Egy brit kriminológus szerint a PIN-kódok és a különböző chipkártyák elterjedése csak növelni fogja a csalások veszélyét, ahelyett, hogy valóban megoldást kínálna a növekvő problémára.

Dr. Emily Finch, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója a British Association tudományos konferencián tartott beszédében figyelmeztetett az új technológiákban rejlő potenciális veszélyekre. Az általa elkészített tanulmány ugyanis arra mutatott rá, hogy a fejlesztések sok esetben megkönnyítik a tolvajok dolgát, akik személyes adatainkra vadászva igyekeznek boldogulni. Az azonosítókártyák, jelszavak, PIN-kódok használata mindössze annyit változtat a dolgon, hogy ezeket próbálják megszerezni, vagy éppen ezek hiányára hivatkozva csikarnak ki engedményeket.

Ehhez természetesen szükséges az eladó, kiszolgáló engedékenysége vagy figyelmetlensége, hiszen még mindig az emberi tényezőt a legkönnyebb kihasználni. Finch és kutatótársa ezért bevásárlásaik során több alkalommal egymás hitelkártyáit használva, vagy a PIN-kód hiányára hivatkozva, mindössze aláírásával próbálta kiegyenlíteni a számlát, legtöbbször sikerrel. Még akkor sem kötöttek beléjük, amikor nyilvánvaló volt, hogy egy ellenkező nemű személy kártyájával próbálnak fizetni.

Véleménye szerint a technológiába vetett bizalom igencsak megkönnyíti a csalók helyzetét, akik előbb-utóbb a biometrikus azonosítókat is kijátszhatják majd. Ez már csak azért is kellemetlen, mert tavaly már öt EU-tagország döntött a biometrikus útlevél bevezetéséről, azt követően, hogy az USA vízumkötelességgel fenyegette meg az ilyen azonosító adatokkal nem rendelkező országokat. 2004. október 26-án a G5 országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) javaslatára az EU Igazságügyi és Belügyi Tanácsa úgy döntött, hogy - a digitális arckép mellett - az ujjlenyomat legyen a másik kötelezően alkalmazandó biometrikus azonosító a tagállamok által a jövőben kibocsátott útlevelekben.

A korábbi javaslatot Magyarország is támogatta. Eszerint két azonosítót kellene alkalmazni: az első, a digitalizált arckép kötelező lenne, s ezt később ki lehetne egészíteni az ujjlenyomattal. Természetesen a két azonosító egyidejű bevezetésére is van lehetőség. Néhány tagállam azonban csak a későbbi bevezetést tudja vállalni. Lengyelország például 2007-tel számol, s belügyminisztere többször is szóba hozta a finanszírozási gondokat. Felvetette, hogy a bevezetés költségeit közösségi forrásokból kellene fedezni, erről azonban a miniszterek akkor végül nem foglaltak állást.

Az útlevél kérdésében azóta nem sok előrelépés történt. Jelenleg mindössze hat tagország áll készen ennek bevezetésére, ezért áprilisban arra kérték az Egyesült Államok kormányát, hogy halassza el a rendszer októberi bevezetését. Egyelőre tehát még mindig a felkészülés időszakában vagyunk - a legtöbb ország jövőre tervezi bevezetni az új azonosítókat.