Napi Online
Kinek hoznak hasznot a nyílt szoftverek?
El kell dönteniük a nyílt forráskódú szoftverek önkéntes fejlesztőinek, hogy hosszabb távon is mozgalmárok akarnak-e maradni vagy eladják tudásukat egy profi IT-cégnek.
Napjainkra a nyílt forráskódú szoftverek üzleti szempontból is számottevő termékekké nőtték ki magukat. A Linux operációs rendszer például becslések szerint a világ szervereinek negyedén fut, amivel elismert riválisává vált a Microsoft Windowsának. Nem véletlen, hogy az IBM, a Sun Microsystems, a Novell és mások felkarolták az új technológiát. Az Oracle vezére, Larry Ellison egy befektetői konferencián kijelentette: naná, hogy egyre-másra vásárolnak fel ígéretes nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő cégeket, nem szándékoznak szembe menni az ilyen termékek terjedésével, hiszen bár nekik is lényegében ingyen kell forgalmazniuk azokat, a hozzájuk tartozó szolgáltatásokból szép bevételre tehetnek szert.
Mindezek tükrében nyilván nem véletlen az sem, hogy megindult a pusmogás az informatikai szakmán belül arról, mikor jelenhetnek meg a nyílt forráskódokra épülő mikroprocesszorok, azaz hardverek is. Mindez azonban azt jelenti, hogy az ilyen termékek fejlesztésével foglalkozó lelkes önkénteseknek sokszor választaniuk kell: folytatják-e mozgalmár életmódjukat vagy megpróbálnak valahogy pénzt csinálni - nyílt forráskódú - édes gyermekeikből - elemzi a helyzetet a Business Week.
Amikor az IBM a Linux felkarolása mellett döntött, munkát ajánlott a szoftver legjobb fejlesztőinek, és mostanában 900 embert dolgoztat a programon. Ahogy az üzlet beindult, a kockázatitőke-társaságok is rájöttek, hogy pénzt csinálhatnak az addig lelkes amatőrök hobbijának tartott termékfajtából, így aztán megkettőződött a nyílt forráskódú szoftverek világa. Vannak egyfelől a továbbra is mozgalmárként dolgozó mániákusok, illetve vállalkozásaik, amelyekben nincsenek jelen külső befektetők, illetve vannak olyanok, amelyek vagy beolvadtak az iparág valamelyik nagy cégébe, vagy az ő vállalkozásukba fektettek be pénzt külső invesztorok.
Ethan Galstad például, akinek a vállalatok számítástechnikai rendszereiben hibákat kereső, és azokat azonnal kimutató szoftvere iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, számos ajánlatot kapott már kockázatitőke-társaságoktól Nagios nevű cége feltőkésítésére. Ő azonban ellenáll, mert úgy véli, ha elfogadná ezek valamelyikét, akkor azon kellene rágódnia, hogy hogyan vásárolja majd ki egy idő után befektetőjét. Mivel saját pénze nem lenne erre, bizonyára egy nagy szoftvercéghez fordulna, amely így végül is bekebelezné a Nagiost. Hozzá hasonlóan vélekedik sok nyílt forráskódú szoftvert fejlesztő szakembertársa, például az olcsó telefonrendszerekkel foglalkozó Digium Inc. 28 éves vezére, Mark Spencer vagy a Firefox webkereső fejlesztői. Utóbbi, hasonlóan a Linuxhoz, projektként működik egy nonprofit szervezet támogatásával.
Másoknak mások a lehetőségeik. A román származású Teodor Danciu három évvel ezelőtt kezdte el fejleszteni JasperReports nevű, üzleti elemzéseket készítő programját, amely igen gyorsan több ezer vállalat érdeklődését keltette fel. Egy idő után minden szabadidejében, éjszakákon és hétvégeken is a szoftverrel foglalkozott, így megörült annak, amikor egy szilícium-völgybeli társaság megvette szellemi termékét, felvette a JasperSoft nevet és állást ajánlott neki. Így most főállásban foglalkozhat szellemi gyermekével.
A finn Linus Torvalds, aki 1991-ben a Linux fejlesztésével útjára indította a nyílt forráskódú programozók mozgalmát, a Linuxot támogató Open Source Development Labstól kap fizetést. Számos, a programon régóta vele együtt dolgozó kollégája félállásban olyan nagy it-cégeknél dolgozik, mint az IBM vagy az Oracle, ugyanakkor nem adták fel mozgalmár voltukat. Úgy vélik, szét kell választani a nyílt forráskódú termékekkel foglalkozó vállalatok ügyét - ezek a cégek természetesen profitorientált vállalkozások -, illetve a fejlesztő közösségeket. Utóbbiak megmaradtak az üzlet, a nagyvállalatok működési logikájával szembehelyezkedő társaságoknak.
Torvalds úgy véli, ha valamelyik cég, akár egy nagy it-vállalat, egyszer csak elkezdene licencdíjat szedni a nyílt forráskódú programok után - megsértve ezzel azok lényegét, az ingyenes elérhetőséget -, azaz tehát nem csupán a szoftverekhez nyújtott szolgáltatásokból akarna pénzt csinálni, akkor a programkódok birtokában a mozgalmár fejlesztők alternatív szoftverekkel jelennének meg. Ezzel olyan konkurenciát teremtenének, ami elértéktelenítené a nyílt programot fejlesztő céget korábban felvásárló nagyvállalat befektetését.
Napjainkra a nyílt forráskódú szoftverek üzleti szempontból is számottevő termékekké nőtték ki magukat. A Linux operációs rendszer például becslések szerint a világ szervereinek negyedén fut, amivel elismert riválisává vált a Microsoft Windowsának. Nem véletlen, hogy az IBM, a Sun Microsystems, a Novell és mások felkarolták az új technológiát. Az Oracle vezére, Larry Ellison egy befektetői konferencián kijelentette: naná, hogy egyre-másra vásárolnak fel ígéretes nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő cégeket, nem szándékoznak szembe menni az ilyen termékek terjedésével, hiszen bár nekik is lényegében ingyen kell forgalmazniuk azokat, a hozzájuk tartozó szolgáltatásokból szép bevételre tehetnek szert.
Mindezek tükrében nyilván nem véletlen az sem, hogy megindult a pusmogás az informatikai szakmán belül arról, mikor jelenhetnek meg a nyílt forráskódokra épülő mikroprocesszorok, azaz hardverek is. Mindez azonban azt jelenti, hogy az ilyen termékek fejlesztésével foglalkozó lelkes önkénteseknek sokszor választaniuk kell: folytatják-e mozgalmár életmódjukat vagy megpróbálnak valahogy pénzt csinálni - nyílt forráskódú - édes gyermekeikből - elemzi a helyzetet a Business Week.
Amikor az IBM a Linux felkarolása mellett döntött, munkát ajánlott a szoftver legjobb fejlesztőinek, és mostanában 900 embert dolgoztat a programon. Ahogy az üzlet beindult, a kockázatitőke-társaságok is rájöttek, hogy pénzt csinálhatnak az addig lelkes amatőrök hobbijának tartott termékfajtából, így aztán megkettőződött a nyílt forráskódú szoftverek világa. Vannak egyfelől a továbbra is mozgalmárként dolgozó mániákusok, illetve vállalkozásaik, amelyekben nincsenek jelen külső befektetők, illetve vannak olyanok, amelyek vagy beolvadtak az iparág valamelyik nagy cégébe, vagy az ő vállalkozásukba fektettek be pénzt külső invesztorok.
Ethan Galstad például, akinek a vállalatok számítástechnikai rendszereiben hibákat kereső, és azokat azonnal kimutató szoftvere iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, számos ajánlatot kapott már kockázatitőke-társaságoktól Nagios nevű cége feltőkésítésére. Ő azonban ellenáll, mert úgy véli, ha elfogadná ezek valamelyikét, akkor azon kellene rágódnia, hogy hogyan vásárolja majd ki egy idő után befektetőjét. Mivel saját pénze nem lenne erre, bizonyára egy nagy szoftvercéghez fordulna, amely így végül is bekebelezné a Nagiost. Hozzá hasonlóan vélekedik sok nyílt forráskódú szoftvert fejlesztő szakembertársa, például az olcsó telefonrendszerekkel foglalkozó Digium Inc. 28 éves vezére, Mark Spencer vagy a Firefox webkereső fejlesztői. Utóbbi, hasonlóan a Linuxhoz, projektként működik egy nonprofit szervezet támogatásával.
Másoknak mások a lehetőségeik. A román származású Teodor Danciu három évvel ezelőtt kezdte el fejleszteni JasperReports nevű, üzleti elemzéseket készítő programját, amely igen gyorsan több ezer vállalat érdeklődését keltette fel. Egy idő után minden szabadidejében, éjszakákon és hétvégeken is a szoftverrel foglalkozott, így megörült annak, amikor egy szilícium-völgybeli társaság megvette szellemi termékét, felvette a JasperSoft nevet és állást ajánlott neki. Így most főállásban foglalkozhat szellemi gyermekével.
A finn Linus Torvalds, aki 1991-ben a Linux fejlesztésével útjára indította a nyílt forráskódú programozók mozgalmát, a Linuxot támogató Open Source Development Labstól kap fizetést. Számos, a programon régóta vele együtt dolgozó kollégája félállásban olyan nagy it-cégeknél dolgozik, mint az IBM vagy az Oracle, ugyanakkor nem adták fel mozgalmár voltukat. Úgy vélik, szét kell választani a nyílt forráskódú termékekkel foglalkozó vállalatok ügyét - ezek a cégek természetesen profitorientált vállalkozások -, illetve a fejlesztő közösségeket. Utóbbiak megmaradtak az üzlet, a nagyvállalatok működési logikájával szembehelyezkedő társaságoknak.
Torvalds úgy véli, ha valamelyik cég, akár egy nagy it-vállalat, egyszer csak elkezdene licencdíjat szedni a nyílt forráskódú programok után - megsértve ezzel azok lényegét, az ingyenes elérhetőséget -, azaz tehát nem csupán a szoftverekhez nyújtott szolgáltatásokból akarna pénzt csinálni, akkor a programkódok birtokában a mozgalmár fejlesztők alternatív szoftverekkel jelennének meg. Ezzel olyan konkurenciát teremtenének, ami elértéktelenítené a nyílt programot fejlesztő céget korábban felvásárló nagyvállalat befektetését.
