Berta Sándor

Dollármilliárdokat emészt fel a szellemi tulajdon védelme

Gazdaságilag nem biztos, hogy kifizetődők a szellemi tulajdonok védelmére létrehozott rendszerek, a szabadalmak. Erre a következtetésre jutott legfrissebb tanulmányában a Gazdasági és Politikai Kutatások Központja (CEPR).

A CEPR munkatársai az Opening Dors and Smashing Windows: Alternative Measures for Funding Software Development című tanulmányukban leszögezik: a túl magas szabadalmi összegeket egyértelműen a vásárlóknak és a fogyasztóknak kell megfizetniük. A szervezet szerint a túlzó mértékűnek tartott, a szerzői jogvédelem címén levont összegek csak az Egyesült Államokban 80 milliárd dollár felesleges kiadást jelentenek.

A CEPR állítása szerint főleg a számítógépes programok piacán figyelhető meg ez a jelenség. A szoftverfejlesztés költségei között - a szellemi tulajdon védelme címén - indokolatlanul magas összegek szerepelnek. A licencdíjak, a szabadalmi jogsértések miatt "beszedett" összegek mind-mind az adott szellemi termék tulajdonosának, illetve a szerzői jogvédő szervezetek pénztárcáját gyarapítják, ám ez korántsem áll minden esetben egyensúlyban a nyújtott szolgáltatással. E mellett a központ kifogásolta azt is, hogy a licencdíjak megfizetése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott magánszemély vagy cég ezután korlátlan példányban másolhatja vagy használhatja a szóban forgó alkalmazást.

A szervezet szerint egy lehetséges alternatívát jelenthetne, hogy az állam bizonyos mértékig beszállna a szoftverfejlesztésbe, ami összhangban lenne minden szabadalmi és szerzői jogi rendszerrel, tehát utólag már nem lennének ütközések. Ezenkívül a szoftverfejlesztő cégek egy egységes összeget kapnának (több milliárd dollárt), ezért cserébe viszont programjaikat szabadon hozzáférhetővé kellene tenniük és később nem élhetnének szerzői jogi panaszokkal. Ráadásul a kiadóknak így nem kellene digitális másolásvédelmek kifejlesztésével foglalkozniuk vagy azok beszerzésére, integrációjára dollármilliókat költeniük.

Egy másik javaslat szerint minden felhasználó egy meghatározott összeggel, például évi száz dollárral támogatná a zenei, a film-, a könyv- és a szoftveripart, illetve a producereket vagy a kiadókat. Ezért az összegért cserébe szabadon hozzáférhetne ezekhez a művekhez. Mindez azt jelentené, hogy a vásárlók részéről felszabadulna egy közel 80-120 milliárdos összeg, amit az emberek és az állam másba is befektethetnének, tőkeinjekcióhoz juthatna az ipar vagy új munkahelyek jöhetnének létre.

A film-, a szoftver- és a zenei ipar érdekeit képviselő szervezetek egyelőre nem kívántak reagálni a javaslatokra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #31
    "fizetsz a Gugliért, vagy mondjuk az sg.hu-ért, indexért, Skype-ért, Operáért, netántán az icq-ért"

    Igen, fizetsz. Mindegyikben van reklám, amit végül te fizetsz meg, amikor a boltban vásárolsz.
  • mrzed001 #30
    Szoftver: nos, az opensource ugyebár pont a sufnikból indult el. Az, hogy pár vállalat is csinál ilyet, illetve nyílvánosságra hoz forráskódot nem azt jelenti, hogy ha csak ezt tenné, akkor megélne belőle (merthát akkor ki is fizet neki és miért ???). Szóval az üzleti szoftverek terén ez hosszútávon nem elvárható (ha minőségi is kell, hogy legyen)
    Az egyedi megrenedelésre és perszonalizált progik egy másik kérdés, pláne, ha így egy opensource progit módosítana az illető. Akkor ő is ingyen kell, hogy dolgozzon ?
    Ez így nem életképes, az eredeti elképzelés viszont igen :)))
  • pemga #29
    Ez kicsit tévedés, régen is foglalkozás volt, most is az. A zene előállítása (leginkább a felszerelés, utána már megy) is sok pénzbe kerül. (Az igényes!!, nem az ami 128-as mp3-ban is ugyanúgy szól, mint az élő... Pláne ha nem az énekel, akit látsz a színpadon...) Nekem van zenész ismerősöm, aki főállásban zenetanár, amúgy meg haknizással éli ki szenvedélyét művházakban, magánbulikon. Rétegzenét játszanak, (ha jól emlékszem dobos, nagybőgő, két gitár ill. vokál) ehhez viszont rendes technika kell, ami pénzbe kerül.

    mrzed001, a software kicsit más kérdés, az nem magyarázza az open világot. Ami lehet, hogy szerinted sufniszar, de sok ember szerint olyan alternatíva, amivel számolni kell. Ráadásul a programok túlnyomó többsége (valahol 90%+) nem nyilvános felhasználásra, hanem egyedi megrendelésre készül, vagy jelentős testreszabáson, integráláson esik át. Ezt tehát így nem nagyon lehet összehasonlítani olyasmivel, aminek a nyilvánosság a legfontosabb :).

    Ja, ha már sufniszar: fizetsz a Gugliért, vagy mondjuk az sg.hu-ért, indexért, Skype-ért, Operáért, netántán az icq-ért? :). Változik a modell...
  • NEXUS6 #28
    A mai napig nemtom kivolt az, úgy értem privire nem válaszol, de hadakozásunk hiteles történetét itt találod:

    #37;))))
  • mrzed001 #27
    Szép amit írsz, de hülyeség.
    Azt a filmet, amit eddig x millió dolcsis költségvetésből készítették el (mert ennyi kell, hogy minőségi legy), azt így puszira ingyé basznak majd megcsinálni neked, ÉS igazuk van.
    Szoftverrel sem sokkal másabb a helyzet, X ezer ember dolgozott rajta, ha nem fizetnek nekik érte, akkor miért is csinálják (nekik is pénzbe kerül a kenyért ugye tudod)
    és ezt sorolhatnám a végtelenségig.
    Ingyen NEM FOGSZ MINŐSÉGET KAPNI, max valami sufniszart, az meg nekem nem kell.
    Ezért is lenne értelmes ez a fajta elgondolás, mert éppen hogy a miőségre kellene, hogy rámenjenek (és akkor a sikerei csúcsán lévő sorozatoknak, mint a Babylon 5 nem kellene pénzért kujtorogni, hanem kapná szépen mert nézik a nézők és tetszik nekik :))) )
  • zippofcy #26
    Ennyi csillaggal miért hagyod hogy vmi jöttment senki aki admin jogot kapott figyelmeztessen??? 5 évig jól megvolt az SG fórum ilyen jöttment selfmade minihitlerek nélkül. Kúrd seggbe jól, jövök segítek :)
  • Caro #25
    Ez tévút higgyetek nekem.
    A megoldás nem ez, hanem az egész bagázs felszámolása kiadókkal együtt!
    Én olyantól akarok csak zenét hallgatni, aki szívesen csinálja, és nem a pénzért.
    Ez nem egy foglalkozás. 150 éve se volt az, akkor most miért az?
    Szoftverek: akinek a szoftver a munkájához kell, az eddig is megvette, és ez után is meg fogja venni. Otthonra meg szépen gyűlnek a free szoftverek.
    Film: ez kicsit más téma, de a zenéhez hasonlóan a filmkészítéshez való eszközöket is már ajándékáron adják, és a minőség egyre jobb. Vannak bőven, akik otthon forgatnak filmet, pusztán kedvtelésből, és gyakran elég jó dolgok jönnek ki belőle. Ahova CG kell, az problémásabb, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy lesznek ilyen P2P hálózatok is(már most is vannak), amik rendereléssel foglalkoznak.
    Szóval idővel inkább szerintem ez lesz az út.
    A szoftverszabadalmakról: ez olyan, mintha egy matematikus rájönne, hogy hogyan lehet pontosan megoldani a nemlináris inhomogén diffegyenletrendszereket, és azt mondaná, hogy ezt ő most levédeti, és senki se merje használni az engedélye nélkül. Ilyen nincs. A világon minden kutatóintézet együtt dolgozik, segítik egymás munkáját, és nem pedig egymásból akarnak pénzt kicsikarni. Szoftvernél ez miért nem működik? Megmondom: mert a mocskos közgazdászok létrehozták az IT ipart, és a marketingesekkel pedig elterjesztették, hogy ennek így kell lennie.
    De nem gond, majd csak kidurran ez a lufi is idővel.
  • mrzed001 #24
    Egyre több embernek csordogál a szélessáv már itt eme kissé 50 évvel elmaradott kis hazánkban is (már csak 10 évvel, jövünk fel mint a talajvíz :))
    A nyugati országokban a szélessáv nagyon elterjedt, és a fizetéseikhez mérten olcsó.
    Egyébként az, hogy kiteszik egy helyre, jelentheti azt is, hogy létesítenek egy torrent szerű P2P hálózatot, és ott ugyebár csodaszépen nyílván lehet tartani, hogy miből mennyit töltöttek le (még ha nem a szerverről, akkor is)
    És miért fájna az bárkinek is, hogy felfelé is tölt a gépe, pl ebben a hivatorrentben kötelező lenne a 0,3-as arány tartása, aki alá megy >2 napra, azt bannolná a rendszer 2 napra .... szóval még a torrentnél is lazább lehetne
    És mennyit fejlődne ennek hála az internet ?
    Soha nem látot lökést kapna, a lakosság 1%-a helyett hirtelen majd mindenki igényt tartana rá, a korlátosak rákényszerülnének megszűntetni a korlátokat (eddig is csak azért nem hagyta ott őket mindenki, mert warezon kívül ugyebár nem sok olyan dolog van, amivel 30GB fölé lehetne menni), nőlnének a sávszélek, kiépülne a kisvárosi/falusi térségben is az internet ....
    Szóval annyi előnye lenne ennek, hogy felsorolni is nehéz :)))
    Éppen ezért nem lesz belőle semmi (kurva politikusok) :((
  • NEXUS6 #23
    Szerintem ez a szoftverszabadalom egy hülyeség, de ha már mindenképpen akarnak valamit csinálni akkor meg kéne fordítani a dolgokat.

    Kinek a fejéből jönnek ki ezek az okosságok? Hát a feltalálóéból (merthogy pl a M$ nem ember hanem cég, és így nincs őneki feje;), ezért a feltaláló szépen kapja a pénzt az elfogadott találmánya után az államtól (mivel végesek a források, az államnak is az lenne az érdeke, hogy mindenfajta túlbárra meg duplaklikkre ne adjon ki szabadalmat).

    Ja és honan lenne a pénz?
    Hát hogy szépen minden informatikai cég a forgalmának, pontosabban a nyereségének egy részét leadózná. (monnyuk 1%-ot) Cserébe viszont azt használnak ami jól esik!
    Na most ugye hőböröghetnének, hogy nade hogy ők mennyis sok pénzzel támogatták a találmány létrejöttét.
    Akkor az állam azt mondaná, hogy OK akkor nyújtsa be a számlákat, meg írjon hozzá évi 15%-ot (az tisztes haszon) és azt nem kell befizetnie találmányi adónak.

    Szal az államnak nem előre, hanem majd utólag kellene fizetnie és a feltalálónak.
  • pemga #22
    Nos, pl. azért, mert nem mindenkinek csorog szélessáv a csapból.

    Hivatalos oldalakra kitenni kópiákat ráadásul bődült költség. Ez benne a vicces, hogy amit fileshare-elők kevés pénzből megosztva csinálnak, azt központosítva csak igen nagy pénzekért lehet megcsinálni. (Extrém példa az MS update oldalainak üzemeltetése.) Egyszerűen azért, mert az önkéntesek sokan vannak és megoszlanak a költségek :)). Fellengzősen mondhatnám úgy is, hogy economies-of-scale, meg hogy globalizáció, de az biztos, hogy a világ megváltozik.