SG.hu

2%-kal részesedik a magyar internet a reklámköltésekből

A 2004-es hazai nettó reklámköltések egy év alatt 134,9 milliárdról 154,7 milliárd forintra növekedtek. Így az előző évhez viszonyítva 2004-re az MRSZ becslése szerint 14,6%-kal nőtt a reklámtorta.

A Magyar Reklámszövetség immáron ötödik éve végzi felmérését a nettó reklámköltések becslésének tárgyában. A TNS Media Intelligence (korábbai nevén Médiagnózis) a listaáron számolt reklámköltési adatokat 1991 óta publikálja.

Az MRSZ piaci döntéshozók véleménye alapján végzett felmérésének eredményei jól mutatják, hogy Magyarországon a reklámköltések értéke folyamatosan nő. A növekedés azonban az MRSZ becslése alapján sokkal kisebb, mint amit a listaáron számolt reklám-költési adatok mutatnak. Míg 2000-ben a becsült reklámköltési adatok a listaáras számításhoz viszonyítva feleannyi, 2004-ben közel harmad annyi valós költést mutattak ki. A különbség oka elsősorban a barterek, mennyiségi kedvezmények rendszerének drasztikus növekedése.


A Magyar Reklámszövetség vizsgálatának eredményeképpen látható, hogy a hazai reklámköltések egy év alatt 134,9 milliárdról 154,7 milliárd forintra növekedtek. Az előző évhez viszonyítva listaáron közel 20%-os a reklámbevételek növekedése. 2004-re az MRSZ becslése szerint 14,6%-kal nőtt a reklámtorta. A növekedés mértéke mellett a reklámszakmát elsősorban a tortaszeletek nagysága érdekli. A nyomtatott sajtó és a televízió 2003-as, szinte azonos nagyságú két nagy szelete (41,3% - 41,3%) 2004-re kissé módosult: a televíziós költés (41%, azaz 63,8 Mrd Ft) részarányához viszonyítva a nyomtatott sajtó 39%-ra (60,3 Mrd Ft) csökkent. A legdinamikusabb növekedést (60%) ezúttal is az online szolgáltatók produkálták: az internetes tortaszelet 3,5 milliárd forintos reklámbevétellel így 2%-nyi.

A rádiós költések 39%-kal emelkedtek, a tortaszelet nagysága így 12,5 milliárd forintos bevétellel 8%. E növekedésben nagy szerepe van a helyi rádióknak. A közterületi reklám 9%-os szeletet tudhat magáénak, míg a mozi részesedése a reklámtortából 1% körül mozog. Természetesen a pénzadatok listaáron értendők, azaz magukhoz a sajtótermékekhez az összeg 50-70%-a jut el, a többit a reklámügynökségek teszik zsebre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!