Gábor Zoltán
Sony Cyber-shot DSC-S80 ismertető
Design, ergonómia
A vázat a kezemben forgatva, nyomogatva valahogy tipikus Sony-s "cyber" érzés kerített hatalmába. Mind a gép fémkerettel ellátott, műanyag vázának sötétezüstös festése, mind a hátlap puritán felülete valahogy alapból futurisztikus külsőt ad a Cyber-shot-nak, ami azt jelenti, hogy a Sony desing-csapata érti a dolgát. Nekem különösebben nem tetszik a gép, de igazából semmi rosszat nem lehet a vázra mondani, egy jó kis iparos munka, letisztult, egyszerű design. Minden a helyén, minden olyan átlagosan jó.
A gombok billentése határozott, méretük nem túl kicsi, bár kinézetük kissé puritán. A módtárcsa mérete is emberes, talán kicsit túl könnyen tekerhető, így könnyen túlfordíthatjuk a kívánt funkción. De ez legyen a legkisebb gond. A markolat mintha nem is lenne, csupán egy kicsit vastagszik meg a gép a jobb oldala felé, ujjunkat egy kis fém kitüremkedésbe akaszthatjuk meg, ami lényegében elégséges fogást biztosít a gépnek, de semmi extra.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A gép egy egész elfogadható minőségű, 2"-os LCD kijelzőt kapott, aminek kontrasztja teljesen jó, még igen éles szögből is látni a képet, csupán a színek változnak ha élesebb szögből nézzük. Átnézeti keresőt találhatunk a gépen, ami szinte az objektív középvonalában van, de szokásos módon kb. a látómező 80%-át fogja csak be, és nem is túl jó minőségű az üveg (nekem kicsit fájt a szemem ha sokáig néztem át rajta), így használhatósága kérdéses.
A vázba épített vaku mérete megfelelő, papíron 8 méterig világítja be az előtte levő témát, ami a tesztképek szerint helytálló adatnak bizonyult. A gép 2 db ceruzaelem méretű akkumulátorral működik, és itt adnék egy nagy piros pontot a Sonynak, ugyanis a dobozban 2 db Sony Stamina típusú akkumulátor és egy hozzájuk tartozó töltő is található, átvállalva ezzel a vásárlóktól azt a 8-10ezer forintot amit akksikra és töltőre költenének. Ráadásul a Stamina akkumulátorok igen jó minőségűek! A gépben találhatunk még 32 MB beépített memóriát de Memory Stick és Memory Stick Pro kártyákat is használhatunk hozzá.
Kezelés, használat
A bekapcsolás 2 mp-nél nem tart tovább és a gép üzemkész is. A menü számomra nem volt olyan egyértelműen használható, mint egyéb típusoknál megszoktam, de ez lehet az én hibám is. A menü használata elég gyors, erre nincs panaszom, viszont a gép manuális képességeiről már nem tudom ezt elmondani. Hozzá nem értő felhasználóknak tökéletesen elégséges a gép tudása, de a fotózással kicsit komolyabban kacérkodóknak nem kifejezetten ezt a gépet ajánlom. Ezzel valószínűleg a Sony is egyet értene, hisz látszik a gép tudásán, hogy elsősorban hétköznapi-turista felhasználásra szánta.
Alapvető motívum programokból itt is eleget találunk (szám szerint hetet), plusz használhatjuk a gépet teljesen automata, félautomata illetve manuális módban. A manuális mód viszont tartalmaz némi megkötést, nem élvezhetjük a profi gépekre jellemző teljes szabadságot. A rekeszértéket csupán két lépésben állíthatjuk (F2.8-5.6 ill. tele állásban F5.2-10), fehéregyensúlyból csupán négyféle áll rendelkezésünkre az automatán kívül (napfény, felhős, fénycső, izzó), egyedi fehéregyensúly hangolás nem lehetséges, az érzékenység ISO80-nál kezdődik és 400-ig emelhetjük. Legrövidebb zárideje 1/1000, leghosszabb pedig 30 másodperc, de ezt csak M módban használhatjuk, automata vagy félautomata módban nem érhető el a teljes skála.
Állíthatunk még a képélességen (sharpness), a kontraszton, választhatunk fekete-fehér illetve szépia effektet is. Fénymérésből csak két félét találtam (multi, spot) illetve élességállításnál választhatjuk a multi szegmenses vagy középre helyezett élességet is. A manuális élességállítást a Sony fix értékek beállításával tette lehetővé, azaz választhatunk 0,5 m, 1 m, 3 m, 7 m és a végtelen között. Ez is kissé halvány de örüljünk, hogy legalább van. Sorozatfényképező módban is használhatjuk a gépet, de csupán igen gyengécske, 0,7 kép/másodperces sebességgel képes a képeket elkészíteni 4 fotó erejéig, utána betelik a puffertár.
Mozgóképek rögzítésére viszont kimondottan alkalmas a gép, 640x480 felbontásban akár 30 kép/másodperc sebességgel is képes videó klipek készítésére hanggal együtt, aminek hosszát csak a memória kártyánk mérete szabja meg. Ebben a kategóriában ez is már szinte kötelező opció, és a Sony meg is adta a módját.
A gép külső vakuval illetve különböző előtétlencsékkel (makró, tele, nagylátószögű) bővíthető, ami szintén pozitívumnak számít a végső értékelésnél. Ami nagyon meggyőző, az a beépített, pirosan világító autófókusz segédfény. Olyan erős és koncentrált fényt ad, ami vaksötétben is segít a gépnek beállítani az élességet egy akár 6-8 méterre lévő témára. Ha már itt tartunk megjegyezném, hogy ez a típus - akárcsak a Sony többi gépe - a leggyorsabban fókuszáló és exponáló kompakt gépek közé tartozik. Sajnos a menüt nem fordították le magyarra.
Képminőség
A Sony vázakban még mindig Carl Zeiss optikát találunk, ami elvileg garancia lehetne a jó képminőségre, de gyakorlatilag ezek az optikák már régen nem a régi Zeiss Jena optikák, így ne várjunk a név mögött különleges minőséget, sőt!
Mint azt láthatjuk, az objektív fokozottan hajlamos a kromatikus aberrációra, amit a képszéleken erősen, a kép közepén, a kontrasztosabb részeken pedig enyhébb mértékben láthatunk (jelen esetben kék színű elszíneződések). A kompakt gépek optikái sajnos mind hajlamosak erre a hibára, de a Sony által alkalmazott optikával készített képeken bizony erőteljesebben lehet látni. Ezért ezzel a géppel hosszú expós éjszakai képeket körültekintően készítsünk, kerüljük a nagyon kontrasztos témákat, szembe világító reflektorokat!
Motívumprogrammal készített éjszakai felvétel balra, illetve 300%-os nagyításban jobbra
A Sony S80 és a Canon A520 objektíve által képzett kromatikus aberráció összehasonlítása
Sajnos azt kell mondjam, hogy a képek részletessége sem hozza az elvárt színvonalat. Átlagos hétvégi fotósok nem fogják észrevenni, de a versenytársakhoz viszonyítva bizony feltűnnek a hiányosságok. A nappali fénynél készített tesztfotón jól látni - azaz nem látni - a részletességet, amit ebből a gépből kicsikartunk. Azon nem csodálkoztam, hogy a Canon előzőleg letesztelt gépe lekörözte a Sony képminőségét, de arra már nem számítottam, hogy a Panasonic hasonló kategóriás kompakt gépe is nagyobb részletességű képeket készít! Egy kicsit a fehéregyensúlyt is elszámolta a gép, túl meleg színhőmérsékletet választott az automatika, manuális fehéregyensúly beállítással közelebb kerülhetünk a valósághoz.
Nagylátószögű és tele állásban készített fotók
A Sony S80 makro teljesítménye - a jobb oldali kép 300% nagyítás
Ellenben a beltéri, műfénynél készített képek egész jól sikerültek, az automatika helyesen választotta ki a záridőt és a fehéregyensúlyt is. A beépített vakuval készített fotó pedig kellően világos, egyenletesen bevilágított, helyesen exponált lett, így a vaku teljesítményére nem lehet panasz. Ezeken a képeken fedezhetünk fel némi képzajt is, de mértéke a legalacsonyabb érzékenységnél (ISO 80) még egészen elfogadható.
Műfénynél készített képek vaku nélkül és vakuval
Összegzés
Véleményem szerint ebben az árkategóriában (br. 60e) hozzájuthatunk jobb képminőséggel, objektívvel és tudással felfegyverzett fényképezőgéphez. Olyan Sony rajongóknak ajánlom a gépet akik nem érdeklődnek különösebben a fotózás iránt, nem érdeklik őket a teljesen manuális beállítások, illetve megelégszenek 10x15-ös fotók előhívásával, netán VGA videók nézegetésével egy jól sikerült családi nyaralás vagy kerti parti után. Mert erre a célra több mint tökéletes ez a gép.
Előnyök, hátrányok
+ gyors menü, ill. exponálás + kiváló vaku + erős AF segédlámpa + jó minőségű LCD + Stamina akksik és töltő a dobozban |
- gyenge objektív - közepes képminőség - korlátozott manuális lehetőségek - automatikus fehéregyensúly-hiba - nincs magyar menü |
A fényképezőgépet a Fotomarket bocsátotta rendelkezésünkre.