SG.hu·
A Linux mellett dönthet Bécs is
Párizs, München és más nagyvárosok után Bécs város vezetői is úgy dönthetnek, hogy búcsút intenek a Microsoftnak és a Windows operációs rendszereknek és átváltanak Linuxra.
A városvezetők határozata szerint 2005 második negyedévétől a dolgozóknak el kell dönteniük, hogy szeretnék-e, hogy a 16 ezer hivatali számítógépből kereken 7500-ra telepítsenek a szakemberek valamilyen Linux-disztribúciót, vagy más nyílt forráskódú operációs rendszert és szoftvereket. Erwin Gillich, Bécs város információ-technológiai ügyekért felelős vezetője Münchent említi, mint követendő példát.
Bár az osztrák fővárosban nem kerülne minden PC-re Linux, ám ez a "lágy migráció" a szakemberek szerint jobb és kifizetődőbb is, mintha az összes számítógép operációs rendszerét és szoftvereit lecserélnék. Az sem elhanyagolható szempont, hogy így sokkal kevesebb pénzébe kerül majd a városnak az alkalmazottak "átiskolázása" Linuxra. Erwin Gillich egyébként úgy vélte az új operációs rendszert eleinte biztosan csak azok a munkatársak fogják használni, akik már kellő számítógépes ismeretekkel rendelkeznek.
A beszerzés miatti egyszeri kiadás a tervek szerint várhatóan kereken 100 ezer euró lesz, míg a város vezetői az első öt esztendőben mintegy 1,1 millió eurós üzemeltetési költséggel számolnak. Az IT-vezető szerint a nyílt forráskódú szoftverek ugyanolyan felhasználóbarátak, mint a Windows operációs rendszerek, ám sokkal biztonságosabbak azoknál. Utóbbi már nem csak egy üres frázis, hiszen Bécsben a kényes információkat feldolgozó programokat már egy éve nyílt forráskódú rendszereket használó számítógépeken futtatják.
Az, hogy Linux kerül-e a bécsi hivatalok PC-ire 2006-ig dől el. Az is akkor fog eldőlni, hogy hány számítógépen váltja majd a Windowst a nyílt forráskódú operációs rendszer. Erwin Gillich bizakodó. Szerinte ugyanis már most is sokan használnak az otthoni PC-iken valamilyen Linux-disztribúciót, így nem fognak idegenkedni a váltástól. Másrészt az így megtakarított költségek lehetővé teszik majd más beruházások elvégzését, vagy például a munkatársak fizetésének a felemelését.
Josef Broukal, az SP gazdasági szóvivője szerint a nyílt forráskódú alkalmazások egy másik nagy előnye, hogy szabadon programozhatók, s a licencfizetés sem akkora probléma, feltéve, ha az összegeket nem amerikai, hanem európai cégeknek fizetik a hivatalok. A cél, hogy az osztrák intézmények egyre jobban függetlenítsék magukat az amerikai termékektől. A szakértő többek között Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter szemére vetette, hogy az osztrák kormány nem támogatja kellő mértékben a nyílt forráskódú szoftverek elterjedését és használatát.
A Microsoft Ausztria szóvivője, Michael Lutz azonban úgy véli egyetlen normális felhasználó sem akar barkácsolgatni az operációs rendszere forráskódján. Szerinte ráadásul sokan elfelejtik, hogy a nyílt forráskódú programok 30 százaléka Windows operációs rendszer alatt fut.
A városvezetők határozata szerint 2005 második negyedévétől a dolgozóknak el kell dönteniük, hogy szeretnék-e, hogy a 16 ezer hivatali számítógépből kereken 7500-ra telepítsenek a szakemberek valamilyen Linux-disztribúciót, vagy más nyílt forráskódú operációs rendszert és szoftvereket. Erwin Gillich, Bécs város információ-technológiai ügyekért felelős vezetője Münchent említi, mint követendő példát.
Bár az osztrák fővárosban nem kerülne minden PC-re Linux, ám ez a "lágy migráció" a szakemberek szerint jobb és kifizetődőbb is, mintha az összes számítógép operációs rendszerét és szoftvereit lecserélnék. Az sem elhanyagolható szempont, hogy így sokkal kevesebb pénzébe kerül majd a városnak az alkalmazottak "átiskolázása" Linuxra. Erwin Gillich egyébként úgy vélte az új operációs rendszert eleinte biztosan csak azok a munkatársak fogják használni, akik már kellő számítógépes ismeretekkel rendelkeznek.
A beszerzés miatti egyszeri kiadás a tervek szerint várhatóan kereken 100 ezer euró lesz, míg a város vezetői az első öt esztendőben mintegy 1,1 millió eurós üzemeltetési költséggel számolnak. Az IT-vezető szerint a nyílt forráskódú szoftverek ugyanolyan felhasználóbarátak, mint a Windows operációs rendszerek, ám sokkal biztonságosabbak azoknál. Utóbbi már nem csak egy üres frázis, hiszen Bécsben a kényes információkat feldolgozó programokat már egy éve nyílt forráskódú rendszereket használó számítógépeken futtatják.
Az, hogy Linux kerül-e a bécsi hivatalok PC-ire 2006-ig dől el. Az is akkor fog eldőlni, hogy hány számítógépen váltja majd a Windowst a nyílt forráskódú operációs rendszer. Erwin Gillich bizakodó. Szerinte ugyanis már most is sokan használnak az otthoni PC-iken valamilyen Linux-disztribúciót, így nem fognak idegenkedni a váltástól. Másrészt az így megtakarított költségek lehetővé teszik majd más beruházások elvégzését, vagy például a munkatársak fizetésének a felemelését.
Josef Broukal, az SP gazdasági szóvivője szerint a nyílt forráskódú alkalmazások egy másik nagy előnye, hogy szabadon programozhatók, s a licencfizetés sem akkora probléma, feltéve, ha az összegeket nem amerikai, hanem európai cégeknek fizetik a hivatalok. A cél, hogy az osztrák intézmények egyre jobban függetlenítsék magukat az amerikai termékektől. A szakértő többek között Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter szemére vetette, hogy az osztrák kormány nem támogatja kellő mértékben a nyílt forráskódú szoftverek elterjedését és használatát.
A Microsoft Ausztria szóvivője, Michael Lutz azonban úgy véli egyetlen normális felhasználó sem akar barkácsolgatni az operációs rendszere forráskódján. Szerinte ráadásul sokan elfelejtik, hogy a nyílt forráskódú programok 30 százaléka Windows operációs rendszer alatt fut.
