érdekében, mivel jól tudják, hogy mindez saját érdekeiket szolgálja. Az illegális példányok terjedése végső soron saját piacukat bővíti, miközben Redmondban inkább a vállalati szféra szereplőinek meggyőzésére koncentrálnak.
Ezen elgondolás szerint a kilencvenes évekre jellemző pénzszűke lassan feloldódik, és megindulhat a legális piac gyors térnyerése. Ezzel pedig kezdetét veheti a második virágkor, immár a szoftvercégek tevékeny részvételével.