SG.hu
Intel chipre alapul a szuperszámítógépek kétharmada
Az Intel büszkén jelentette be, hogy a világ leggyorsabb szuperszámítógépeinek közel kétharmada Itanium vagy Xeon processzoron alapul, a Top 500-as lista 24-edik kiadása szerint.
A Top 500 projekt 1993-ban indult útjára azzal a céllal, hogy megbízható forrásként szolgáljon mindazoknak, akik a nagyteljesítményű számítástechnikai trendeket kívánják követni. Egy évben két alkalommal gyűjtik össze és hozák nyilvánosságra az 500 leggyorsabb számítógépes rendszer listáját. Az Intel architektúrára épülő platformok jelenleg a lista 64%-át adják, mely egyértelműen demonstrálja az Intel processzorok egyre terjedő használatát. 2001-ben még 19 rendszer alapult Intel architektúrán, az elmúlt három év alatt ez a szám hozzávetőlegesen 15-szörösére növekedett.
"A legjobb 500 rendszer közül 320 használ Intel processzort. Világos, hogy a nagyteljesítményű számítástechnikát igénylő közösség egyértelműen a méretre szabott komponenseket preferálja" - mondta Abhi Talkwalkar, az Intel alelnöke, illetve az Enterprise Platforms Group vezetője. "Szuperkomputeres teljesítményt nyújtunk, rendkívül alacsony áron, illetve rövid telepítési idővel. Ez azt eredményezi, hogy egyre kevesebben, egyre kevésbé választják a kísérleti, szabadalmazott rendszereket, amelyek vagyonokba kerülnek, és évekig tart a megépítésük."
"Az Intel architektúrája olyan gyorsan nyert teret az elmúlt évben a Top 500-as listán, mintha Moore-törvénye érvényesülne. Az Intel-alapú rendszerek az elmúlt év során 70 százalékra emelkedtek, míg az Itanium-alapú architektúrák a lista leginkább növekvő szegmensében voltak."
A lista 82 gépe épült Itanium 2 processzorokra - a korábbi 61-hez képest -, amely június óta 36 százalékos növekedést jelent, illetve 160%-ot az elmúlt évhez képest. Az Itanium-alapú telepítések száma a világ leggyorsabb számítógépei között (melyek a Top 500 listán szerepelnek) jelenleg már meghaladja a Power, SPARC Alpha és MIP kombinált RISC architektúráinak mennyiségét.
Az Itanium 2 processzorra épülő NASA Columbia szuperkomputer a második helyet érte el a listán. "Nagyszerű, hogy a Columbia ilyen előkelő helyezést ért el a listán" - mondta Walt Brooks, a NASA Advanced Supercomputing részlegének vezetője. "A Columbiával kapcsolatos legfontosabb dolog az, hogy az Intel, a NASA és az SGI csapata öt rövid hónap alatt biztosította a számszerű szimulációs lehetőségek növelését a NASA tudósai és mérnökei számára. A Columbia nem kizárólag a mesterséges benchmarkok futtatásához kulcsfontosságú, de a Shuttle Return to Flight kezdeményezésekhez, illetve a repüléstanhoz, űr- és földtudományokhoz, kutatásokhoz is jelentősen hozzájárul."
A Columbia hozzávetőlegesen tízszeresére növeli a NASA számítástechnikai teljesítményét. A 20 fürtbe kapcsolt 10.240 Intel Itanium 2 processzoron alapuló Columbia több mint 52 teraFLOP teljesítményt ér el. A NASA az Intel Math Kernel Libraryt használta a lehető legnagyobb teljesítmény eléréséhez.
A féléves Top 500-as szuperkomputeres listát a Mannheimi Egyetemről Hans Meuer, az Egyesült Államokbeli Energetikai Hivatal Nemzeti Energetikai Kutatási Tudományos Számítástechnikai Központjából Erich Strohmaier és Horst Simon, valamint a Tennessee-i Egyetem munkatársa, Jack Dongarra állítja össze.
A Top 500 projekt 1993-ban indult útjára azzal a céllal, hogy megbízható forrásként szolgáljon mindazoknak, akik a nagyteljesítményű számítástechnikai trendeket kívánják követni. Egy évben két alkalommal gyűjtik össze és hozák nyilvánosságra az 500 leggyorsabb számítógépes rendszer listáját. Az Intel architektúrára épülő platformok jelenleg a lista 64%-át adják, mely egyértelműen demonstrálja az Intel processzorok egyre terjedő használatát. 2001-ben még 19 rendszer alapult Intel architektúrán, az elmúlt három év alatt ez a szám hozzávetőlegesen 15-szörösére növekedett.
"A legjobb 500 rendszer közül 320 használ Intel processzort. Világos, hogy a nagyteljesítményű számítástechnikát igénylő közösség egyértelműen a méretre szabott komponenseket preferálja" - mondta Abhi Talkwalkar, az Intel alelnöke, illetve az Enterprise Platforms Group vezetője. "Szuperkomputeres teljesítményt nyújtunk, rendkívül alacsony áron, illetve rövid telepítési idővel. Ez azt eredményezi, hogy egyre kevesebben, egyre kevésbé választják a kísérleti, szabadalmazott rendszereket, amelyek vagyonokba kerülnek, és évekig tart a megépítésük."
"Az Intel architektúrája olyan gyorsan nyert teret az elmúlt évben a Top 500-as listán, mintha Moore-törvénye érvényesülne. Az Intel-alapú rendszerek az elmúlt év során 70 százalékra emelkedtek, míg az Itanium-alapú architektúrák a lista leginkább növekvő szegmensében voltak."
A lista 82 gépe épült Itanium 2 processzorokra - a korábbi 61-hez képest -, amely június óta 36 százalékos növekedést jelent, illetve 160%-ot az elmúlt évhez képest. Az Itanium-alapú telepítések száma a világ leggyorsabb számítógépei között (melyek a Top 500 listán szerepelnek) jelenleg már meghaladja a Power, SPARC Alpha és MIP kombinált RISC architektúráinak mennyiségét.
Az Itanium 2 processzorra épülő NASA Columbia szuperkomputer a második helyet érte el a listán. "Nagyszerű, hogy a Columbia ilyen előkelő helyezést ért el a listán" - mondta Walt Brooks, a NASA Advanced Supercomputing részlegének vezetője. "A Columbiával kapcsolatos legfontosabb dolog az, hogy az Intel, a NASA és az SGI csapata öt rövid hónap alatt biztosította a számszerű szimulációs lehetőségek növelését a NASA tudósai és mérnökei számára. A Columbia nem kizárólag a mesterséges benchmarkok futtatásához kulcsfontosságú, de a Shuttle Return to Flight kezdeményezésekhez, illetve a repüléstanhoz, űr- és földtudományokhoz, kutatásokhoz is jelentősen hozzájárul."
A Columbia hozzávetőlegesen tízszeresére növeli a NASA számítástechnikai teljesítményét. A 20 fürtbe kapcsolt 10.240 Intel Itanium 2 processzoron alapuló Columbia több mint 52 teraFLOP teljesítményt ér el. A NASA az Intel Math Kernel Libraryt használta a lehető legnagyobb teljesítmény eléréséhez.
A féléves Top 500-as szuperkomputeres listát a Mannheimi Egyetemről Hans Meuer, az Egyesült Államokbeli Energetikai Hivatal Nemzeti Energetikai Kutatási Tudományos Számítástechnikai Központjából Erich Strohmaier és Horst Simon, valamint a Tennessee-i Egyetem munkatársa, Jack Dongarra állítja össze.