Menedzsmentfórum
A távközlés vezeti a hazai reklámköltési toplistát
Nem változott a sorrend a legnagyobb reklámköltő iparágak között 2005 első félévében. Dobogós helyet szerzett a gépjármű szektor, de sokat hirdettek a gyógyhatású készítmények forgalmazói is.
Reklámpiaci szempontból 2005 első félévét a bankok, a gyógyszergyártók és az autóforgalmazó cégek látványos előretörése, és a reklámköltések közel 13 százalékos növekedése jellemezte. Az országos televíziók árbevétele átlagosan 14, a napilapoké 11, a folyóiratoké 7, a közterületi cégeké 9, a rádióké 5 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest.
A piaci kategóriák reklámköltési toplistáját továbbra is a távközlés vezeti 23 milliárd forint feletti költéssel - amelyben nyilván szerepet játszott a Matáv rebranding kampánya is -, nyomában a gépjármű 20 milliárd közeli, a gyógyhatású készítmények, vény nélkül kapható szerek bő 15 milliárdos és a bankok 14 milliárd feletti listaáras reklámköltéssel. A legnagyobb piaci kategóriák szinte mindegyike legalább 9 százalékos reklámköltés növekedést produkált az első félévben, kivéve a tejtermék és a szeszesital kategóriát, melyek költése több mint 10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A legdinamikusabban - mintegy 64 százalékkal - a bankok növelték reklámköltésüket, közülük is elsősorban a K&H, a CIB és az Erste Bank. Ez a három pénzintézet már 2004-ben is jelentősen, éves szinten 90-120 százalékkal bővítette médiabüdzséjét, és az idei első félévben legalább annyit költött klasszikus reklámra, mint tavaly egész évben. A legtöbbet népszerűsített banki termék még mindig a lakáshitel, a második a megtakarítás, a harmadik a személyi kölcsön, de idén a K&H arculatválása miatt banki imázs hirdetésből is szokatlanul sok volt.
A szinte példátlan mértékű növekedés oka részben a médiapreferenciák változásában keresendő. Az elmúlt években ugyanis az említett bankok - és általában a legtöbb pénzintézet - kommunikációjában egyre hangsúlyosabbá vált a televízió, miközben a rádió és a folyóiratok súlya fokozatosan csökkent. A legnagyobb szereplőket tekintve ez alól csak a Budapest Bank és a Citibank jelent kivételt. Ők a napilapok és a közterület javára csoportosították át korábbi televíziós büdzséjük jelentős részét, de a Budapest Bank kommunikációjában az internet is komoly, 6 százalékos, súlyt képvisel.
A weben egyébként a többi bank is aktívan hirdet, 2005 első félévében tőlük származott a nagy site-ok és portálok bevételének mintegy 15 százaléka. Ezzel a bankok az internetes hirdetői rangsor élén végeztek, megelőzve a 13-13 százalékos részesedéssel bíró autós és távközlési cégeket.
A gyógyhatású készítmények, OTC termékek reklámköltése évek óta látványosan, 25-40 százalék közötti mértékben nő, az idei első félévben pedig az egy évvel korábbihoz képest közel 45 százalékkal bővült. A kategória reklámköltésének mintegy 20 százalékát a vitaminok, 14 százalékát a fájdalomcsillapítók adják, míg a 2002-ben még igen jelentős, 21 százalékos részt képviselő köhögés elleni szerek részesedése ma már "csak" 12 százalék. A bőrgyógyászati készítmények, fogyasztó tabletták és dohányzás elleni szerek súlya viszont fokozatosan nő.
Miközben az év első hat hónapjában az új értékesítésű személygépkocsik száma az egy évvel korábbihoz képest tizedével csökkent, a gépjármű kategória listaáras reklámköltése 38 százalékkal, azon belül a személyautóké és terepjáróké 49 százalékkal emelkedett. Márka szinten a legnagyobb médiatámogatást idén a Ford kapta: a vezérképviselet és a márkakereskedők együttesen több mint 2 milliárd forintot - a tavalyi első féléves összeg több mint dupláját - költöttek a népszerűsítésére. Mögötte egy picivel lemaradva a Suzuki, utána a Renault, az Opel, a Toyota és a Peugeot.
Reklámpiaci szempontból 2005 első félévét a bankok, a gyógyszergyártók és az autóforgalmazó cégek látványos előretörése, és a reklámköltések közel 13 százalékos növekedése jellemezte. Az országos televíziók árbevétele átlagosan 14, a napilapoké 11, a folyóiratoké 7, a közterületi cégeké 9, a rádióké 5 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest.
A piaci kategóriák reklámköltési toplistáját továbbra is a távközlés vezeti 23 milliárd forint feletti költéssel - amelyben nyilván szerepet játszott a Matáv rebranding kampánya is -, nyomában a gépjármű 20 milliárd közeli, a gyógyhatású készítmények, vény nélkül kapható szerek bő 15 milliárdos és a bankok 14 milliárd feletti listaáras reklámköltéssel. A legnagyobb piaci kategóriák szinte mindegyike legalább 9 százalékos reklámköltés növekedést produkált az első félévben, kivéve a tejtermék és a szeszesital kategóriát, melyek költése több mint 10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A legdinamikusabban - mintegy 64 százalékkal - a bankok növelték reklámköltésüket, közülük is elsősorban a K&H, a CIB és az Erste Bank. Ez a három pénzintézet már 2004-ben is jelentősen, éves szinten 90-120 százalékkal bővítette médiabüdzséjét, és az idei első félévben legalább annyit költött klasszikus reklámra, mint tavaly egész évben. A legtöbbet népszerűsített banki termék még mindig a lakáshitel, a második a megtakarítás, a harmadik a személyi kölcsön, de idén a K&H arculatválása miatt banki imázs hirdetésből is szokatlanul sok volt.
A szinte példátlan mértékű növekedés oka részben a médiapreferenciák változásában keresendő. Az elmúlt években ugyanis az említett bankok - és általában a legtöbb pénzintézet - kommunikációjában egyre hangsúlyosabbá vált a televízió, miközben a rádió és a folyóiratok súlya fokozatosan csökkent. A legnagyobb szereplőket tekintve ez alól csak a Budapest Bank és a Citibank jelent kivételt. Ők a napilapok és a közterület javára csoportosították át korábbi televíziós büdzséjük jelentős részét, de a Budapest Bank kommunikációjában az internet is komoly, 6 százalékos, súlyt képvisel.
A weben egyébként a többi bank is aktívan hirdet, 2005 első félévében tőlük származott a nagy site-ok és portálok bevételének mintegy 15 százaléka. Ezzel a bankok az internetes hirdetői rangsor élén végeztek, megelőzve a 13-13 százalékos részesedéssel bíró autós és távközlési cégeket.
A gyógyhatású készítmények, OTC termékek reklámköltése évek óta látványosan, 25-40 százalék közötti mértékben nő, az idei első félévben pedig az egy évvel korábbihoz képest közel 45 százalékkal bővült. A kategória reklámköltésének mintegy 20 százalékát a vitaminok, 14 százalékát a fájdalomcsillapítók adják, míg a 2002-ben még igen jelentős, 21 százalékos részt képviselő köhögés elleni szerek részesedése ma már "csak" 12 százalék. A bőrgyógyászati készítmények, fogyasztó tabletták és dohányzás elleni szerek súlya viszont fokozatosan nő.
Miközben az év első hat hónapjában az új értékesítésű személygépkocsik száma az egy évvel korábbihoz képest tizedével csökkent, a gépjármű kategória listaáras reklámköltése 38 százalékkal, azon belül a személyautóké és terepjáróké 49 százalékkal emelkedett. Márka szinten a legnagyobb médiatámogatást idén a Ford kapta: a vezérképviselet és a márkakereskedők együttesen több mint 2 milliárd forintot - a tavalyi első féléves összeg több mint dupláját - költöttek a népszerűsítésére. Mögötte egy picivel lemaradva a Suzuki, utána a Renault, az Opel, a Toyota és a Peugeot.