Berta Sándor
Szenátor bírálta a Bush-kormány megfigyelési politikáját
Az amerikai kormány olyan irányba megy, ahol fontosabb a terrorizmus elleni harc az egyének jogainál. Ennek a véleményének adott hangot a tizenhatodik alkalommal megrendezett Computer Freedom and Privacy Conference (CFP) rendezvényen Patrick Leahy amerikai szenátor.
A politikus elmondta, hogy ha az egykori alapítóatyák azokat a mércéket vették volna figyelembe, amelyek szerint ma az Egyesült Államok működik, akkor kérdéses, hogy megszületne-e a The Bill of Rights vagyis az 1689-ben megszületett Jognyilatkozat. E szerint ugyanis a törvényeket a választott parlament hozza; a hadi és pénzügyekben a parlament dönt; a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése; létre kell hozni a független bíróságot, stb. Sok történész ezt a dokumentumot tekinti az Egyesült Államok megszületéséhez vezető Függetlenségi nyilatkozat elődjének.
Leahy a washingtoni konferencián tartott beszédében leginkább azt kifogásolta, hogy a Bush-kormány alatt kiterebélyesedett a totális megfigyelés. Ma már elfogadottak az olyan módszerek, mint a személyekre lebontott adatgyűjtés, az elektronikus megfigyelések és lehallgatások, a biometriás igazolványok bevezetése, a rádiótechnikás azonosítóchipek egyre több termékben való megjelenése. Ezekbe a kérdésekbe ráadásul az állampolgároknak vajmi kevés beleszólásuk van.
Bárki rákerülhet egy feketelistára. Leahy példaként említette szenátortársa, Edward Kennedy esetét, aki valahogy felkerült egy ilyen listára és nem akarták felengedni a repülőgépre. Később Bush elnök telefonon kért tőle elnézést. De mi van, ha ez egy átlagos amerikaival történik meg, rajta ki fog segíteni? A politikus rámutatott arra, hogy bár fontos a terrorizmus elleni harc, el kell kerülni az emberi jogok sárba tiprását.
Az amerikai állampolgárok nem akarják magukat egy hatalmas digitális börtön lakóiként érezni, ahol elvileg mindent szabad - ám többnyire ez csak az államra igaz.
A demokrata szenátort az egyik legfelvilágosultabb amerikai politikusnak tartják. 1995-ben másodikként a szenátus tagjai közül már volt weboldala, részt vett a Freedom of Information Act nevű törvény kidolgozásában. Patrick Leahy évek óta az emberi és a polgári jogok egyik legnagyobb szószólójának számít az amerikai szenátusban.
A politikus elmondta, hogy ha az egykori alapítóatyák azokat a mércéket vették volna figyelembe, amelyek szerint ma az Egyesült Államok működik, akkor kérdéses, hogy megszületne-e a The Bill of Rights vagyis az 1689-ben megszületett Jognyilatkozat. E szerint ugyanis a törvényeket a választott parlament hozza; a hadi és pénzügyekben a parlament dönt; a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése; létre kell hozni a független bíróságot, stb. Sok történész ezt a dokumentumot tekinti az Egyesült Államok megszületéséhez vezető Függetlenségi nyilatkozat elődjének.

Bárki rákerülhet egy feketelistára. Leahy példaként említette szenátortársa, Edward Kennedy esetét, aki valahogy felkerült egy ilyen listára és nem akarták felengedni a repülőgépre. Később Bush elnök telefonon kért tőle elnézést. De mi van, ha ez egy átlagos amerikaival történik meg, rajta ki fog segíteni? A politikus rámutatott arra, hogy bár fontos a terrorizmus elleni harc, el kell kerülni az emberi jogok sárba tiprását.
Az amerikai állampolgárok nem akarják magukat egy hatalmas digitális börtön lakóiként érezni, ahol elvileg mindent szabad - ám többnyire ez csak az államra igaz.
A demokrata szenátort az egyik legfelvilágosultabb amerikai politikusnak tartják. 1995-ben másodikként a szenátus tagjai közül már volt weboldala, részt vett a Freedom of Information Act nevű törvény kidolgozásában. Patrick Leahy évek óta az emberi és a polgári jogok egyik legnagyobb szószólójának számít az amerikai szenátusban.