Berta Sándor

Mi lesz a PC jövője?

Az IBM 5150 megszületése után 25 évvel a világon használt számítógépek 95 százaléka még mindig az IBM készülékének architektúrájára épül. Ez azonban a szakemberek szerint hamarosan megváltozhat a mobiltelefonok, a hordozható és a hálózatba köthető multimédiás eszközök további hódításaival.

A PC létét jelenleg az égvilágon semmi sem veszélyezteti - állítják a szakemberek. Figyelembe véve a napjainkban használt egymilliárd számítógépet és azt, hogy ez a szám a következő években csak nőni fog, nem felelőtlenség ilyet kijelenteni. S hogy mi a PC sikerének a titka? Nos, erre a kérdésre Craig Barrett, az Intel vezetője így reagált: "Az a tény, hogy a PC-t mindig tovább lehet bővíteni és fejleszteni és nemcsak egy egyetlen funkcióval rendelkező gép, nos, ez a PC legnagyobb jelenlegi előnye."

Más véleményen van ugyanakkor Ken Sakamura, a Tokiói Egyetem informatikai professzora, aki szerint ugyan Japánban az emberek 80 százaléka használ tágabb értelemben vett PC-t, azonban ezeknek a készülékeknek csupán a két százaléka egy számítógép. "A többi eszközt a mobiltelefonok, a faxok, a fénymásolók, a felvonók, az autók, a klíma- és a konyhai berendezések teszik ki, vagyis minden olyan termék, amiben van valamilyen chip" - mondta Sakamura.


A Samsung Q1 jelzésű ultramobil PC-je

A japán szakember 1984 óta dolgozik a TRON-on, ami egy valós idejű operációs rendszer és ami ma különböző készülékek millióban található meg. Ezzel gyakorlatilag a világ legelterjedtebb operációs rendszerének számít. A professzor szerint a jövő PC-je mobil és nagy teljesítményű lesz, valamint mindig hálózatba lesz kötve és képessé fog válni arra, hogy rendszeresen más eszközökkel is kommunikáljon. Egyre népszerűbbé válhatnak a böngészőkhöz, valamint a Google Writely és a Microsoft Office Live programjaihoz hasonló alkalmazások.

Nem osztja Sakamura véleményét Michael Dell, a világ legnagyobb számítógépgyártójának számító Dell alapítója, aki úgy véli: bőven vannak még tartalékok a PC-korszakban. "Biztos, hogy lesznek az új készülékek, azonban a PC mindig képes volt alkalmazkodni az új kihívásokhoz. A hardver mögött álló technológia is folyamatosan fejlődik, hihetetlen, hogy milyen javulásokra és újításokra képes. Szerintem még számos lehetőség áll előttünk és egyszerűsíthetjük például a felhasználói interfészeket is" - nyilatkozta Michael Dell.

Ebben a tekintetben egyetértett vele Craig Barrett is: "Lehet, hogy a jövő PC-it össze lehet majd hajtogatni, nem lesz bennük fém és azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az átlagos PC-k mérete még kisebb lesz és egy okostelefonhoz hasonlóan egy kézben is elférnek majd."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #47
    "Nem csak a sport, kvázi minden 50 fázisos a tévében, kivéve a mozifilmeket."

    Nem TV-ről beszélek, hanem számítógépről.

    "Oké, de ezzel kidobják a szemétbe a fele információt is. Vagy olyan deinterlacert használnak, ami összeátlagolja a két "félképet": az eredmény egy két mozgásfázist tartalmazó, "szellemképes" kép. Szóval igencsak lerontják a minőséget"

    Ezért nem szeretjük az interlaced forrást. Bár a deinterlace algoritmusok már elég fejlettek, nincs észrevehető minőségromlás.
  • dez #46
    "Akkor ezek szerint azért nem zavar a 24fps, mert nem nagyon nézek sportot (csak forma1-et, de azt meg TV-n)."

    Nem csak a sport, kvázi minden 50 fázisos a tévében, kivéve a mozifilmeket.
    De nem hiszem, hogy ezért nem zavar téged a 24fps (mozifilmek). Egyszerűen csak lassabb a "szemed".

    "Nyílván a cél a kisebb fájlméret. Mivel ezek filmekre vannak belőve, és ott ritkák az olyan gyors mozgások, aminél számít a nagyobb fps, viszont a fájlméret fontos (ma már kevésbbé, mivel már nem CD-n kell elférni)."

    Oké, de ezzel kidobják a szemétbe a fele információt is. Vagy olyan deinterlacert használnak, ami összeátlagolja a két "félképet": az eredmény egy két mozgásfázist tartalmazó, "szellemképes" kép. Szóval igencsak lerontják a minőséget. Ilyenkor (video forrás, ami nem mozifilm) adaptív spatial-temporal deinterlacert kellene használni. Vagy két változatot csinálni.
  • BiroAndras #45
    "A tévéadás nagy része - az interlace dupla field-rátájának kihasználásával - 50 kép/sec-es. Ennyi minimum kell pl. sporteseményekhez."

    Akkor ezek szerint azért nem zavar a 24fps, mert nem nagyon nézek sportot (csak forma1-et, de azt meg TV-n).

    "Sajnálatos módon ezzel nincsenek tisztában a videotömörítgetők, mindent lekonvertálnak 25fps progresszívbe, pedig egy normálisabb deinterlacer 50fps-t csinál belőle."

    Nyílván a cél a kisebb fájlméret. Mivel ezek filmekre vannak belőve, és ott ritkák az olyan gyors mozgások, aminél számít a nagyobb fps, viszont a fájlméret fontos (ma már kevésbbé, mivel már nem CD-n kell elférni).
  • krisz117 #44
    Azéer kíváncsi lennék, hogy mennyibe kerül egy ilyen PC :D
  • dez #43
    - Milyen géped van?
    - Lehel QX6000-es!
    ps. jól elvagyok itt, mi?
  • dez #42
    Végén még egybe építik a hűtővel...
  • dez #41
    Vagyis akár szem előtt is lehet, mindegy. Csak pl. nem az asztalon, asztal alatt foglalná a helyet. És, így akár nagyobb is lehet, mint most... Hmm, jöhet a super-sli...
  • dez #40
    Ja, és hi-colorban (16 bit) csak 32 fokozat van a vörösből és a kékből, a zöldől meg 64. Ez nagyon kevés, szinte metszőek a szemnek a lépcsők élei, ahol egy fokozatmentes színátmenetnek kellene lennie. (24 biten is láthatóak, csak már több van belőlük.)
  • dez #39
    Aki nem tudná: a 16M szín úgy jön ki, hogy a vörös, zöld, és kék színek egyenként 256 világossági fokozatban jelennek meg, és adódnak össze. Nos, a szem nagyon is jól meg tudja különböztetni azt a 256 fokozatot, tehát lehetne még több is. Ez persze nem jelenti azt, hogy az összes 16M árnyalatot egyenként meg tudjuk különböztetni.
  • dez #38
    "Az IBM 5150 megszületése után 25 évvel a világon használt számítógépek 95 százaléka még mindig az IBM készülékének architektúrájára épül"

    Hát ez már így nem mondanám: annak az architektúrának nagy része már le lett cserélve, nem is 1x, lásd pl. buszrendszerek. Már szinte csak a rendszer elnagyolt blokkvázlata egyezne meg, és persze az x86-os proci, de már az is erősen ki lett bővítve.