Gyurkity Péter
Üzleti célokra használják a Digitális Szerzői Jogi Törvényt
Jogi szakértők tanulmányt tettek közzé, amely szerint támadhatók a kiadók, filmstúdiók és jogvédő szervezeteik által benyújtott, az illegális tartalmak és hivatkozásaik törlésére vonatkozó kérelmek.
Jennifer M. Urban, a Dél-Kaliforniai Egyetem, és Laura Quilter, a Berkeley Egyetem szakértője a napokban tette közzé közös tanulmányát, amelyben az 1998-as amerikai Digitális Szerzői Jogi Törvény (Digital Millennium Copyright Act, DMCA) egyes passzusait vizsgálják. Ezek ugyanis a szerzői jogi panaszok esetén mentőövet kínálnak a szolgáltatók és internetes keresők számára, amennyiben azok eleget tesznek a kérésnek, és eltávolítják a kifogásolt tartalmakat, írásokat vagy hivatkozásokat szervereikről.
Az Egyesült Államokban az elmúlt években számos esetben volt példa arra, hogy a szolgáltatók meghajoltak a kiadók, filmstúdiók előtt, és kiszolgáltatták előfizetőik adatait, illetve eltávolították az illegális másolatokat és az ezekre mutató hivatkozásokat. Így tett a Verizon is 2003-ban, amikor négy felhasználó adatainak átadására szólították fel. Az eljárást az Amerikai Igazságügyi Minisztérium is támogatta, mondván, hogy a DMCA a másik oldal állításával ellentétben nem sérti az alkotmányt, mert csak a jogsértőket célozza. Urban és Quilter most közelebbről is szemügyre vette a kérdéses passzusokat, megvizsgálva, hogy ezek a kérelmek mennyiben alapulnak valós vádakon.
A kutatók mintegy 900 kérelmet megvizsgálva kijelentették, hogy ezek egyharmada támadható, sőt, érvényteleníthető a bíróságon a pontatlanságok és a háttérben meghúzódó szándék miatt. Minden tizenegy iratból egy nem azonosítja be pontosan az eltávolítani kívánt tartalmat, a Google-hoz benyújtott kérelmek fele pedig bizonyíthatóan csupán a rivális vállalkozás elnyomását szolgálja. A Digitális Szerzői Jogi Törvényt tehát sok esetben tisztességtelen üzleti célokra használják fel, ami jelzi, hogy itt nem pusztán a fájlcserélgetésről és a szerzői jogok védelméről van szó.
Azt a tanulmány készítői is elismerik, hogy következtetéseiket meglehetősen kevés kérelem megvizsgálása után vonták le. Ez azonban annak köszönhető, hogy a legtöbb szolgáltató és kereső a Google-lal ellentétben nem hozza nyilvánosságra a hozzá beérkező írásokat, és természetesen azok tanulmányozására sem nyújt lehetőséget. Mindenesetre a tanulmány rámutat arra, hogy még a sok vita és kompromisszumok árán megszülető törvényt is felhasználhatjuk saját céljainkra.
Jennifer M. Urban, a Dél-Kaliforniai Egyetem, és Laura Quilter, a Berkeley Egyetem szakértője a napokban tette közzé közös tanulmányát, amelyben az 1998-as amerikai Digitális Szerzői Jogi Törvény (Digital Millennium Copyright Act, DMCA) egyes passzusait vizsgálják. Ezek ugyanis a szerzői jogi panaszok esetén mentőövet kínálnak a szolgáltatók és internetes keresők számára, amennyiben azok eleget tesznek a kérésnek, és eltávolítják a kifogásolt tartalmakat, írásokat vagy hivatkozásokat szervereikről.
Az Egyesült Államokban az elmúlt években számos esetben volt példa arra, hogy a szolgáltatók meghajoltak a kiadók, filmstúdiók előtt, és kiszolgáltatták előfizetőik adatait, illetve eltávolították az illegális másolatokat és az ezekre mutató hivatkozásokat. Így tett a Verizon is 2003-ban, amikor négy felhasználó adatainak átadására szólították fel. Az eljárást az Amerikai Igazságügyi Minisztérium is támogatta, mondván, hogy a DMCA a másik oldal állításával ellentétben nem sérti az alkotmányt, mert csak a jogsértőket célozza. Urban és Quilter most közelebbről is szemügyre vette a kérdéses passzusokat, megvizsgálva, hogy ezek a kérelmek mennyiben alapulnak valós vádakon.
A kutatók mintegy 900 kérelmet megvizsgálva kijelentették, hogy ezek egyharmada támadható, sőt, érvényteleníthető a bíróságon a pontatlanságok és a háttérben meghúzódó szándék miatt. Minden tizenegy iratból egy nem azonosítja be pontosan az eltávolítani kívánt tartalmat, a Google-hoz benyújtott kérelmek fele pedig bizonyíthatóan csupán a rivális vállalkozás elnyomását szolgálja. A Digitális Szerzői Jogi Törvényt tehát sok esetben tisztességtelen üzleti célokra használják fel, ami jelzi, hogy itt nem pusztán a fájlcserélgetésről és a szerzői jogok védelméről van szó.
Azt a tanulmány készítői is elismerik, hogy következtetéseiket meglehetősen kevés kérelem megvizsgálása után vonták le. Ez azonban annak köszönhető, hogy a legtöbb szolgáltató és kereső a Google-lal ellentétben nem hozza nyilvánosságra a hozzá beérkező írásokat, és természetesen azok tanulmányozására sem nyújt lehetőséget. Mindenesetre a tanulmány rámutat arra, hogy még a sok vita és kompromisszumok árán megszülető törvényt is felhasználhatjuk saját céljainkra.
