SG.hu
Utazásszervező irodák és az internet
A GKI felmérte, hogy a hagyományos utazásszervező irodák mennyire használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket, és hogy a világháló mennyire befolyásolja piaci tevékenységüket.
A hagyományos utazási irodák számára az egyre jobban teret nyerő internetes utazási szolgáltatások jelentős konkurenciát jelentenek, ezért üzleti stratégiájuk átgondolására kényszerülnek. Ugyanakkor az internet hatékony segítséget nyújt a turisztikai ágazatra jellemző kisebb vállalkozások szolgáltatásainak, turisztikai termékeinek piacra vitelében és értékesítésében.
A felmérés időpontjában a kiutaztatással foglalkozó társaságok 80%-a, a beutaztatással foglalkozók 67%-a és a belföldi útszervezéssel foglalkozók 56%-a rendelkezett önálló honlappal. Az eltérés egyrészt az egyes szegmenseken belül mutatkozó piaci verseny intenzitásával, másrészt a szegmensek célcsoportjainak eltérő internet használati szokásaival magyarázható. A beutaztatással foglalkozók érdeke, hogy az interneten keresztül gyors és közvetlen kapcsolatot tudjanak biztosítani a külföldi turisták számára, míg a kiutaztatással foglalkozó társaságok esetén a célcsoport jellemzően tehetősebb és az internet iránt fogékonyabb (pl.: a fiatalabb generáció többségében már csak az interneten nézegeti az utazási ajánlatokat), illetve a külföldre utazók jellemzően több utazási információt szeretnének begyűjteni a kiutazási kockázatok csökkentése miatt.
Az utazásszervezők várakozása alapján 12 hónapon belül az internet-kapcsolattal rendelkező irodák további 15%-a tervezi, hogy kiépíti saját internetes megjelenését, így 2005 végére az irodák több mint 80%-a lesz elérhető a világhálón. Az utazásszervező társaságok közül azok, amelyek kiépítették saját weboldalukat, csupán 23%-uk használta ki az internetben rejlő értékesítési lehetőségeket, azaz ennyinél lehetséges valamely szolgáltatás online megrendelése (utat, autóbérlést, repülőjegyet, szállást). Az online értékesítő társaságok fele ugyanakkor nemcsak a saját weboldalán, de más utazási portálon (pl.: www.nagyutazas.hu, www.travelport.hu, www.hurra-nyaralunk.hu stb.) keresztül is lehetőséget biztosított valamilyen foglalásra, vásárlásra.
A fentiek alapján a honlappal rendelkező társaságok 77%-a csupán információ és/vagy tartalomszolgáltatásra (pl.: útleírások, élménybeszámolók, fotógalériák, szálláshely-, étterem-, programajánlók feltüntetése stb.) használja weboldalát.
2004 nyarán a honlappal rendelkező utazási irodák 96%-a (a teljes sokaság 64%-a) biztosított lehetőséget e-mail-en keresztüli kapcsolatfelvételre. Ugyanakkor a kapcsolatfelvétel kivételével interaktív online szolgáltatást csupán minden ötödik társaság nyújtott. Az önálló webes megjelenéssel rendelkező irodák 15%-ánál (a teljes sokaság 10%-ánál) lehet a weboldalon keresztül szállást foglalni, 10%-ánál (7%) busz vagy autó bérlést kezdeményezni, 9%-ánál (6%) utat lefoglalni, 6%-ánál (4%) repülőjegyet rendelni.
Azok az utazási irodák, amelyek online értékesítenek, jellemzően több weboldalon is elérhetővé teszik szolgáltatásaikat. 2004 nyarán a honlappal rendelkező társaságok 18,5%-a forgalmazta szolgáltatásait más utazási portálon keresztül. Ugyanakkor e társaságok 65%-ánál a felhasználó a társaság honlapján is kezdeményezhette valamely szolgáltatás megrendelését. Azon társaságok közül, amelyek rendelkeznek weboldallal, de azon keresztül nem értékesítenek, csak 8%-uk forgalmazza szolgáltatásait más utazási portálon keresztül.
A tisztán internetes utazási portálok - amelyek jellemzően a "hagyományos" utazási irodák szolgáltatásainak közvetítésével foglalkoznak - lehetőséget nyújtanak arra, hogy az irodák az interneten keresztül is értékesíthessék szolgáltatásaikat. Az infrastrukturális feltételeket és az online csatorna marketingjét az online utazási portál biztosítja, így a hagyományos utazásszervezőnek csak az ajánlataikat kell eljuttatniuk az üzemeltetőhöz. Ám a fenti alacsony (8%-os) arány alapján azt látjuk, hogy az információáramlás e módja még nem terjedt el. Ennek oka kereshető egyrészt az üzleti modellben, másrészt a hazai e-kereskedelemi kultúrában. A hagyományos irodák interneten keresztül generált forgalma egyelőre alacsony és a megrendelésre lehetőséget biztosító utazásszervezők árbevételének is csupán 10-15%-a (az összes utazási iroda esetén pedig pár százalék).
Összességében 2005 végére a tervek alapján a saját weboldalt üzemeltető utazásszervezők közel 40%-a (a teljes sokaságnak pedig az egyharmada) kapcsolódik majd az elektronikus kereskedelembe és értékesíti turisztikai szolgáltatásait saját honlapon vagy más utazási portálon keresztül.
A hagyományos utazási irodák számára az egyre jobban teret nyerő internetes utazási szolgáltatások jelentős konkurenciát jelentenek, ezért üzleti stratégiájuk átgondolására kényszerülnek. Ugyanakkor az internet hatékony segítséget nyújt a turisztikai ágazatra jellemző kisebb vállalkozások szolgáltatásainak, turisztikai termékeinek piacra vitelében és értékesítésében.
A felmérés időpontjában a kiutaztatással foglalkozó társaságok 80%-a, a beutaztatással foglalkozók 67%-a és a belföldi útszervezéssel foglalkozók 56%-a rendelkezett önálló honlappal. Az eltérés egyrészt az egyes szegmenseken belül mutatkozó piaci verseny intenzitásával, másrészt a szegmensek célcsoportjainak eltérő internet használati szokásaival magyarázható. A beutaztatással foglalkozók érdeke, hogy az interneten keresztül gyors és közvetlen kapcsolatot tudjanak biztosítani a külföldi turisták számára, míg a kiutaztatással foglalkozó társaságok esetén a célcsoport jellemzően tehetősebb és az internet iránt fogékonyabb (pl.: a fiatalabb generáció többségében már csak az interneten nézegeti az utazási ajánlatokat), illetve a külföldre utazók jellemzően több utazási információt szeretnének begyűjteni a kiutazási kockázatok csökkentése miatt.
Az utazásszervezők várakozása alapján 12 hónapon belül az internet-kapcsolattal rendelkező irodák további 15%-a tervezi, hogy kiépíti saját internetes megjelenését, így 2005 végére az irodák több mint 80%-a lesz elérhető a világhálón. Az utazásszervező társaságok közül azok, amelyek kiépítették saját weboldalukat, csupán 23%-uk használta ki az internetben rejlő értékesítési lehetőségeket, azaz ennyinél lehetséges valamely szolgáltatás online megrendelése (utat, autóbérlést, repülőjegyet, szállást). Az online értékesítő társaságok fele ugyanakkor nemcsak a saját weboldalán, de más utazási portálon (pl.: www.nagyutazas.hu, www.travelport.hu, www.hurra-nyaralunk.hu stb.) keresztül is lehetőséget biztosított valamilyen foglalásra, vásárlásra.
A fentiek alapján a honlappal rendelkező társaságok 77%-a csupán információ és/vagy tartalomszolgáltatásra (pl.: útleírások, élménybeszámolók, fotógalériák, szálláshely-, étterem-, programajánlók feltüntetése stb.) használja weboldalát.
2004 nyarán a honlappal rendelkező utazási irodák 96%-a (a teljes sokaság 64%-a) biztosított lehetőséget e-mail-en keresztüli kapcsolatfelvételre. Ugyanakkor a kapcsolatfelvétel kivételével interaktív online szolgáltatást csupán minden ötödik társaság nyújtott. Az önálló webes megjelenéssel rendelkező irodák 15%-ánál (a teljes sokaság 10%-ánál) lehet a weboldalon keresztül szállást foglalni, 10%-ánál (7%) busz vagy autó bérlést kezdeményezni, 9%-ánál (6%) utat lefoglalni, 6%-ánál (4%) repülőjegyet rendelni.
Azok az utazási irodák, amelyek online értékesítenek, jellemzően több weboldalon is elérhetővé teszik szolgáltatásaikat. 2004 nyarán a honlappal rendelkező társaságok 18,5%-a forgalmazta szolgáltatásait más utazási portálon keresztül. Ugyanakkor e társaságok 65%-ánál a felhasználó a társaság honlapján is kezdeményezhette valamely szolgáltatás megrendelését. Azon társaságok közül, amelyek rendelkeznek weboldallal, de azon keresztül nem értékesítenek, csak 8%-uk forgalmazza szolgáltatásait más utazási portálon keresztül.
A tisztán internetes utazási portálok - amelyek jellemzően a "hagyományos" utazási irodák szolgáltatásainak közvetítésével foglalkoznak - lehetőséget nyújtanak arra, hogy az irodák az interneten keresztül is értékesíthessék szolgáltatásaikat. Az infrastrukturális feltételeket és az online csatorna marketingjét az online utazási portál biztosítja, így a hagyományos utazásszervezőnek csak az ajánlataikat kell eljuttatniuk az üzemeltetőhöz. Ám a fenti alacsony (8%-os) arány alapján azt látjuk, hogy az információáramlás e módja még nem terjedt el. Ennek oka kereshető egyrészt az üzleti modellben, másrészt a hazai e-kereskedelemi kultúrában. A hagyományos irodák interneten keresztül generált forgalma egyelőre alacsony és a megrendelésre lehetőséget biztosító utazásszervezők árbevételének is csupán 10-15%-a (az összes utazási iroda esetén pedig pár százalék).
Összességében 2005 végére a tervek alapján a saját weboldalt üzemeltető utazásszervezők közel 40%-a (a teljes sokaságnak pedig az egyharmada) kapcsolódik majd az elektronikus kereskedelembe és értékesíti turisztikai szolgáltatásait saját honlapon vagy más utazási portálon keresztül.