Berta Sándor
Szenátor bírálta a Bush-kormány megfigyelési politikáját
Az amerikai kormány olyan irányba megy, ahol fontosabb a terrorizmus elleni harc az egyének jogainál. Ennek a véleményének adott hangot a tizenhatodik alkalommal megrendezett Computer Freedom and Privacy Conference (CFP) rendezvényen Patrick Leahy amerikai szenátor.
A politikus elmondta, hogy ha az egykori alapítóatyák azokat a mércéket vették volna figyelembe, amelyek szerint ma az Egyesült Államok működik, akkor kérdéses, hogy megszületne-e a The Bill of Rights vagyis az 1689-ben megszületett Jognyilatkozat. E szerint ugyanis a törvényeket a választott parlament hozza; a hadi és pénzügyekben a parlament dönt; a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése; létre kell hozni a független bíróságot, stb. Sok történész ezt a dokumentumot tekinti az Egyesült Államok megszületéséhez vezető Függetlenségi nyilatkozat elődjének.
Leahy a washingtoni konferencián tartott beszédében leginkább azt kifogásolta, hogy a Bush-kormány alatt kiterebélyesedett a totális megfigyelés. Ma már elfogadottak az olyan módszerek, mint a személyekre lebontott adatgyűjtés, az elektronikus megfigyelések és lehallgatások, a biometriás igazolványok bevezetése, a rádiótechnikás azonosítóchipek egyre több termékben való megjelenése. Ezekbe a kérdésekbe ráadásul az állampolgároknak vajmi kevés beleszólásuk van.
Bárki rákerülhet egy feketelistára. Leahy példaként említette szenátortársa, Edward Kennedy esetét, aki valahogy felkerült egy ilyen listára és nem akarták felengedni a repülőgépre. Később Bush elnök telefonon kért tőle elnézést. De mi van, ha ez egy átlagos amerikaival történik meg, rajta ki fog segíteni? A politikus rámutatott arra, hogy bár fontos a terrorizmus elleni harc, el kell kerülni az emberi jogok sárba tiprását.
Az amerikai állampolgárok nem akarják magukat egy hatalmas digitális börtön lakóiként érezni, ahol elvileg mindent szabad - ám többnyire ez csak az államra igaz.
A demokrata szenátort az egyik legfelvilágosultabb amerikai politikusnak tartják. 1995-ben másodikként a szenátus tagjai közül már volt weboldala, részt vett a Freedom of Information Act nevű törvény kidolgozásában. Patrick Leahy évek óta az emberi és a polgári jogok egyik legnagyobb szószólójának számít az amerikai szenátusban.
A politikus elmondta, hogy ha az egykori alapítóatyák azokat a mércéket vették volna figyelembe, amelyek szerint ma az Egyesült Államok működik, akkor kérdéses, hogy megszületne-e a The Bill of Rights vagyis az 1689-ben megszületett Jognyilatkozat. E szerint ugyanis a törvényeket a választott parlament hozza; a hadi és pénzügyekben a parlament dönt; a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése; létre kell hozni a független bíróságot, stb. Sok történész ezt a dokumentumot tekinti az Egyesült Államok megszületéséhez vezető Függetlenségi nyilatkozat elődjének.
Leahy a washingtoni konferencián tartott beszédében leginkább azt kifogásolta, hogy a Bush-kormány alatt kiterebélyesedett a totális megfigyelés. Ma már elfogadottak az olyan módszerek, mint a személyekre lebontott adatgyűjtés, az elektronikus megfigyelések és lehallgatások, a biometriás igazolványok bevezetése, a rádiótechnikás azonosítóchipek egyre több termékben való megjelenése. Ezekbe a kérdésekbe ráadásul az állampolgároknak vajmi kevés beleszólásuk van.Bárki rákerülhet egy feketelistára. Leahy példaként említette szenátortársa, Edward Kennedy esetét, aki valahogy felkerült egy ilyen listára és nem akarták felengedni a repülőgépre. Később Bush elnök telefonon kért tőle elnézést. De mi van, ha ez egy átlagos amerikaival történik meg, rajta ki fog segíteni? A politikus rámutatott arra, hogy bár fontos a terrorizmus elleni harc, el kell kerülni az emberi jogok sárba tiprását.
Az amerikai állampolgárok nem akarják magukat egy hatalmas digitális börtön lakóiként érezni, ahol elvileg mindent szabad - ám többnyire ez csak az államra igaz.
A demokrata szenátort az egyik legfelvilágosultabb amerikai politikusnak tartják. 1995-ben másodikként a szenátus tagjai közül már volt weboldala, részt vett a Freedom of Information Act nevű törvény kidolgozásában. Patrick Leahy évek óta az emberi és a polgári jogok egyik legnagyobb szószólójának számít az amerikai szenátusban.