MTI
Vita az elektronikus gerinchálózati szolgáltatásokról
Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók szerint a Magyar Telekom a kormányzati telekommunikációs piac újramonopolizálására törekszik.
A Magyar Telekom Csoport (MT) az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) szolgáltatási tenderének megnyerésére hivatkozva a teljes kormányzati telekommunikációs piac újramonopolizálására törekszik - mondta az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének (ATSzE) elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Szathmári Géza az ATSzE-be tömörülő és más, összesen 14 távközlési szolgáltató nevében közölte: az MT 5 évre kapott jogosítványt az EKG, illetve a budapesti és 18 megyei végpont üzemeltetésére, de a tenderen nem nyerte el például a kormányzati intézményeknek nyújtandó hangszolgáltatások, az új végpontok, valamint a gerinchálózati felhordó rendszer kiépítésnek és a rendszerintegrációs feladatok ellátásának kizárólagos lehetőségét. Közlése szerint ezzel szemben az MT egy általa rendezett tanácskozáson úgy tüntette fel magát a kormányzati intézmények vezetői előtt, mintha ezen szolgáltatásokat is csak tőle lehetne megvásárolni.
A sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva az elnök közölte, elemzik, hogy milyen versenyhivatali eljárást kezdeményezhetek - akár Magyarországon kívül is - problémájuk orvoslására. Elmondása szerint az MT akciója már érezteti hatását, mivel az elmúlt két hétben mintegy 10 megnyert tenderüket nem tudják aláírni az alternatív telekommunikációs cégek a megrendelő kormányzati intézményekkel.
* Az eseményen elhangzott: az alternatív szolgáltatók azt szeretnék, ha a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) levélben közölné a központi és budapesti kormányzati intézményekkel, hogy az EKG-én kívüli internet, telefon és egyéb távközlési rendszerintegrációs szolgáltatásokat bármelyik vállalattól megvásárolhatják. Ha azonban nem történik semmi, akkor félő, hogy a verseny kizárásával a teljes kormányzati távközlési piac ismét egy kézbe kerül.
Az elnök elmondta: összességében mintegy 17 milliárd forintos piacról van szó, mivel mintegy 900 intézményt kötelez a kormányhatározat arra, hogy 2008 végéig csatlakozzon az EKG-hoz. A sikeres csatlakozáshoz mintegy 1.500 új végpontot kell kiépíteni, s ezért nem mindegy kik versenyezhetnek a piacon a megrendelésekért. Szathmári Géza kifejtette, hogy az MT csoporton kívüli szolgáltatók 2000 óta 18 százalékos részesedésre tettek szert a kormányzati telekommunikációs piacon, ami korábban 100 százalékban az MT elődjéé, a Matávé volt.
A MeH Elektronikuskormányzat Központ illetékese érdeklődésre megerősítette, hogy megkapták azt a levelet a szolgáltatóktól, amelyben kérik a MeH hivatalos állásfoglalását. A felvetésekre időben válaszolni fog a hivatal. A Magyar Telekom nem kívánta kommentálni az eseményen elhangzottakat. Az állami intézmények EKG-hoz való csatlakozásának eljárási rendjét a Miniszterelnöki Hivatal alakította ki. Ennek megfelelően az egyes csatlakozó állami intézmények külön-külön közbeszerzési pályázatokat írnak ki, melyekre a Magyar Telekom szintén szolgáltatási ajánlatot tesz.
A Magyar Telekom Csoport (MT) az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) szolgáltatási tenderének megnyerésére hivatkozva a teljes kormányzati telekommunikációs piac újramonopolizálására törekszik - mondta az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének (ATSzE) elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Szathmári Géza az ATSzE-be tömörülő és más, összesen 14 távközlési szolgáltató nevében közölte: az MT 5 évre kapott jogosítványt az EKG, illetve a budapesti és 18 megyei végpont üzemeltetésére, de a tenderen nem nyerte el például a kormányzati intézményeknek nyújtandó hangszolgáltatások, az új végpontok, valamint a gerinchálózati felhordó rendszer kiépítésnek és a rendszerintegrációs feladatok ellátásának kizárólagos lehetőségét. Közlése szerint ezzel szemben az MT egy általa rendezett tanácskozáson úgy tüntette fel magát a kormányzati intézmények vezetői előtt, mintha ezen szolgáltatásokat is csak tőle lehetne megvásárolni.
A sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva az elnök közölte, elemzik, hogy milyen versenyhivatali eljárást kezdeményezhetek - akár Magyarországon kívül is - problémájuk orvoslására. Elmondása szerint az MT akciója már érezteti hatását, mivel az elmúlt két hétben mintegy 10 megnyert tenderüket nem tudják aláírni az alternatív telekommunikációs cégek a megrendelő kormányzati intézményekkel.
* Az eseményen elhangzott: az alternatív szolgáltatók azt szeretnék, ha a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) levélben közölné a központi és budapesti kormányzati intézményekkel, hogy az EKG-én kívüli internet, telefon és egyéb távközlési rendszerintegrációs szolgáltatásokat bármelyik vállalattól megvásárolhatják. Ha azonban nem történik semmi, akkor félő, hogy a verseny kizárásával a teljes kormányzati távközlési piac ismét egy kézbe kerül.
Az elnök elmondta: összességében mintegy 17 milliárd forintos piacról van szó, mivel mintegy 900 intézményt kötelez a kormányhatározat arra, hogy 2008 végéig csatlakozzon az EKG-hoz. A sikeres csatlakozáshoz mintegy 1.500 új végpontot kell kiépíteni, s ezért nem mindegy kik versenyezhetnek a piacon a megrendelésekért. Szathmári Géza kifejtette, hogy az MT csoporton kívüli szolgáltatók 2000 óta 18 százalékos részesedésre tettek szert a kormányzati telekommunikációs piacon, ami korábban 100 százalékban az MT elődjéé, a Matávé volt.
A MeH Elektronikuskormányzat Központ illetékese érdeklődésre megerősítette, hogy megkapták azt a levelet a szolgáltatóktól, amelyben kérik a MeH hivatalos állásfoglalását. A felvetésekre időben válaszolni fog a hivatal. A Magyar Telekom nem kívánta kommentálni az eseményen elhangzottakat. Az állami intézmények EKG-hoz való csatlakozásának eljárási rendjét a Miniszterelnöki Hivatal alakította ki. Ennek megfelelően az egyes csatlakozó állami intézmények külön-külön közbeszerzési pályázatokat írnak ki, melyekre a Magyar Telekom szintén szolgáltatási ajánlatot tesz.