Gyurkity Péter

Az EU kiszabja a Microsoft napi büntetését

Lapértesülések szerint a korábban beígért pénzbüntetés megítélésével folytatódik júliusban a Microsoft és az Európai Bizottság között jó ideje húzódó vita, amit a cég feleslegesnek és igazságtalannak tartana.

A Financial Times saját forrásokra hivatkozva állítja, hogy az elkövetkezendő hetekben pénzbüntetéssel folytatódik a per, amely egyben megerősíti a 2004 márciusában hozott ítéletet és elmarasztalja a szoftvercéget annak üzletpolitikája és a vita során tanúsított magatartása miatt. A bizottság egyelőre hallgat, de nem lenne meglepetés a szigorú döntés, vagyis a napi kétmillió eurós bírság - meghozatala.

A gazdasági lap értesülése szerint a testület már döntött a kérdésben és elkészítette a végleges ítélet tervezetét. Eszerint a Microsoft az elmúlt két évben nem tette eleget a korábbi döntés előírásainak, sőt időhúzásra játszott és a riválisoknak összeállított dokumentációja sem bizonyult kellőképp pontosnak és minden részletre kiterjedőnek. Amennyiben igaz a hír, a tagországok versenyügyi hivatalai előtt jövő hétfőn ismertetik a részleteket, míg Neelie Kroes biztos asszony július 12-én jár el a döntésnek megfelelően.

A Microsoft természetesen nem értene egyet egy ilyen ítélettel. A hét részre osztott dokumentáció nagy részét, öt anyagot már elérhetővé tettek, míg a hátralévő kettőt igyekeznek határidőre (június 30. és július 18. ) elkészíteni. "Annak tudatában, hogy az egyeztetések eredményesnek bizonyultak és a Microsoft eleget tett a bizottság és a külső szakértő által előhozott legfőbb követeléseknek, bármilyen pénzbüntetés kiszabása teljesen felesleges és igazságtalan lenne" - vélte Horacio Gutierrez, a vállalat jogi képviselője, ők tehát élesen szembehelyezkednének a döntéssel, amit egyébként többen már a hónap elején valószínűsítettek.

Az Európai Bizottság szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni a hírrel kapcsolatban, mindössze annyit árult el, hogy július vége előtt mindenképpen meghozzák a döntést. Ezt azonban eddig is tudtuk, így továbbra is kérdéses, hogy végül milyen ítélet születik az ügyben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Praetor #42
    Igazad van, hogy a versenyszabályok nem eléggé fejlettek.

    Viszont a versenyszabályok authentikus értelmezése a Európai Bíróság feladata. Ennek a Bíróság fejleszi is a jogot. A kontinentális jogrendszerekben a bíró nem alkothat jogot, csak alkalmazhatja. Az angolszász jogrendszerek jellemvonása a bíróijog önálló élete és fejlődése. (Ez manapság ott is visszaszorulóban van, de még él.)
    Az Európai Bíróság az angolszászhoz hasonlóan, ráadásul azon túlmenően is "fejlesztheti és alakíthatja" a közösségi jogot a döntésein keresztül.

    Az ok nem túl bonyolult. Az EU egy államszövetség, amely az államok "laza szövetsége" (egyelőre), és pusztán a közös gazdasági érdek tartja össze. Ennélfogva a rendszer borzasztó sérülékeny. Éppen ezért az egyensúlyra való törekedés az EU fennmaadásának és működésének garanciája.

    A Közösség rendeleteket, irányelveket, ajánlásokat, döntéseket hoz, de ezek sokszor nem tökéletesek. A megfeleő értelmezés és az egyensúly irányába történő "terelés" az Európai Bíróság feladata elfogadottan. Korábban példátlanul bölcsen és jól látta el a feladatát, ezért nem gondolnám hogy ebben az ügyben a Bíróság döntése a közösség érdekeivel ütközne(valahol a mi érdekeink is).
  • Praetor #41
    Teljesen egyetértek.
  • Praetor #40
    Amiről Te beszélsz, az egyértelműen a hivatalos működés leirata. Van egy látszat, és van egy tényleges működés. A látszatot fent kell tartani, mert a törvény előírja, és mert ezzel védjük magunkat. Ez így van az USA-ban, az EU-ban, és Magyarországon is. A jogi környezet mindenhol más, de mindenhol emberek vannak, és mindenhol nagy szerepe van a kapcsolatoknak.

    Éppen ezért nem létezik olyan, hogy nincs informalitás. Ha céges buli van, vagy egy kollégáddal megiszol egy sört, akkor máris megdőlt ez a tézis. Ha döntési helyzetben vagy, akkor valószínűleg figyelembe veszed az informális információkat is. (pl.:felettesed véleményét, hozzáállását). Ha pozícióba kell valakit tenni, és te döntesz, akkor valószínű hogy azt teszed oda (azonos képesítés esetén), aki a barátod, és akiben jobban megbízol.

    Ezek kívül esnek a formalitásokon, mégha adott esetben (jog)szabályokba is ütközik. A bizonyítás borzasztó nehéz. Általában nem túl nehéz megvédened a döntésedet.

    Minden esetre az informalitás az emberi kapcsolatokból adódik, teljesen kizárni, és a létezését tagadni irreális. Amikor például a Sony vezérigazgatót választ, a részvényesek magukközt informális úton vitatják meg a lehetséges jelölteket, és a formális tulajdonságaikon túl az informális adataik is közrejátszanak (pletykák, hajlamok, jellem, arrogancia, stb.) Ezek erősíthetik, gyengíthetik a formális tényeket (végzettség, korábbi dokumentált eredmények, szakma megítélése...stb). Jelentőségét badarság lebecsülni, de a túlbecsülés sem célravezető.

    Tovább nagyon nem cifráznám a dolgot. Te a hivatalos verzióról (látszatról), én a valóságról beszélek. Abban igazad lehet, hogy az USA megacégeinél a felsővezetés és az alsóbb alkalmazottak között olyan távolság van, hogy az érintkezés a formalitásokra korlátozódik. De az informalitás esetében általában nem a vezérigazgató-takarító közötti pár mondatos gondolatváltás lesz a meghatározó, hanem az egymástól nem távolálló pozíciókban lévők között.

    Ez a karrierépítés egyik eszköze is. Ha az egyéni karrierépítés az USA-ban nem bírna jelentőséggel, akkor talán európában sem, és akkor tényleg nincs informalitás...
  • Indigo #39
    Válaszoltál is magadnak a #34-es hsz-ben feltett kérdésedre. Gondolom ezért csak most kezdték a pörlekedést, mert először fogást kellett keresni az MS-en.
    Egyébként - kisember lévén - nekem is a kisember a legfontosabb :) De ha azt nézzük, az EU épphogy a kisebb cégeket védi a naggyal szemben, amelyik nem rest kihasználni erőfölényét, a kisebbek pedig saját erejükkel nem tudják megvédeni magukat. Bár az indokok és az eszközök lehet nem a megfelelőbbek, és nem is mindenki számára szimpatikusak (pl neked).
  • BlackRose #38
    Csak az a baj, hogy ez gazdasági rendszerek esetében nem ilyen roppant egyszerű. Főleg nem az antimonopól szabályok esetében amelyek nagyon de nagyon kétértelműek és gyengén fejlettek.
  • BlackRose #37
    Csak az a baj, hogy ez gazdasági rendszerek esetében nem ilyen roppant egyszerű. Főleg nem az antimonopól szabályok esetében amelyek nagyon de nagyon kétértelműek és gyengén fejlettek.
  • Indigo #36
    Ne verjél fejbe senkit, és nem fognak bíróság elé állítani sem holnap, sem két év múlva... Vagy. Tudom, hogy a lopás bűn, ezért nem lopok el semmit, még akkor sem, ha úgy csinálom, hogy ne vegyék észre. Az MS-nek sem volt muszáj éveken keresztül törvényt sértenie.
  • BlackRose #35
    Különben egy vicc de nem is vicc, egy amcsi ismerőstől halottam, már régen...

    1. Kisember = Kis egyéni vállalkozás (korlátlan felelőség)
    2. Cég = Korlátozott felelőségű társaság (KFT)
    3. Állam - Kormány = teljessen felelőség nélküli társaság (lást államadósság, költségvetési hiány stb.)

    na most te kivel szeretsz jobban dolgozni, mit gondolsz ki mérlegel jobban és ki az akiben
    bízhatsz?

    Szóval nekem a kisember a legfontosabb, persze a másik kettő is fontos, mert nélküli nincs semmi, de tegyük a dolgokat a helyükre már egyszer.
  • BlackRose #34
    Igen csak, az USA-ban még nem találnak megfelelő megoldást nem alkalmazzák azt amiről nyilványvaló és mindenki által elismert, hogy téves. A jogrendszer úgy műxik, hogy inkább ússzák meg a bűnösök, minthogy megbüntessük az ártatlanokat, bár így kellene, hogy működjön. Persze ezt nem várom el egy olyan környezetben ahol lassan az újságírók nyilvánítanak valakit bűnösnek semmi bizonyíték nélkül.
    Ami pedig a cég felelőségét illeti a részvényesek iránt az rendben van, úgy van és úgy is kell legyen, a baj csak ott van, hogy a cég nem légüres térben működik, hanem a törvényhozók által szabályzott környezetben és ha a szabályok nem megfelelők, nincsennek elégé kidolgozva egy adott esetet szemlélve (mint ahogy ebben az esetben van) akkor nem hiszem, hogy a felelőség 100%-ban áthárítható a részvényesekre. Szóval egy nagyon szűrke területen járunk és szürke területen nem szabad sem feketén sem fehéren látni, mérlegelni kell, ezért is van az, hogy a jogászat jelképe a mérleg, az a baj, hogy az EU-ban ezt sok esetben elfelejtik, és ahogy strogg is mondta lejebb az egészből nem jogi és nem igazságügyi kérdés hanem presztizs kérdés lesz.
    Különben érdekes, de a Microsoft az EU-ban éveken keresztül törvényt sértett (vagyis ezt mondják), egy publikus cégről van szó, miért várt az EU évekig, ha én fényes nappal szemtanúk előtt fejbeverek ma valakit, meg holnap is és így kb. 2 évig minden nap, akkor miért nem lépnek közbe az első fejbeverésnél miért várnak 2 évig, hogy 700 áldozat után azt mondják, hogy gyilkos vagyok. Szerintem itt a felelőség az EU-n van és ott kellene valakinek, hogy feleljen a nemtörődömségéért és a gyenge munkavégzésért... de ez egy másik mese. A gond éppen ott van, hogy míg az EU-ban az EU minden felett van, az USA féle felfogás, hogy senki sincs senki felett, hogy minden és mindenki határozata megtámadható a bíroságokon (egésszen a legfelső bíróságig), és ha valami az egzisztenciádra tör akkor még azon kívül is. Európában mindég azt akarják elfogadtatni az emberekkel, hogy a hatóságoknak igaza van, és, hogy nem tehetnek ez ellen semmit, sőt nem is ajánlatos, mert úgyis igazuk van.
    Persze nem a Microsoftot védem, azt nem is kell, az túl erőss, hanem az szúrja a szemem, hogy ha az EU így bánik egy MS-el akkor hogyan fog a KicsiPista Kft.-vel. És igen minden szempontot kell mérlegelni, ez a jogrendszer alapja még egy cég sőt egy egyén esetében is.
  • Indigo #33
    De nem gondolod, hogy az EU (vagy bárhol bármilyen hatóság vagy állami szerv) ilyen szempontokat fog mérlegelni egy cég esetében. Egyébként, ha az amcsik sem tudják elfogadhatóan kezelni a problémát, akkor nem kellene kihangsúlyozni az EU jogrendszerének gyengeségét - legalábbis ebben a tekintetben nem.
    De ha már itt tartunk, a részvényesek érdekeit a cégnek kell(ene) szem előtt tartania, nem?