MTI
Nyílt levél az alternatív távközlési szolgáltatóktól
Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének (ATSZE) cégei és három másik elektronikus hírközlési társaság nyílt levélben arra bátorítja az állami intézmények felelős vezetőit, hogy az elektronikus kormányzati gerinchálózathoz (EKG) való csatlakozáskor ne fogadják el automatikusan a Magyar Telekom (MT) Rt. ajánlatát, hanem előtte tájékozódjanak a piacon.
A nyílt levélben arról tájékoztatnak, hogy tudomásuk szerint a Matáv Rt. jogutódja az EKG szolgáltatójaként félrevezető érvekkel próbálja az állami intézmények informatikai beszerzésekért felelős vezetői megnyerni. A Miniszterelnöki Hivatal a többségi tulajdonában álló intézményeknek egy 1998-as kormányrendelet írta elő, hogy kapcsolódjanak az EKG-hoz. Jövőre a hivatal már nem fedezi azon intézmények többletköltségeit, amelyek nem csatlakoznak az EKG-hoz.
A levél írói szerint az MT távközlési szolgáltatásait a szervezeteknek egy olyan kormányhatározatra hivatkozva igyekszik eladni, amely szerint kizárólag nemzetbiztonsági minősítéssel rendelkező távközlési vállalatok működtethetik az EKG-t. Az összesen 14 cég ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az adat-, hang- és internetszolgáltatást nem csak az EKG-t működtető MT-től hanem bármelyik elektronikus hírközlési szolgáltatótól igénybe lehet venni. "Ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosításához a kiválasztott elektronikus hírközlési szolgáltatónak nem szükséges különleges nemzetbiztonsági minősítéssel rendelkeznie" - olvasható a levélben.
A 14 cég kéri az állami intézmények felelős vezetőit, hogy tájékozódjanak alaposan, mielőtt eldöntik, melyik cégek távközlési szolgáltatásait veszik igénybe. A nyílt levelet az ATSZE tagszervezetei közül az Antenna Hungária Rt., a BankNet Kft., a BT (Worldwide) Magyarországi Fióktelepe, az eTel Magyarország Kft., az Euroweb Rt., a GTS-Datanet Távközlési Kft., a HungaroDigitel Kft., a PanTel Kft., a TELE2 Kft., az UPC Magyarország Kft., az UUNET Magyarország Internetszolgáltató Kft. Csatlakozott a levélhez a Hungarotel Rt., az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. valamint a Monor Telefon Társaság Rt.
Az MT közleményben reagált a nyílt levélre. A közlemény szerint a Magyar Telekom, korábbi nevén Matáv Rt., indult a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt "Elektronikus Gerinchálózathoz (EKG) kapcsolódó szolgáltatások ellátása" tárgyú közbeszerzési eljáráson. A nemzetbiztonsági követelményeknek is megfelelő (143/2004 (IV.29.) kormányrendelet) speciális közbeszerzési eljáráson több pályázó is indult, végül a Magyar Telekom ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek. "Ajánlatunkban vállaltuk, hogy az EKG infrastruktúra fejlesztésére több milliárd forintot fordítunk, valamint a jelenleginél alacsonyabb üzemeltetési díjat számítunk fel" - áll az MT közleményében.
A pályázat eredményeként a Magyar Telekom nyert jogosultságot az EKG-hoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtására 2009. december 31-ig. Az állami intézmények EKG-hoz való csatlakozásának eljárási rendjét a Miniszterelnöki Hivatal alakította ki. Ennek megfelelően az egyes csatlakozó állami intézmények külön-külön közbeszerzési pályázatokat írnak ki, melyekre a Magyar Telekom szintén szolgáltatási ajánlatot tesz - írja a Magyar Telekom közleményében. A Miniszterelnöki Hivatal illetékesét az MTI-nek szerdán nem sikerült elérnie.
A nyílt levélben arról tájékoztatnak, hogy tudomásuk szerint a Matáv Rt. jogutódja az EKG szolgáltatójaként félrevezető érvekkel próbálja az állami intézmények informatikai beszerzésekért felelős vezetői megnyerni. A Miniszterelnöki Hivatal a többségi tulajdonában álló intézményeknek egy 1998-as kormányrendelet írta elő, hogy kapcsolódjanak az EKG-hoz. Jövőre a hivatal már nem fedezi azon intézmények többletköltségeit, amelyek nem csatlakoznak az EKG-hoz.
A levél írói szerint az MT távközlési szolgáltatásait a szervezeteknek egy olyan kormányhatározatra hivatkozva igyekszik eladni, amely szerint kizárólag nemzetbiztonsági minősítéssel rendelkező távközlési vállalatok működtethetik az EKG-t. Az összesen 14 cég ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az adat-, hang- és internetszolgáltatást nem csak az EKG-t működtető MT-től hanem bármelyik elektronikus hírközlési szolgáltatótól igénybe lehet venni. "Ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosításához a kiválasztott elektronikus hírközlési szolgáltatónak nem szükséges különleges nemzetbiztonsági minősítéssel rendelkeznie" - olvasható a levélben.
A 14 cég kéri az állami intézmények felelős vezetőit, hogy tájékozódjanak alaposan, mielőtt eldöntik, melyik cégek távközlési szolgáltatásait veszik igénybe. A nyílt levelet az ATSZE tagszervezetei közül az Antenna Hungária Rt., a BankNet Kft., a BT (Worldwide) Magyarországi Fióktelepe, az eTel Magyarország Kft., az Euroweb Rt., a GTS-Datanet Távközlési Kft., a HungaroDigitel Kft., a PanTel Kft., a TELE2 Kft., az UPC Magyarország Kft., az UUNET Magyarország Internetszolgáltató Kft. Csatlakozott a levélhez a Hungarotel Rt., az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. valamint a Monor Telefon Társaság Rt.
Az MT közleményben reagált a nyílt levélre. A közlemény szerint a Magyar Telekom, korábbi nevén Matáv Rt., indult a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt "Elektronikus Gerinchálózathoz (EKG) kapcsolódó szolgáltatások ellátása" tárgyú közbeszerzési eljáráson. A nemzetbiztonsági követelményeknek is megfelelő (143/2004 (IV.29.) kormányrendelet) speciális közbeszerzési eljáráson több pályázó is indult, végül a Magyar Telekom ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek. "Ajánlatunkban vállaltuk, hogy az EKG infrastruktúra fejlesztésére több milliárd forintot fordítunk, valamint a jelenleginél alacsonyabb üzemeltetési díjat számítunk fel" - áll az MT közleményében.
A pályázat eredményeként a Magyar Telekom nyert jogosultságot az EKG-hoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtására 2009. december 31-ig. Az állami intézmények EKG-hoz való csatlakozásának eljárási rendjét a Miniszterelnöki Hivatal alakította ki. Ennek megfelelően az egyes csatlakozó állami intézmények külön-külön közbeszerzési pályázatokat írnak ki, melyekre a Magyar Telekom szintén szolgáltatási ajánlatot tesz - írja a Magyar Telekom közleményében. A Miniszterelnöki Hivatal illetékesét az MTI-nek szerdán nem sikerült elérnie.