SG.hu
A Kínai Nagy Tűzfal nem akkora, mint azt terjesztik
[E-kereskedelem] A szóbeszéd szerint Kínában 30 ezer fős rendőri kötelék figyeli árgus szemekkel azokat az internetezőket, akik tiltott weboldalakhoz kísérelnek meg hozzáférni. Vajon mi az igazság?
Shanghajban, ahol az országban a legmagasabb az internethasználati arány, rengetegen látogatják az internetkávézókat on-line szörfölés céljából. Az internetelérést igénybe vevő látogatóknak azonban a hozzáférési díjon felül személyazonosító irataikat is be kell mutatniuk a géphasználat előtt. A sajátos regisztráció célja az, hogy a rendőri erők bármikor lenyomozhassák az illetőt. A kormány emellett arról is gondoskodott, hogy az internet kávézók helyi szűrőkkel legyenek felszerelve, támogatva az immár Kínai Nagy Tűzfal néven ismert országos cenzúra rendszert. A magas internethasználati arány miatt Shanghaj-ban bármikor előfordulhatnak külön ellenőrzések, s ha ez még mindig nem lenne elég, június óta a kávézókban kötelező kamerák, és olyan szoftverek telepítése, mely a tiltott weboldalakhoz való hozzáférési kísérleteket detektálja, majd jelzi azt a hatóság embereinek.
Többek között a BBC oldala sem érhető el a kávézók gépein, a címet beíró felhasználó "a szerver nem található" üzenettel szembesül. A BBC kínai tudósítójának, Louisa Lim nevének beírása után kapni ugyan találati eredményeket, de a cikkekhez való hozzáférés le van tiltva. Az otthoni internetezés sem nevezhető biztonságosnak Kínában, hiszen a hírek szerint sorra börtönzik be - sokszor tárgyalás nélkül - azokat a felhasználókat, akik a hivatalosan felbujtó jellegűnek minősített anyagok terjesztésébe fognak. Másokat "szóbeszéd" terjesztése miatt tartanak fogva néhány kritikájuk nyomán, melyekkel a SARS-helyzet kezelése miatt illették a kormányt. Egyes jelentések szerint jelenleg 61 "kiberdisszidens" van őrizetben, mely szám nem túl magas az év végére 111 milliós nagyságrendet elérő kínai internetezők táborát tekintve.
Amerikai híradások százezres nagyságrendű blokkolt weboldalról szólnak, a helyzet azonban nem olyan súlyos, mint amilyennek tűnik. Fons Tuinstra holland újságíró tíz éve él Shanghaj-ban. Mikor először lépett egy, a Dalai Lámáról szóló csevegőszobába, az előzetes hírek alapján arra is fel volt készülve, hogy fél órán belül rendőrök lepik el lakását. Ez azonban nem történt meg a holland zsurnalisztával. Véleménye szerint a blokkolt oldalak számát eltúlozzák a híradások, melyek arról sem szólnak, hogy ezek könnyen megkerülhető letiltások. Tuinstra úgy látja, a cenzúrára egyébként sem lenne szükség, hiszen a kínaiak nem a demokrácia iránti vággyal kelnek és fekszenek. Tapasztalatai szerint az internetezőket igen kevéssé érdeklik a külföldi híroldalak; legtöbbjük játszani, vagy barátaival szeretne csevegni a világhálón. Igaz, néhányan valóban szeretnék megkerülni a cenzúrát, és csak félve beszélnek eme törekvésükről.
A felhasználók gondosan megválogatják, miről beszélnek mások előtt, hiszen tartanak a besúgástól. Még ennél is nagyobb azonban a letartóztatások visszatartó ereje, mellyel a többiek önkéntes "öncenzúrázását" érik el a hatóságok. Az újságíró elmondta, senki sem tudott választ adni arra a kérdésére, honnan származik a 30 ezer rendőrségi megfigyelőről szóló hír. Kutatók szerint Pekingnek fűződött érdeke ahhoz, hogy elhíresztelje állampolgárai között az internet kávézókban kukkoló Nagy Testvéreket, illetve pár letartóztatással nyomatékosítani a rémisztgetést.
Bill Xia, az amerikai Dynamic Internet Technology cégtől elmondta, a letartóztatottak között főként olyanokat találni, akik külső szervezeteknek adtak ki információkat. Az emberek azonban félnek, hiszen tudják, mikre hajlandó a kormány akár vélt, akár valós okból. A Dynamic Internet Technology egyébiránt olyan proxy hálózatot biztosít a kínai internetezők számára, mely lehetővé teszi a blokkolt oldalak elérését.
Shanghajban, ahol az országban a legmagasabb az internethasználati arány, rengetegen látogatják az internetkávézókat on-line szörfölés céljából. Az internetelérést igénybe vevő látogatóknak azonban a hozzáférési díjon felül személyazonosító irataikat is be kell mutatniuk a géphasználat előtt. A sajátos regisztráció célja az, hogy a rendőri erők bármikor lenyomozhassák az illetőt. A kormány emellett arról is gondoskodott, hogy az internet kávézók helyi szűrőkkel legyenek felszerelve, támogatva az immár Kínai Nagy Tűzfal néven ismert országos cenzúra rendszert. A magas internethasználati arány miatt Shanghaj-ban bármikor előfordulhatnak külön ellenőrzések, s ha ez még mindig nem lenne elég, június óta a kávézókban kötelező kamerák, és olyan szoftverek telepítése, mely a tiltott weboldalakhoz való hozzáférési kísérleteket detektálja, majd jelzi azt a hatóság embereinek.
Többek között a BBC oldala sem érhető el a kávézók gépein, a címet beíró felhasználó "a szerver nem található" üzenettel szembesül. A BBC kínai tudósítójának, Louisa Lim nevének beírása után kapni ugyan találati eredményeket, de a cikkekhez való hozzáférés le van tiltva. Az otthoni internetezés sem nevezhető biztonságosnak Kínában, hiszen a hírek szerint sorra börtönzik be - sokszor tárgyalás nélkül - azokat a felhasználókat, akik a hivatalosan felbujtó jellegűnek minősített anyagok terjesztésébe fognak. Másokat "szóbeszéd" terjesztése miatt tartanak fogva néhány kritikájuk nyomán, melyekkel a SARS-helyzet kezelése miatt illették a kormányt. Egyes jelentések szerint jelenleg 61 "kiberdisszidens" van őrizetben, mely szám nem túl magas az év végére 111 milliós nagyságrendet elérő kínai internetezők táborát tekintve.
Amerikai híradások százezres nagyságrendű blokkolt weboldalról szólnak, a helyzet azonban nem olyan súlyos, mint amilyennek tűnik. Fons Tuinstra holland újságíró tíz éve él Shanghaj-ban. Mikor először lépett egy, a Dalai Lámáról szóló csevegőszobába, az előzetes hírek alapján arra is fel volt készülve, hogy fél órán belül rendőrök lepik el lakását. Ez azonban nem történt meg a holland zsurnalisztával. Véleménye szerint a blokkolt oldalak számát eltúlozzák a híradások, melyek arról sem szólnak, hogy ezek könnyen megkerülhető letiltások. Tuinstra úgy látja, a cenzúrára egyébként sem lenne szükség, hiszen a kínaiak nem a demokrácia iránti vággyal kelnek és fekszenek. Tapasztalatai szerint az internetezőket igen kevéssé érdeklik a külföldi híroldalak; legtöbbjük játszani, vagy barátaival szeretne csevegni a világhálón. Igaz, néhányan valóban szeretnék megkerülni a cenzúrát, és csak félve beszélnek eme törekvésükről.
A felhasználók gondosan megválogatják, miről beszélnek mások előtt, hiszen tartanak a besúgástól. Még ennél is nagyobb azonban a letartóztatások visszatartó ereje, mellyel a többiek önkéntes "öncenzúrázását" érik el a hatóságok. Az újságíró elmondta, senki sem tudott választ adni arra a kérdésére, honnan származik a 30 ezer rendőrségi megfigyelőről szóló hír. Kutatók szerint Pekingnek fűződött érdeke ahhoz, hogy elhíresztelje állampolgárai között az internet kávézókban kukkoló Nagy Testvéreket, illetve pár letartóztatással nyomatékosítani a rémisztgetést.
Bill Xia, az amerikai Dynamic Internet Technology cégtől elmondta, a letartóztatottak között főként olyanokat találni, akik külső szervezeteknek adtak ki információkat. Az emberek azonban félnek, hiszen tudják, mikre hajlandó a kormány akár vélt, akár valós okból. A Dynamic Internet Technology egyébiránt olyan proxy hálózatot biztosít a kínai internetezők számára, mely lehetővé teszi a blokkolt oldalak elérését.
