• Praetor
    #40
    Amiről Te beszélsz, az egyértelműen a hivatalos működés leirata. Van egy látszat, és van egy tényleges működés. A látszatot fent kell tartani, mert a törvény előírja, és mert ezzel védjük magunkat. Ez így van az USA-ban, az EU-ban, és Magyarországon is. A jogi környezet mindenhol más, de mindenhol emberek vannak, és mindenhol nagy szerepe van a kapcsolatoknak.

    Éppen ezért nem létezik olyan, hogy nincs informalitás. Ha céges buli van, vagy egy kollégáddal megiszol egy sört, akkor máris megdőlt ez a tézis. Ha döntési helyzetben vagy, akkor valószínűleg figyelembe veszed az informális információkat is. (pl.:felettesed véleményét, hozzáállását). Ha pozícióba kell valakit tenni, és te döntesz, akkor valószínű hogy azt teszed oda (azonos képesítés esetén), aki a barátod, és akiben jobban megbízol.

    Ezek kívül esnek a formalitásokon, mégha adott esetben (jog)szabályokba is ütközik. A bizonyítás borzasztó nehéz. Általában nem túl nehéz megvédened a döntésedet.

    Minden esetre az informalitás az emberi kapcsolatokból adódik, teljesen kizárni, és a létezését tagadni irreális. Amikor például a Sony vezérigazgatót választ, a részvényesek magukközt informális úton vitatják meg a lehetséges jelölteket, és a formális tulajdonságaikon túl az informális adataik is közrejátszanak (pletykák, hajlamok, jellem, arrogancia, stb.) Ezek erősíthetik, gyengíthetik a formális tényeket (végzettség, korábbi dokumentált eredmények, szakma megítélése...stb). Jelentőségét badarság lebecsülni, de a túlbecsülés sem célravezető.

    Tovább nagyon nem cifráznám a dolgot. Te a hivatalos verzióról (látszatról), én a valóságról beszélek. Abban igazad lehet, hogy az USA megacégeinél a felsővezetés és az alsóbb alkalmazottak között olyan távolság van, hogy az érintkezés a formalitásokra korlátozódik. De az informalitás esetében általában nem a vezérigazgató-takarító közötti pár mondatos gondolatváltás lesz a meghatározó, hanem az egymástól nem távolálló pozíciókban lévők között.

    Ez a karrierépítés egyik eszköze is. Ha az egyéni karrierépítés az USA-ban nem bírna jelentőséggel, akkor talán európában sem, és akkor tényleg nincs informalitás...