Magyarorszag.hu
Az ország hatvan százaléka nem ért a számítógéphez
Az elmúlt két évben sikerült lerakni az információs társadalom alapjait, a következő időszak legfontosabb feladata az ország lakosságának hatvan százalékát érintő digitális írástudatlanság felszámolása, mondta Kovács Kálmán szakminiszter az Országgyűlés informatikai bizottságának éves meghallgatásán.
"Az elmúlt két évben sikerült lerakni az információs társadalom alapjait Magyarországon, a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával megszületett az elektronikus információszabadságról szóló törvény, erős verseny indult el a távközlési szektorban, több mint 2500 településre jutott el a szélessávú Közháló, a Közigazgatási eljárásról szóló törvény pedig megteremtette az elektronikus ügyintézés feltételeit. Megalakult a Jövő Házát, a Csodák Palotáját, a Nemzeti Digitális Adattárat (NDA) és a Nemzeti Audiovizuális Archívumot felügyelő Neumann Kht., és erősödött a hazai informatikai szektor nemzetközi jelenléte" - összegezte a ciklusban elért eredményeket Kovács Kálmán szakminiszter az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságának éves meghallgatásán.
A távközlési versenyt jelzi, hogy az elmúlt hetekben több szolgáltatónál ötezer forint alá csökkentek a szélessávú internet havidíjai, ez az összeg egyébként korábbi felmérések szerint lélektani határnak számít: ilyen tarifák mellett váltanának szélessávra a modemesek. A tarifák csökkenését az OECD 2002-2004-es időszakot vizsgáló jelentése is alátámasztja, közölte Kovács Kálmán. Az év végéig további négyszáz településen épül ki a Közháló, 2006 közepére pedig a tárca számításai szerint minden második háztartásban lesz asztali számítógép. Az internetezők száma 2006 végére 2 millióval bővülhet.
Európa az információs társadalom fejlesztésében a hozzáférésről a hozzáértésre helyezi át a hangsúlyt, ennek megfelelően a GVOP informatikai tárgyú pályázatai nagyrészt szolgáltatás-fejlesztéseket támogatnak, kivétel ez alól a szélessávú internet kiépítésének támogatása. A miniszter szerint a legnehezebb feladat a felhasználói igények felkeltése, mert a magyarok legalább 60 százalékának nincs gyakorlata a számítógép használatában. A digitális szakadék felszámolására speciális képzési programok indultak vakoknak, mozgássérülteknek és időseknek, elindult az IT-mentorok képzése.
Az idei év második felének feladata volt az NFT előkészítése, ehhez a szakmai szervezetek bevonásával iparpolitikai ajánlás is készült. Az IHM elkészítette, és társadalmi vitára bocsátotta a Nemzeti Szélessávú Stratégiát, a médiatörvény digitális televíziózás elterjedését gátló szabályai miatt pedig az Alkotmánybírósághoz fordult a miniszter. Az informatikai szektor külgazdasági kapcsolatrendszerét erősíti, hogy az egyesült államokbeli Virginia után immár Szncsenben (Kína) is létrejött a Magyar Technológiai Központ (HTEC).
A miniszter a bizottság felvetésére elismerte, hogy hazánk lemaradásban van a kábeltévés piac szabályozásában. Pettkó András, a bizottság MDF-es tagja felvetette, hogy széles körű tájékoztató kampánnyal kellene népszerűsíteni a munkáltatók által járulékmentes juttatásként adható internet-jegyeket. A miniszter válaszában elmondta, hogy a munkavállalók a mai napig az élelmiszerjegyeket részesítik előnyben az internettel szemben.
Erdész Zoltán (Fidesz) a kizárólag magyar csatornákat tartalmazó kábeltévés csomagokról kérdezett. Az informatikai tárca erről legfeljebb ajánlást fogalmazhatott meg a szolgáltatóknak, de az egyeztetések eredménytelenek voltak, mondta Kovács Kálmán. A miniszter szerint azonban két év múlva a digitális technológiának köszönhetően mindenki a kedve szerinti programcsomagot állíthatja össze a kínálatból.
Rogán Antal (Fidesz) bizottsági elnök kérdésére az informatikai miniszter elmondta, hogy a Millenáris park épületeinek felújítására, a Jövő Házára és a Csodák Palotájára eddig összesen 1,5 milliárd forintot költöttek, amelyből több mint 300 millió forint céges szponzorációból származik. A bizottság elnöke elismerte a tárca távközlési szabályozásban elért eredményeit, bírálta viszont az IHM-et az egyéni döntések alapján elosztott támogatások és az Állami Számvevőszék jelentésében megfogalmazott kritikák miatt.
"Az elmúlt két évben sikerült lerakni az információs társadalom alapjait Magyarországon, a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával megszületett az elektronikus információszabadságról szóló törvény, erős verseny indult el a távközlési szektorban, több mint 2500 településre jutott el a szélessávú Közháló, a Közigazgatási eljárásról szóló törvény pedig megteremtette az elektronikus ügyintézés feltételeit. Megalakult a Jövő Házát, a Csodák Palotáját, a Nemzeti Digitális Adattárat (NDA) és a Nemzeti Audiovizuális Archívumot felügyelő Neumann Kht., és erősödött a hazai informatikai szektor nemzetközi jelenléte" - összegezte a ciklusban elért eredményeket Kovács Kálmán szakminiszter az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságának éves meghallgatásán.
A távközlési versenyt jelzi, hogy az elmúlt hetekben több szolgáltatónál ötezer forint alá csökkentek a szélessávú internet havidíjai, ez az összeg egyébként korábbi felmérések szerint lélektani határnak számít: ilyen tarifák mellett váltanának szélessávra a modemesek. A tarifák csökkenését az OECD 2002-2004-es időszakot vizsgáló jelentése is alátámasztja, közölte Kovács Kálmán. Az év végéig további négyszáz településen épül ki a Közháló, 2006 közepére pedig a tárca számításai szerint minden második háztartásban lesz asztali számítógép. Az internetezők száma 2006 végére 2 millióval bővülhet.
Európa az információs társadalom fejlesztésében a hozzáférésről a hozzáértésre helyezi át a hangsúlyt, ennek megfelelően a GVOP informatikai tárgyú pályázatai nagyrészt szolgáltatás-fejlesztéseket támogatnak, kivétel ez alól a szélessávú internet kiépítésének támogatása. A miniszter szerint a legnehezebb feladat a felhasználói igények felkeltése, mert a magyarok legalább 60 százalékának nincs gyakorlata a számítógép használatában. A digitális szakadék felszámolására speciális képzési programok indultak vakoknak, mozgássérülteknek és időseknek, elindult az IT-mentorok képzése.
Az idei év második felének feladata volt az NFT előkészítése, ehhez a szakmai szervezetek bevonásával iparpolitikai ajánlás is készült. Az IHM elkészítette, és társadalmi vitára bocsátotta a Nemzeti Szélessávú Stratégiát, a médiatörvény digitális televíziózás elterjedését gátló szabályai miatt pedig az Alkotmánybírósághoz fordult a miniszter. Az informatikai szektor külgazdasági kapcsolatrendszerét erősíti, hogy az egyesült államokbeli Virginia után immár Szncsenben (Kína) is létrejött a Magyar Technológiai Központ (HTEC).
A miniszter a bizottság felvetésére elismerte, hogy hazánk lemaradásban van a kábeltévés piac szabályozásában. Pettkó András, a bizottság MDF-es tagja felvetette, hogy széles körű tájékoztató kampánnyal kellene népszerűsíteni a munkáltatók által járulékmentes juttatásként adható internet-jegyeket. A miniszter válaszában elmondta, hogy a munkavállalók a mai napig az élelmiszerjegyeket részesítik előnyben az internettel szemben.
Erdész Zoltán (Fidesz) a kizárólag magyar csatornákat tartalmazó kábeltévés csomagokról kérdezett. Az informatikai tárca erről legfeljebb ajánlást fogalmazhatott meg a szolgáltatóknak, de az egyeztetések eredménytelenek voltak, mondta Kovács Kálmán. A miniszter szerint azonban két év múlva a digitális technológiának köszönhetően mindenki a kedve szerinti programcsomagot állíthatja össze a kínálatból.
Rogán Antal (Fidesz) bizottsági elnök kérdésére az informatikai miniszter elmondta, hogy a Millenáris park épületeinek felújítására, a Jövő Házára és a Csodák Palotájára eddig összesen 1,5 milliárd forintot költöttek, amelyből több mint 300 millió forint céges szponzorációból származik. A bizottság elnöke elismerte a tárca távközlési szabályozásban elért eredményeit, bírálta viszont az IHM-et az egyéni döntések alapján elosztott támogatások és az Állami Számvevőszék jelentésében megfogalmazott kritikák miatt.
