SG.hu
Az OECD a magyar infokommunikációs szektorról
Szinte kivétel nélkül javultak Magyarország helyezései az elektronikus hírközlési szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatóit közlő országok rangsorában - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) gondozásában szeptemberben kiadásra kerülő Communications Outlook 2005.
Az OECD tanulmányai a gazdasági élet talán legnagyobb referencia értékkel bíró dokumentumai. Az augusztus végén megjelent, az elektronikus hírközlési szektort értékelő, két évente publikált statisztikai gyűjtemény szerint Magyarországon ugyan az OECD-n belül nálunk a legdrágább a vezetékes telefon, de látványos az előrelépés a mobiltelefon-tarifákat illetően: az elmúlt három év alatt Magyarország az OECD tagok között az utolsó helyről 18 helyet előrelépve az élmezőnybe került a mobiltelefonálás költségeit bemutató rangsorban.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Hasonlóan kedvező folyamat tapasztalható a DSL, azaz a legelterjedtebb szélessávú technológia árváltozását bemutató ország-rangsorban. Itt 2002 és 2004 között a negyedik legnagyobb árcsökkenést produkáló ország voltunk PPP (vásárlóerőparitás) alapon. A kutatás megállapítja, hogy ugyancsak jelentős a javulás a távközlési szolgáltatások minőségi mutatóiban is. Míg 1993-ban átlagosan közel 3 évet kellett várni egy vezetékes telefonra, mára ez 12 napra csökkent. A jelentés továbbá kiemeli, hogy a 100 vezetékes vonalra jutó hibák száma 90-ben még 55 volt, mára gyakorlatilag 0.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások elterjedtségében, használatában Magyarország a mobil szolgáltatásokat leszámítva az utolsó harmad első felében foglal helyet. A gazdasági versenyképesség és a modernizáció szempontjából kulcsfontosságú szélessávú technológiák elterjedtsége bár elmarad az OECD élmezőnyétől, ám az összes internet előfizetésen belüli aránya az általánosan alacsony penetráció és a modemes hozzáférés irreálisan magas költsége miatt kimondottan magas (5. hely).
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Szintén kedvezőtlen üzenet a műsorszórás piacán a digitalizáció előrehaladása. Míg a legtöbb OECD ország már komoly lépéseket tett a digitális átállásban, addig Magyarországon (a piac szempontjából kevésbé jelentős műholdas technológiát leszámítva) egyelőre még csak a stratégiai célkitűzés biztos: 2012-re teljes átállás a földfelszíni műsorszórás területén.
A magyarországi távközlési iparág figyelemre méltó teljesítményétől az infokommunikációs szektor egyéb területei (szoftver, hardver, egyéb IT szolgáltatások) se maradnak el. A 2004-ben kiadott IT Outlook szerint a magyarországi IKT GDP-ben belüli közel 7%-os részaránya alig marad el a 3. helyezett Dél-Korea mutatóitól. Ezt a képet tovább pontosítja a most megjelenő kutatás, amiben a távközlési berendezések exportjának részaránya a teljes magyar termékexporton belül - a legdinamikusabb OECD tagországi növekedés után - meghaladja a 14%-ot, ezzel megközelítve a kimagaslóan első Finnország gazdasági teljesítményét.
Az elemzésről szóló sajtóközlemény regisztráció után az OECD honlapján érhető el.
Az OECD tanulmányai a gazdasági élet talán legnagyobb referencia értékkel bíró dokumentumai. Az augusztus végén megjelent, az elektronikus hírközlési szektort értékelő, két évente publikált statisztikai gyűjtemény szerint Magyarországon ugyan az OECD-n belül nálunk a legdrágább a vezetékes telefon, de látványos az előrelépés a mobiltelefon-tarifákat illetően: az elmúlt három év alatt Magyarország az OECD tagok között az utolsó helyről 18 helyet előrelépve az élmezőnybe került a mobiltelefonálás költségeit bemutató rangsorban.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Hasonlóan kedvező folyamat tapasztalható a DSL, azaz a legelterjedtebb szélessávú technológia árváltozását bemutató ország-rangsorban. Itt 2002 és 2004 között a negyedik legnagyobb árcsökkenést produkáló ország voltunk PPP (vásárlóerőparitás) alapon. A kutatás megállapítja, hogy ugyancsak jelentős a javulás a távközlési szolgáltatások minőségi mutatóiban is. Míg 1993-ban átlagosan közel 3 évet kellett várni egy vezetékes telefonra, mára ez 12 napra csökkent. A jelentés továbbá kiemeli, hogy a 100 vezetékes vonalra jutó hibák száma 90-ben még 55 volt, mára gyakorlatilag 0.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Szintén kedvezőtlen üzenet a műsorszórás piacán a digitalizáció előrehaladása. Míg a legtöbb OECD ország már komoly lépéseket tett a digitális átállásban, addig Magyarországon (a piac szempontjából kevésbé jelentős műholdas technológiát leszámítva) egyelőre még csak a stratégiai célkitűzés biztos: 2012-re teljes átállás a földfelszíni műsorszórás területén.
A magyarországi távközlési iparág figyelemre méltó teljesítményétől az infokommunikációs szektor egyéb területei (szoftver, hardver, egyéb IT szolgáltatások) se maradnak el. A 2004-ben kiadott IT Outlook szerint a magyarországi IKT GDP-ben belüli közel 7%-os részaránya alig marad el a 3. helyezett Dél-Korea mutatóitól. Ezt a képet tovább pontosítja a most megjelenő kutatás, amiben a távközlési berendezések exportjának részaránya a teljes magyar termékexporton belül - a legdinamikusabb OECD tagországi növekedés után - meghaladja a 14%-ot, ezzel megközelítve a kimagaslóan első Finnország gazdasági teljesítményét.
Az elemzésről szóló sajtóközlemény regisztráció után az OECD honlapján érhető el.