Gyurkity Péter
15 éve készült el az első webböngésző
Tizenöt év telt el az első böngésző szoftver elkészülte óta, amely Tim Berners-Lee jóvoltából 1991-ben mutatkozott be a nagyközönség előtt. Alkotója a jövőben nagyobb interaktivitást vár az utódoktól.
A WorldWideWeb névre keresztelt böngésző bemutatkozásának tizenötödik évfordulója alkalmából az eWeek készített interjút a területet megalapító szakemberrel. Az alkalmazás - és az ehhez szükséges szerver első verziója ugyanis 1990 karácsonyán készült el, mégpedig egy NeXT számítógépen, az Európai Részecskefizikai Kutatóintézetben (CERN), Berners-Lee akkori munkahelyén. A szoftver 1991 márciusában debütált, meglehetősen szűk körben - a szakember munkatársai voltak az elsők, akik kipróbálhatták azt.
Az interjúból kiderül, hogy a WorldWideWeb alkotója - aki a W3C (World Wide Web) Konzorcium igazgatójaként ma is közelről kíséri figyelemmel a területet - nagy meglepetéssel vette tudomásul gyermeke példátlan sikerét. Ez a meglepetés azonban nem az egyedül pályán maradt Microsoft egyeduralmával kapcsolatos, hanem sokkal inkább az utódok és maga a tevékenység elterjedésével. A szakember ugyanis inkább azt tartja meglepőnek, hogy a felhasználók a kezdeti merevség, kötöttség ellenére is gyorsan megbarátkoztak a gondolattal, és maguk is nagyban hozzájárultak a sikerhez. A böngészés mára az internet térhódításának köszönhetően világméretű tevékenység, ez a kapcsolat azonban kölcsönös, és a gyorsan fejlődő szoftverek - és weboldalak - is hozzájárultak a világháló elterjedéséhez.
Berners-Lee azonban még mindig lát megújulási lehetőséget, amelyet ő a minden korábbinál nagyobb interaktivitásban vél megtalálni. "Itt vagyunk 2005-ben, és tisztán látom a bárki által szerkeszthető blogot és wikit körülvevő izzást. Ez bizonyos alátámasztja az eredeti elgondolásom helyességét, amely az emberek kreativitás, írás utáni vágyán alapult" - jelentette ki a szakember. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ő az első időkben valami ilyesmit képzelt el, amit most az internetes naplók, a wikik, az RSS és egyéb interaktív alkalmazások, szolgáltatások testesítenek meg. Ezek után nem csoda, hogy ő maga is hozzálátott saját naplója írásához, amelyben szintén kifejezi az interaktivitással kapcsolatos gondolatait.
"Több olyan technológia van készülőben, amelyek mind az olvasást, mind az írást sokkal érdekesebbé, sokrétűbbé tehetik. Hiba lenne azt gondolnunk, hogy a böngésző olyan zárt, jól meghatározott objektum, mint amilyennek a jelenlegi alkalmazások alapján látjuk" - hangsúlyozta Berners-Lee.
A WorldWideWeb névre keresztelt böngésző bemutatkozásának tizenötödik évfordulója alkalmából az eWeek készített interjút a területet megalapító szakemberrel. Az alkalmazás - és az ehhez szükséges szerver első verziója ugyanis 1990 karácsonyán készült el, mégpedig egy NeXT számítógépen, az Európai Részecskefizikai Kutatóintézetben (CERN), Berners-Lee akkori munkahelyén. A szoftver 1991 márciusában debütált, meglehetősen szűk körben - a szakember munkatársai voltak az elsők, akik kipróbálhatták azt.
Az interjúból kiderül, hogy a WorldWideWeb alkotója - aki a W3C (World Wide Web) Konzorcium igazgatójaként ma is közelről kíséri figyelemmel a területet - nagy meglepetéssel vette tudomásul gyermeke példátlan sikerét. Ez a meglepetés azonban nem az egyedül pályán maradt Microsoft egyeduralmával kapcsolatos, hanem sokkal inkább az utódok és maga a tevékenység elterjedésével. A szakember ugyanis inkább azt tartja meglepőnek, hogy a felhasználók a kezdeti merevség, kötöttség ellenére is gyorsan megbarátkoztak a gondolattal, és maguk is nagyban hozzájárultak a sikerhez. A böngészés mára az internet térhódításának köszönhetően világméretű tevékenység, ez a kapcsolat azonban kölcsönös, és a gyorsan fejlődő szoftverek - és weboldalak - is hozzájárultak a világháló elterjedéséhez.
Berners-Lee azonban még mindig lát megújulási lehetőséget, amelyet ő a minden korábbinál nagyobb interaktivitásban vél megtalálni. "Itt vagyunk 2005-ben, és tisztán látom a bárki által szerkeszthető blogot és wikit körülvevő izzást. Ez bizonyos alátámasztja az eredeti elgondolásom helyességét, amely az emberek kreativitás, írás utáni vágyán alapult" - jelentette ki a szakember. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ő az első időkben valami ilyesmit képzelt el, amit most az internetes naplók, a wikik, az RSS és egyéb interaktív alkalmazások, szolgáltatások testesítenek meg. Ezek után nem csoda, hogy ő maga is hozzálátott saját naplója írásához, amelyben szintén kifejezi az interaktivitással kapcsolatos gondolatait.
"Több olyan technológia van készülőben, amelyek mind az olvasást, mind az írást sokkal érdekesebbé, sokrétűbbé tehetik. Hiba lenne azt gondolnunk, hogy a böngésző olyan zárt, jól meghatározott objektum, mint amilyennek a jelenlegi alkalmazások alapján látjuk" - hangsúlyozta Berners-Lee.