Napi Online
Hogy jutunk pénzhez az ünnepek alatt?
Az idén a karácsonyi ünnepek miatt a bankfiókok többsége négy napig zárva lesz. Aki mégis pénzhez akar jutni, annak mindenképpen a bankjegykiadó automaták (ATM) valamelyikét kell felkeresnie.
Ezeket a berendezéseket azonban a vásárlási láz hevében már a csendesebb időszak előtt alaposan "kifosztják" az ügyfelek, ezért sikeres tranzakcióra csak akkor van esély, ha a bank gondoskodik a pótlásról. A töltési összegek meghatározása - mondta el lapunk érdeklődésére a Budapest Bank (BB) illetékese - az ATM-ek forgalmi adatai alapján történik, amelynek során figyelembe veszik a korábbi havi, valamint az előző évek azonos időszakának forgalmi adatait is. Így az ünnepek előtti magasabb ATM-forgalom - az előző évek decemberi adatai alapján - nagy pontossággal előre tervezhető. A bank - másokhoz hasonlóan - az automatákban tárolt pénz fogyását, valamint az ürített (fel nem használt) készpénz mennyiségét folyamatosan monitorozza.
Az automaták feltöltésekor - hangsúlyozza a CIB Bank - mindig figyelnek a megnövekedett igényekre, így természetesen külön kalkulálnak a munkabér-fizetési napokkal, a hosszú hétvégékkel, illetve az ünnepek előtti élénkebb használattal. Az ATM-forgalom alapvetően növekvő tendenciájú, és jól kiszűrhetők az úgynevezett "fizetésnapok", amikor is akár a duplája is lehet az egy nap alatt összesen felvett összeg értéke, mint egy átlagos napon. A K&H Bank esetében egy erre specializálódott osztály gondoskodik az ATM-ek készpénzellátásáról, elmondásuk szerint eddig komoly sikerrel. A hitelintézet büszke arra, hogy az úgynevezett rendelkezésre állási mutatóik kifejezetten magasak.
A készpénzfeltöltést (ebbe a szükséges címletek előírása is beletartozik) egyébként a bankok megrendelése alapján rendszerint egy biztonsági társaság végzi. A megrendelés elméletben lehetne teljesen automatizált, hiszen az autorizációs (a kártyák elfogadását, a tranzakciók jóváhagyását végző számítástechnikai) központban minden egyes ATM-ről érkezik jelzés, amelyből meg lehet tudni, hogy hány százaléknyi pénz fogyott el az automata kazettájából.
Ez azonban önmagában nyilvánvalóan még nem ad pontos eligazítást. Alacsony forgalmú helyen ugyanis még a tíz százalékot alig meghaladó töltöttség is napokra elegendő lehet, míg kiemelt helyen és időpontban már az 50 százalék azonnali reakciót kíván. Igazán bonyolult feladatot ez egy olyan méretű ATM-hálózattal rendelkező pénzintézet esetében jelenthet, mint az OTP. Itt a betöltött összeg mennyiségének és címletmegoszlásának meghatározását, illetve a kijelölést a feltöltésre az ATM készpénz-optimalizáló rendszer végzi.
Az informatikai rendszer egyik leglényegesebb eleme a forgalom-előrejelző modul, amely a korábbi időszak adatainak statisztikai elemzésével valamennyi ATM-re naponként előre jelzi a forgalom nagyságát (amennyiben egy gépnél bármilyen tendencia tapasztalható - fizetési nap, hétvége, december, karácsony -, akkor ezeknek megfelelően "hullámzik" az előre jelzett forgalom nagysága is). Az ünnepeket megelőző időszakban a szokásosnál nagyobb a monitorozó tevékenység jelentősége: adott napon nem fogy-e az előre jelzettnél sokkal nagyobb mértékben a készpénz az ATM-ből. A töltésre való kijelölés a fogyási kockázat nagyságától függ (ezt matematikai-statisztikai módszerekkel számítják): amennyiben egy gép erre vonatkozó adata egy kritikus értéknél magasabb, akkor gondoskodni kell az utánpótlásról.
A bank ilyenkor megrendeli a készpénzt és másnapra a szállítást. Bármily meglepő ugyanis még egy olyan nagyságú bank, mint az OTP esetében sincs készleten annyi pénz, amennyi az éhes automatákhoz kell. Hogy a nagyságrendet érzékeltessük: csak ennél az egyetlen pénzintézetnél évente több ezer milliárd forintról van szó. Az aktuálisan szükséges bankjegyeket tehát a Magyar Nemzeti Banktól vagy más pénzintézettől kell beszerezni (egyébiránt ez utóbbi számít olcsóbbnak). Az egész folyamat gondos menedzselést igényel, hiszen a túl sok készpénz kamatveszteséget jelent a banknak, és a pénzszállítók is megkérik szolgáltatásaik árát. A használhatatlan gépek viszont elégedetlen ügyfeleket és kieső forgalmat okoznak
Nem mindenütt mérik azonban "patikamérlegen" a szükséges pénzmennyiséget. A Raiffeisen ATM-jeit már most a fizetésnapkor szokásos szint felett 20 százalékkal töltetik, de a forgalmas helyeken (például plazák) ez felmegy kétszeresre is. Az MKB Bank gyakorlata az, hogy többnapos bankszünet esetén megemelt összegű készpénzt rakatnak a berendezésekbe. Ez minden esetben azt a maximum összeget jelenti, amennyi fizikailag egyáltalán elhelyezhető, figyelembe véve az ATM-ben lévő pénzkazetták darabszámát és az egyes kazettákhoz rendelt címleteket is. Az Erste Bank is megemelt "készletet" tart az ünnepnapok (vagy szabadnapok) teljes időtartama alatt. Az Inter-Európa Bank talán az egyetlen hitelintézet, ahol úgy látják: az ATM-ek havi forgalmi adatait nem befolyásolják az ünnepnapok, jelentős változás még december hónapban sem várható.
Az OTP tapasztalata szerint a közhiedelemmel ellentétben egy ünnepnapi forgalom töredéke az átlagos hétköznapinak. A legalacsonyabb, január 1-jei forgalom az átlagosnak mindössze 8 százaléka és a karácsonyi ünnepnapokon sincsenek sokkal magasabb adatok. A legforgalmasabb nap általában a péntek, amelyet a hétfő követ (külön kategória persze a fizetési nap). Az ünnepek alatti készpénzfelvételek száma - a HVB Bank tapasztalata szerint - a korábbi fokozott igénybevétel után az összehasonlításban már csak egy évközi "gyenge" vasárnapnak felel meg. Most négy ilyen "vasárnapra" kell készülnünk.
Szakemberek szerint az ügyfelek szinte mindig pénzhiányra fogják, ha egy bankjegykiadó nem működik. Pedig az ATM-ek leállásához (vagy leállításához) vezethet a kommunikációs vagy a vagyonvédelmi rendszer hibája is. A legkellemetlenebb persze, ha maga a berendezés mondja fel a szolgálatot. A bankok ugyanis ezt sokszor csak a forgalom leállásából veszik észre, kiküldik tehát a pénzszállítókat, akik rögzítik: a dolog nem rájuk tartozik. Ezt jelzik a banknak, amely riasztja a szervizszolgálatot (közben ugye az idő halad, az automata pedig áll). Előfordult már olyan eset is, amikor egy ritkán meghibásodó alkatrész mondta fel a szolgálatot, így pótlását külföldről kellett megrendelni. Az ATM-ek amortizációs ideje egyébként kilenc év, de ennyi ideig a nagy igénybevétel miatt szinte sehol sem működnek ezek a masinák.
Mivel az ATM-ek működését minden banknak, illetve szolgáltatónak a nap 24 órájában biztosítania kell - hangsúlyozták az MKB-nál -, ezért rendelkezésre állásukat folyamatosan egy olyan rendszer felügyeli, amely azonnal jelzi a felmerülő hibákat (a készpénzhiány mellett például ha a belső papírszalag kifogy, a pénz elakad vagy a kártyanyílás, illetve pénzkiadó nyílás meghibásodik). A rendszer által generált riasztások mind munkanapokon, mind munkaszüneti napokon eljutnak az ügyeletesekhez, akik azonnal intézkedni tudnak a hiba elhárítása érdekében.
Hasonló megoldásokat más bankok is alkalmaznak, mégis elég gyakran találkozhatunk nem működő ATM-ekkel. Szakértők szerint különösen a bankfiókokhoz nem kapcsolódó gépek érzékenyek, ezeket még egy pillanatnyi áramszünet is "kikapcsolhatja". Az OTP-nél azonban úgy látják, hogy a fiókoktól független gépek ugyanakkora valószínűséggel romlanak el, mint egy fiókban működtetett. Mint elismerték: különbség viszont, hogy a "fiókos" gépek kezelő személyzete (a fiók munkatársai) a helyszínen azonnal be tudnak avatkozni, míg külső gépek esetében értelemszerűen hosszabb a reagálási idő.
Ezeket a berendezéseket azonban a vásárlási láz hevében már a csendesebb időszak előtt alaposan "kifosztják" az ügyfelek, ezért sikeres tranzakcióra csak akkor van esély, ha a bank gondoskodik a pótlásról. A töltési összegek meghatározása - mondta el lapunk érdeklődésére a Budapest Bank (BB) illetékese - az ATM-ek forgalmi adatai alapján történik, amelynek során figyelembe veszik a korábbi havi, valamint az előző évek azonos időszakának forgalmi adatait is. Így az ünnepek előtti magasabb ATM-forgalom - az előző évek decemberi adatai alapján - nagy pontossággal előre tervezhető. A bank - másokhoz hasonlóan - az automatákban tárolt pénz fogyását, valamint az ürített (fel nem használt) készpénz mennyiségét folyamatosan monitorozza.
Az automaták feltöltésekor - hangsúlyozza a CIB Bank - mindig figyelnek a megnövekedett igényekre, így természetesen külön kalkulálnak a munkabér-fizetési napokkal, a hosszú hétvégékkel, illetve az ünnepek előtti élénkebb használattal. Az ATM-forgalom alapvetően növekvő tendenciájú, és jól kiszűrhetők az úgynevezett "fizetésnapok", amikor is akár a duplája is lehet az egy nap alatt összesen felvett összeg értéke, mint egy átlagos napon. A K&H Bank esetében egy erre specializálódott osztály gondoskodik az ATM-ek készpénzellátásáról, elmondásuk szerint eddig komoly sikerrel. A hitelintézet büszke arra, hogy az úgynevezett rendelkezésre állási mutatóik kifejezetten magasak.A készpénzfeltöltést (ebbe a szükséges címletek előírása is beletartozik) egyébként a bankok megrendelése alapján rendszerint egy biztonsági társaság végzi. A megrendelés elméletben lehetne teljesen automatizált, hiszen az autorizációs (a kártyák elfogadását, a tranzakciók jóváhagyását végző számítástechnikai) központban minden egyes ATM-ről érkezik jelzés, amelyből meg lehet tudni, hogy hány százaléknyi pénz fogyott el az automata kazettájából.
Ez azonban önmagában nyilvánvalóan még nem ad pontos eligazítást. Alacsony forgalmú helyen ugyanis még a tíz százalékot alig meghaladó töltöttség is napokra elegendő lehet, míg kiemelt helyen és időpontban már az 50 százalék azonnali reakciót kíván. Igazán bonyolult feladatot ez egy olyan méretű ATM-hálózattal rendelkező pénzintézet esetében jelenthet, mint az OTP. Itt a betöltött összeg mennyiségének és címletmegoszlásának meghatározását, illetve a kijelölést a feltöltésre az ATM készpénz-optimalizáló rendszer végzi.
Az informatikai rendszer egyik leglényegesebb eleme a forgalom-előrejelző modul, amely a korábbi időszak adatainak statisztikai elemzésével valamennyi ATM-re naponként előre jelzi a forgalom nagyságát (amennyiben egy gépnél bármilyen tendencia tapasztalható - fizetési nap, hétvége, december, karácsony -, akkor ezeknek megfelelően "hullámzik" az előre jelzett forgalom nagysága is). Az ünnepeket megelőző időszakban a szokásosnál nagyobb a monitorozó tevékenység jelentősége: adott napon nem fogy-e az előre jelzettnél sokkal nagyobb mértékben a készpénz az ATM-ből. A töltésre való kijelölés a fogyási kockázat nagyságától függ (ezt matematikai-statisztikai módszerekkel számítják): amennyiben egy gép erre vonatkozó adata egy kritikus értéknél magasabb, akkor gondoskodni kell az utánpótlásról. A bank ilyenkor megrendeli a készpénzt és másnapra a szállítást. Bármily meglepő ugyanis még egy olyan nagyságú bank, mint az OTP esetében sincs készleten annyi pénz, amennyi az éhes automatákhoz kell. Hogy a nagyságrendet érzékeltessük: csak ennél az egyetlen pénzintézetnél évente több ezer milliárd forintról van szó. Az aktuálisan szükséges bankjegyeket tehát a Magyar Nemzeti Banktól vagy más pénzintézettől kell beszerezni (egyébiránt ez utóbbi számít olcsóbbnak). Az egész folyamat gondos menedzselést igényel, hiszen a túl sok készpénz kamatveszteséget jelent a banknak, és a pénzszállítók is megkérik szolgáltatásaik árát. A használhatatlan gépek viszont elégedetlen ügyfeleket és kieső forgalmat okoznak
Nem mindenütt mérik azonban "patikamérlegen" a szükséges pénzmennyiséget. A Raiffeisen ATM-jeit már most a fizetésnapkor szokásos szint felett 20 százalékkal töltetik, de a forgalmas helyeken (például plazák) ez felmegy kétszeresre is. Az MKB Bank gyakorlata az, hogy többnapos bankszünet esetén megemelt összegű készpénzt rakatnak a berendezésekbe. Ez minden esetben azt a maximum összeget jelenti, amennyi fizikailag egyáltalán elhelyezhető, figyelembe véve az ATM-ben lévő pénzkazetták darabszámát és az egyes kazettákhoz rendelt címleteket is. Az Erste Bank is megemelt "készletet" tart az ünnepnapok (vagy szabadnapok) teljes időtartama alatt. Az Inter-Európa Bank talán az egyetlen hitelintézet, ahol úgy látják: az ATM-ek havi forgalmi adatait nem befolyásolják az ünnepnapok, jelentős változás még december hónapban sem várható.
Az OTP tapasztalata szerint a közhiedelemmel ellentétben egy ünnepnapi forgalom töredéke az átlagos hétköznapinak. A legalacsonyabb, január 1-jei forgalom az átlagosnak mindössze 8 százaléka és a karácsonyi ünnepnapokon sincsenek sokkal magasabb adatok. A legforgalmasabb nap általában a péntek, amelyet a hétfő követ (külön kategória persze a fizetési nap). Az ünnepek alatti készpénzfelvételek száma - a HVB Bank tapasztalata szerint - a korábbi fokozott igénybevétel után az összehasonlításban már csak egy évközi "gyenge" vasárnapnak felel meg. Most négy ilyen "vasárnapra" kell készülnünk.
Szakemberek szerint az ügyfelek szinte mindig pénzhiányra fogják, ha egy bankjegykiadó nem működik. Pedig az ATM-ek leállásához (vagy leállításához) vezethet a kommunikációs vagy a vagyonvédelmi rendszer hibája is. A legkellemetlenebb persze, ha maga a berendezés mondja fel a szolgálatot. A bankok ugyanis ezt sokszor csak a forgalom leállásából veszik észre, kiküldik tehát a pénzszállítókat, akik rögzítik: a dolog nem rájuk tartozik. Ezt jelzik a banknak, amely riasztja a szervizszolgálatot (közben ugye az idő halad, az automata pedig áll). Előfordult már olyan eset is, amikor egy ritkán meghibásodó alkatrész mondta fel a szolgálatot, így pótlását külföldről kellett megrendelni. Az ATM-ek amortizációs ideje egyébként kilenc év, de ennyi ideig a nagy igénybevétel miatt szinte sehol sem működnek ezek a masinák.
Mivel az ATM-ek működését minden banknak, illetve szolgáltatónak a nap 24 órájában biztosítania kell - hangsúlyozták az MKB-nál -, ezért rendelkezésre állásukat folyamatosan egy olyan rendszer felügyeli, amely azonnal jelzi a felmerülő hibákat (a készpénzhiány mellett például ha a belső papírszalag kifogy, a pénz elakad vagy a kártyanyílás, illetve pénzkiadó nyílás meghibásodik). A rendszer által generált riasztások mind munkanapokon, mind munkaszüneti napokon eljutnak az ügyeletesekhez, akik azonnal intézkedni tudnak a hiba elhárítása érdekében.
Hasonló megoldásokat más bankok is alkalmaznak, mégis elég gyakran találkozhatunk nem működő ATM-ekkel. Szakértők szerint különösen a bankfiókokhoz nem kapcsolódó gépek érzékenyek, ezeket még egy pillanatnyi áramszünet is "kikapcsolhatja". Az OTP-nél azonban úgy látják, hogy a fiókoktól független gépek ugyanakkora valószínűséggel romlanak el, mint egy fiókban működtetett. Mint elismerték: különbség viszont, hogy a "fiókos" gépek kezelő személyzete (a fiók munkatársai) a helyszínen azonnal be tudnak avatkozni, míg külső gépek esetében értelemszerűen hosszabb a reagálási idő.
