Webkártyát jelenleg csak három bank kínál, de hozzájuk hamarosan csatlakozik a Raiffeisen is. Az Erste virtuális kártyaleolvasókat helyezne el és működtetne a jövőben az online kereskedőknél.

Az összes kártyaelfogadó-hely alig több mint egy százalékánál lehet virtuális plasztikkal is fizetni. Egészen biztosan ettől sem független, hogy miközben az internetes vásárlások nálunk is egyre népszerűbbek, szinte elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amikor a megrendelő a számlát is online rendezi. Ennek okát még a kártyakibocsátók is különbözőképpen látják. A tyúk és a tojás problémájához hasonlóan így nehéz megítélni, hogy a kereskedők, az ügyfelek idegenkednek jobban az online fizetéstől vagy a fő baj inkább az, hogy bankok nem szorgalmazzák ezt a fizetési módot. A legnagyobb magyarországi hitelintézetnél elmondták, hogy mivel a webáruházak még csak kis számban vannak jelen a piacon, és nem bonyolítanak le kiemelkedő forgalmat, a bankok számára egyelőre nem kulcskérdés az együttműködés.

Braun Csaba, a Raiffeisen Bank bankkártyafőosztályának vezetője szerint az online fizetések nagyobb térnyerését elsősorban az hátráltatja, hogy az internetpenetráció alacsonyabb az elvártnál. Úgy véli, a helyzetet nehezíti az is, hogy a sajtó folyamatosan a visszaélésekről ír, elriasztva ezzel a potenciális használókat (kereskedőket és kártyabirtokosokat egyaránt). A Raiffeisen ennek ellenére bízik az online fizetésben, és azt tervezi, hogy csatlakozik a webes (virtuális) kártyát kibocsátókhoz.

Az OTP szakemberei is hangsúlyozzák, hogy az ügyfelek (a biztonsági szint mértékétől függetlenül) még mindig tartanak az internetes kártyás visszaélésektől A Budapest Bank is a fogyasztói bizalom hiányát emelte ki. A többi hitelintézetnél azonban más szempontokat is említettek. A K&H szerint a kártya fizikai jelenléte nélküli (CNP) kereskedők sajátos kockázatot jelentenek a bankok számára, ezért a csak kártya jelenléte nélküli internetes vásárlásokat biztosító kereskedők a biztonság érdekében komolyabb feltételek mellett válhatnak a bankok elfogadóivá, és a későbbiek során is nagyobb fokú ellenőrzés mellett végezhetik tevékenységüket.

Erről hasonlóan nyilatkoztak a HVB és az MKB Banknál is. Az online kereskedés és fizetés terén régóta aktív üzletpolitikát folytató Inter-Európa Bank (IEB) eBusiness üzletágának vezetője, Starcz Ákos szerint a kérdést két oldalról lehet megközelíteni, mivel a bank kártyaelfogadóként és kibocsátóként is foglalkozik az internetes kártyás fizetéssel. Az IEB tapasztalatai szerint az internetes kereskedők egyre inkább hajlanak a vásárlóbarát megoldások felé, többek között azzal, hogy a fizetési módok körét bővítik a kártyás fizetés lehetőségének bevezetésével.

Dinamikus bővülés

Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi egy évben közel negyedével nőtt az IEB kártyaelfogadóinak száma, az általuk lebonyolított forgalom pedig több mint kétszerese a korábbi év ugyanezen időszakához képest. A kártyás fizetés alkalmazása viszont a kereskedő számára költséggel jár, hiszen ahogy egy offline üzletben a POS-terminálon történő kártyaelfogadásnál, itt is jutalékot szed a bank az egyes tranzakciók után. A kártyás fizetés internetes áruházba való illesztése ráadásul komoly programozási feladat. Itt - hangsúlyozza Starcz - nem egy egyszerű terminálról van szó, amit a kereskedő hazavisz és telepít, hanem olyan programozásról, amelynek alapján létrejöhet a titkosított és biztonságos kommunikáció a bank és kereskedő között. A bank a fizetési mód integrálása érdekében ad titkosítóprogramot, testre szabható fizetőoldalt, továbbá komplett dokumentációt. A kiépítés során pedig technikai támogatást nyújt az üzemeltetőnek.

Ezen a területen persze mindenképpen kulcskérdés a biztonság. A legjobb megoldás az úgynevezett webkártya, amely csak netes fizetésre jó. A virtuális plasztik mögött egy elkülönített számla áll, amelyre az ügyfél éppen annyit utal, amennyit a hálón el is költ, így ha valaki meg is szerzi a számlaszámot, arról nem tud pénzt leemelni. Az OTP Bank jelenleg az elektronikus számlacsomag részeként kínál (fizikailag nem legyártott) webkártyát. Ez most mintegy 60 ezer ügyfelet érint. A tapasztalatok szerint a szolgáltatást aktívan használók köre viszonylag szűk, főként kis összegű vásárlásokat bonyolítanak le havi több alkalommal.

Összességében azonban elmondható, hogy a webkártyával rendelkezők több tranzakciót bonyolítanak le, mint az egyéb kártyák birtokosai. Ami a használat intenzitását illeti, mérsékelt növekedés figyelhető meg.

Szigorúan elkülönített számlák

A CIB Bank 2004 novembere óta kínálja - a visszajelzések alapján sikerrel - online számlacsomagját, amelynek (a fiataloknak szánt EZ elnevezésű konstrukcióhoz hasonlóan) része a webkártya. A kártyaszám itt egy fizikailag is létező plasztiklapon található, amely azonban a hagyományos bankkártyákkal ellentétben nem tartalmaz mágnescsíkot és a kártyabirtokosnak nem kell aláírnia. A CIB internetkártyával kizárólag csak az az - egyébként díjmentesen nyitható - elkülönített kártyaszámla érhető el, amire elegendő a vásárlást megelőzően átvezetni az internetes vásárláshoz szükséges fedezetet. Az MKB Bank kínál még csak a hálón használható Visa internet kártyát, amely akár külön alszámlához kapcsolva teszi lehetővé a netes fizetések elkülönítését.

A CIB internetkártyából az elmúlt egy év során több ezer darabot értékesített. A kibocsátott darabszám a hitelintézet debit kártya portfóliójának már közel négy százalékát teszi ki. A webplasztik használatának gyakorisága jelenleg legalább havonta egy alkalom, a termék indulása óta eltelt időszakra számolva. Az átlagköltés a 4-10 ezer forint közötti tartományba esik, a vásárlások összértéke az elmúlt év során több száz millió forint volt.

Az IEB-nél az úgynevezett kártyaőr konstrukció keretében lehetséges virtuális, azaz fizikailag nem létező (amit emiatt nem is lehet elveszíteni) bankkártya-szolgáltatást igénybe venni. Az ügyfél, amikor szüksége van rá, egy telefonhívás és megfelelő azonosítás segítségével egyszer használatos kártyaszámot kérhet, amit sms-ben juttat el hozzá a bank. Ez a szám csak két napig él. A biztonságos netes fizetés érdekében az ügyfél a HVB Banknál is kap egy olyan "második" számlát, amelyre csak akkor vezet át és csak annyi pénzt, amikor és amekkora összegben az interneten fizetni akar. Így ennek a számlának az egyenlege gyakorlatilag mindig 0, következésképpen a kártyaszámmal visszaélni és az ügyfélnek kárt okozni praktikusan nem lehet.

Korábban kínált webes kártyát a K&H, de - fejtették ki a hitelintézetnél - a piaci igényeket és lehetőségeket felmérve, a termék átalakítása mellett döntöttek.

Több más bankhoz (BB, Erste, takarékszövetkezetek) hasonlóan úgy vélik ugyanis: a dombornyomott bankkártyák elfogadása és használati lehetőségei széles körűek, a bank által kínált mobilinfo-szolgáltatással nyomon követhetők a tranzakciók, a készpénzfelvétel pedig limitálható, ezért a dombornyomott kártyatermékek optimálisak az internetes vásárlásra is. Az elektronikus termékek használatára is lehetőség van - tájékoztatták lapunkat -, amennyiben az internetes kereskedő a K&H webes kereskedője. Az Erste Bank, amely webes kártyát továbbra sem tervez kínálni ügyfeleinek, az online árusoknál elhelyezendő "virtuális" POS-terminálok működtetését tervezi a jövőben. A CIB-nél úgy látják, hogy a hitelintézeteknek is vitathatatlanul érdeke, hogy minél több csatornán, így az interneten keresztül is fokozni tudják a bankkártyaalapú fizetéseket.

Az internetes áruházak számára nehézséget jelent az, hogy a bankkártyák elfogadásakor sem a vásárló aláírása, sem a bankkártya mágneskártyája nem áll közvetlenül rendelkezésre. Ezen próbál segíteni a MasterCard új, az egész világra kiterjedő SecureCode elnevezésű megoldása. Ez a rendszer, - amely valójában egy olyan, a kereskedő honlapján futó program, amely a vásárlóval és a kártyakibocsátó bankkal kommunikál - a kártyát használó személy jogosultságát és a lehívandó összeget is ellenőrzi.

Amikor internetes környezetben fizetésre kerül a sor, egy ablak jelenik meg a számítógép képernyőjén, amely az előzőleg bankban regisztrált személyes kód megadását kéri a vásárlótól. A kibocsátó bank ellenőrzi a kódot és a lekért összeget, majd jóváhagyja a tranzakciót. Az új program keretében a kártyatársaság világszerte kedvezőbb anyagi feltételek (a technológiát használó internetes kereskedők a kártyás tranzakciók után alacsonyabb díjat fizetnek) mellett teszi elérhetővé a SecureCode használatát.