Médiainfo
Kína lesz a médiapiac motorja
A következő években az ázsiai országok alkotják majd a média fejlődésének tengelyét.
A szinte korlátlan lehetőségeket kínáló kínai médiapiac pedig csak nemrég nyílt meg a nemzetközi befektetők számára. Elemzők szerint várhatóan Ázsia - élén Kínával és Indiával - lesz a fő hajtóereje a médiapiac 2008-ig, illetve akár azon túl is tartó növekedésének. Japán, Dél-Korea és Szingapúr is a jelentősebb piaci szereplők közé sorolhatók, de Kína - népességét tekintve nem meglepő módon - lesz a legfontosabb ország a régióban.
A világ legnépesebb országának (lakosság 1,3 milliárd fő) jelenleg mintegy 200 millió fős középosztálybeli fogyaszótábora van, és a lakosság 40%-a a kiemelt 16-35 éves korosztályhoz tartozik. Ennek eredményeképpen az ország jelentős külföldi média- és kommunikációs befektetéseket vonz - mondták el szakártők múlt héten a Financial Times New Media and Broadcasting Konferenciáján.
A nemzetközi médiacsoportok érdeklődése az elmúlt hónapokban még tovább nőtt, miután Peking új szabályozást vezetett be, lehetővé téve a külföldiek szerepvállalását közös tulajdonú televíziós társaságok, rádióadók és filmvállalatok létrehozásában. A legnagyobb nevek közül a News Corporation, a Viacom és a Sony Pictures máris megkötötte szerződéseit a kínai piac egyes szereplőivel.
Kínában több mint 700 milliós közönség hallgatja az országban fogható mintegy 1000 rádióállomást és figyeli a 200 televíziós műsorszóró által közvetített 2900 csatornát. Az állami televízió, a China Central Television (CCTV) több mint egy milliárd fős nézettséget élvez, és az ország 360 millió háztartásából 100 millió rendelkezik valamilyen kábeltelevíziós eléréssel. A fennmaradó népesség alkotja a várhatóan 2006-ban bevezetendő műholdas műsorszórás ígéretes közönségét.
Az állami szabályozó testület, a State Administration of Radio, Film and Television (SARFT) tervei szerint 2015-re az országban fogható valamennyi adás digitálisan is elérhető lesz. Az új digitális csatornák folyamatos megjelenése máris felkeltette a fogyasztók érdeklődését a minőségi tartalmak iránt, amely mind a kínai, mind a külföldi tartalomszolgáltatók számára hatalmas lehetőségeket jelent.
A legfrissebb jelentések azonban arról szólnak, hogy a kínai hatóságok szorosabb ellenőrzés alá vonják a külföldiek befektetéseit a TV-produkciós cégek piacán. A hírek szerint a legtöbb külföldi cég csak egyetlen közös vállalat létrehozására kap engedélyt, és az állam által "barátságtalannak" nyilvánított cégek belépését megtiltják. Az SARFT nyilatkozata szerint: "A televíziós műsorok készítéséhez nagyon szoros ideológiai szálak fűződnek. Kínának előbb meg kell ismernie és értenie a tengeren túlról érkező üzleti partnerek politikai indíttatásait és hátterét, hogy megelőzze a közös vállalatok, ill. együttműködések kártékony behatását a kultúrára vagy a termelő szektorra."
A Financial Times kínai tudósítója szerint az új szabályozás kiemeli a politikai érzékenységet, amely a külföldiek jelenlétét a kínai médiaszektorban mindig is jellemezte. Mindez annak ellenére fennáll, hogy Peking úgy döntött: az állam által dominált médiaipart megnyitja a nemzetközi befektetések előtt.
Kínai és külföldi vállalkozók egyaránt vagyonokat látnak mind a hagyományos média, mind az új média - így a mobilszolgáltatások és az online játékok - terén. A mintegy 340 millió kínai mobilhasználó által generált forgalom 15%-át máris a játékok adják; az online játékok piaca pedig a brit Screen Digest jelentése szerint a jövő évre várhatóan átlépi a bűvös 1 milliárd dolláros határt. A videós piac szintén nagy lehetőségeket hordoz, bár a kalóz felvételek előfordulása a tavaly beindult komoly ellenkamányok ellenére még mindig igen magas. A moziipart jelenleg a digitalizálódás tartja lendületben, amely nemcsak a filmszínházak fejlesztését, hanem a kalózkodás megelőzését és a szabályozás ellenőrzését is szolgálja.
Li Ruigang, a kereskedelmi műsorszolgáltató Shanghai Media Group elnöke a konferencián azt mondta, hogy Kínában az új médiumok piaca máris robbanásszerű növekedésnek örvend. A fejlődés különösen erősnek mondható a fizetős szélessávú szolgáltatások, valamint a mobiltelefonos extra szolgáltatások terén. A kínai piac egyik legnagyobb szakértője, Jeanne-Marie Gescher is egyetértett: itt az ideje, hogy a külföldi médiacsoportok kiaknázzák a hatalmas médiapiac adta lehetőségeket. "A kínai médiapiacot jelenleg olyan szereplők határozzák meg, akiket nem különösebben érdekel, milyenek a közönség médiafogyasztási szokásai." - tette hozzá.
A szinte korlátlan lehetőségeket kínáló kínai médiapiac pedig csak nemrég nyílt meg a nemzetközi befektetők számára. Elemzők szerint várhatóan Ázsia - élén Kínával és Indiával - lesz a fő hajtóereje a médiapiac 2008-ig, illetve akár azon túl is tartó növekedésének. Japán, Dél-Korea és Szingapúr is a jelentősebb piaci szereplők közé sorolhatók, de Kína - népességét tekintve nem meglepő módon - lesz a legfontosabb ország a régióban.
A világ legnépesebb országának (lakosság 1,3 milliárd fő) jelenleg mintegy 200 millió fős középosztálybeli fogyaszótábora van, és a lakosság 40%-a a kiemelt 16-35 éves korosztályhoz tartozik. Ennek eredményeképpen az ország jelentős külföldi média- és kommunikációs befektetéseket vonz - mondták el szakártők múlt héten a Financial Times New Media and Broadcasting Konferenciáján.
A nemzetközi médiacsoportok érdeklődése az elmúlt hónapokban még tovább nőtt, miután Peking új szabályozást vezetett be, lehetővé téve a külföldiek szerepvállalását közös tulajdonú televíziós társaságok, rádióadók és filmvállalatok létrehozásában. A legnagyobb nevek közül a News Corporation, a Viacom és a Sony Pictures máris megkötötte szerződéseit a kínai piac egyes szereplőivel.
Kínában több mint 700 milliós közönség hallgatja az országban fogható mintegy 1000 rádióállomást és figyeli a 200 televíziós műsorszóró által közvetített 2900 csatornát. Az állami televízió, a China Central Television (CCTV) több mint egy milliárd fős nézettséget élvez, és az ország 360 millió háztartásából 100 millió rendelkezik valamilyen kábeltelevíziós eléréssel. A fennmaradó népesség alkotja a várhatóan 2006-ban bevezetendő műholdas műsorszórás ígéretes közönségét.
Az állami szabályozó testület, a State Administration of Radio, Film and Television (SARFT) tervei szerint 2015-re az országban fogható valamennyi adás digitálisan is elérhető lesz. Az új digitális csatornák folyamatos megjelenése máris felkeltette a fogyasztók érdeklődését a minőségi tartalmak iránt, amely mind a kínai, mind a külföldi tartalomszolgáltatók számára hatalmas lehetőségeket jelent.
A legfrissebb jelentések azonban arról szólnak, hogy a kínai hatóságok szorosabb ellenőrzés alá vonják a külföldiek befektetéseit a TV-produkciós cégek piacán. A hírek szerint a legtöbb külföldi cég csak egyetlen közös vállalat létrehozására kap engedélyt, és az állam által "barátságtalannak" nyilvánított cégek belépését megtiltják. Az SARFT nyilatkozata szerint: "A televíziós műsorok készítéséhez nagyon szoros ideológiai szálak fűződnek. Kínának előbb meg kell ismernie és értenie a tengeren túlról érkező üzleti partnerek politikai indíttatásait és hátterét, hogy megelőzze a közös vállalatok, ill. együttműködések kártékony behatását a kultúrára vagy a termelő szektorra."
A Financial Times kínai tudósítója szerint az új szabályozás kiemeli a politikai érzékenységet, amely a külföldiek jelenlétét a kínai médiaszektorban mindig is jellemezte. Mindez annak ellenére fennáll, hogy Peking úgy döntött: az állam által dominált médiaipart megnyitja a nemzetközi befektetések előtt.
Kínai és külföldi vállalkozók egyaránt vagyonokat látnak mind a hagyományos média, mind az új média - így a mobilszolgáltatások és az online játékok - terén. A mintegy 340 millió kínai mobilhasználó által generált forgalom 15%-át máris a játékok adják; az online játékok piaca pedig a brit Screen Digest jelentése szerint a jövő évre várhatóan átlépi a bűvös 1 milliárd dolláros határt. A videós piac szintén nagy lehetőségeket hordoz, bár a kalóz felvételek előfordulása a tavaly beindult komoly ellenkamányok ellenére még mindig igen magas. A moziipart jelenleg a digitalizálódás tartja lendületben, amely nemcsak a filmszínházak fejlesztését, hanem a kalózkodás megelőzését és a szabályozás ellenőrzését is szolgálja.
Li Ruigang, a kereskedelmi műsorszolgáltató Shanghai Media Group elnöke a konferencián azt mondta, hogy Kínában az új médiumok piaca máris robbanásszerű növekedésnek örvend. A fejlődés különösen erősnek mondható a fizetős szélessávú szolgáltatások, valamint a mobiltelefonos extra szolgáltatások terén. A kínai piac egyik legnagyobb szakértője, Jeanne-Marie Gescher is egyetértett: itt az ideje, hogy a külföldi médiacsoportok kiaknázzák a hatalmas médiapiac adta lehetőségeket. "A kínai médiapiacot jelenleg olyan szereplők határozzák meg, akiket nem különösebben érdekel, milyenek a közönség médiafogyasztási szokásai." - tette hozzá.