Informatika és tudomány

SG.hu

Nő a szélessávú szakadék Európában

[Infinit] A Jupiter Research új beszámolója szerint a szélessávú összeköttetéssel rendelkező európai felhasználók 30%-ának lassú az internetkapcsolata. A kutatócég szerint óriási különbségek érhetők tetten a különböző szélessávú szolgáltatások minőségi színvonalában.

A szélessávú eléréssel rendelkezők több mint egynegyede olcsó, 512 kilobit/sec sebességnél lassabb hálózati kapcsolatot biztosító termékcsomagokat, illetve percdíjas szolgáltatást választott. Az európai felhasználók egy része eközben olyan szupergyors összeköttetést használ, amely a lassúbb eléréssel bíró szörfölőkével össze sem hasonlítható internetezési élményt garantál. Míg a magasabb színvonalú összeköttetéssel rendelkezők könnyen ki tudják használni a szélessávú telefónia és videó-szolgáltatások előnyeit, addig a lassúbb szélessávú szolgáltatásokat választók lehetőségei lényegesen korlátozottabbak.

A kutatás néhány érdekes eredménye:
  • 2003-ban az európai háztartások 13%-a rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal.
  • 2009-re ez az érték 37%-os szintet fog elérni.
  • 2009-re a görög háztartások 14%-a fog szélessávú eléréssel rendelkezni.
  • 2009-re a holland háztartások 49%-a fog közepes, vagy magas színvonalú szélessávú szolgáltatásokra előfizetni.
  • 2009-re a brit háztartások 40%-a fog szélessávú eléréssel rendelkezni.

    Bár Európában a Jupiter szerint kimagasló ütemben gyarapszik a szélessávú elérések száma, ez nem jelenti azt, hogy minden szélessávú előfizető ugyanolyan színvonalú szolgáltatást élvezhet - húzza alá a beszámoló.

    "A szélessávú internetelérés fejlődésében szerte Európában mind az elterjedtségi fok, mind pedig a sebesség és a díjak terén jelentős eltérések érhetők tetten" - emeli ki Ian Fogg, a beszámoló szerzője. - "Mindez egy olyan fajta digitális foltmintázat kialakulásához vezet, ahol egyes területek felhasználói csúcsminőségű szélessávú szolgáltatásokat vesznek igénybe, míg mások jóval alacsonyabb színvonalat képviselő termékcsomagokat választanak - mindezt akár egy országon belül."

    A Jupiter Research előrejelzése szerint 2009-re az európai háztartások 59%-a fog internetkapcsolattal rendelkezni, és e hozzáférések 63%-a lesz szélessávú. Mindez 62,4 millió háztartást jelent, ami a digitális tartalomszolgáltatással foglalkozó cégeknek óriási üzleti lehetőséget kínálhat.

    A tartalomszolgáltatóknak ugyanakkor azt is figyelembe kell venniük, hogy a szélessávú elérés maga is számtalan különböző alakot ölthet. "A különböző tartalomszolgáltatások bevezetése céljából kiszemelt piacok esetében ezért nemcsak azt kell felmérni, hogy az adott piacon milyen mértékben hozzáférhető a szélessávú internet, hanem azt is, hogy az adott ország szélessávú felhasználói populációja mennyire alkalmas a tartalomszolgáltatás befogadására" - emeli ki Fogg. "A különböző termékeket a legkisebb közös többszörös elve alapján kell kiképezni" - fogalmaz az elemző.

    Ahogy a szélessávú előfizetők száma egyre nő, azt is figyelembe kell venni, hogy hány felhasználó használja egyszerre ugyanazt az internetkapcsolatot. Minél többen versengenek ugyanazért az adatátviteli csatornáért, annál lassabb lesz a hálózati kapcsolat. Ha például 20 felhasználó jut egy vonalra, az arány 20:1-hez lesz. Ha 50 felhasználó használ egy vonalat, az arány már 50:1.

    Európában 2009-re Németország büszkélkedhet majd a legjelentősebb szélessávú piaccal, ami 13,5 millió háztartást fog érinteni. A második legnépesebb szélessávú internethasználói populációval (10,2 millió háztartás) az Egyesült Királyság fog rendelkezni. A csúcsminőségű szélessávú internethasználók arányát tekintve Hollandia és Svédország állnak majd az élen.

    • Hozzászólások

    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    • Pheel #41
      Nagyon szép, amit leírtál, de részben felesleges. Senki nem vitatta, hogy minden sávot be lehet dugítani és hogy a gerinc hálózat nagyjából ugyanolyan minden szolgáltatónál. Ennek fejleszthetősége természetesen megoldható, bár nem szeretnek erre költeni, csak ha már nagyon muszály.

      Amiről szó volt, az a local loop vagy ha úgy jobban tetszik, akkor a last mile. Mivel a kábeles megoldás közös kábelt használ átvitelre, így elérhető vele az az állapot, hogy bedugul, míg ez az ADSL vonalak esetén nem lehetséges, mivel ezen a szakaszon garantált médiumot kapsz, amit csak te használsz.

      Ebből adódóan a kiépítés is más összegbe kerül, mert igaz, hogy ki kell ásni a gödröt, de nem mindegy, hogy hány kábelt kell beleraknod, illetve azok hány portos egységhez csatlakoznak.

      Természetesen a VV4 csekkolása rendesen megölheti az uplinket, de nem feltétlenül kell így történnie. Van erre egy tök jó találmány, azaz akár több is. Az egyiknek az a neve, hogy multicasting, bár sajnos az IP nem ismeri teljes egészében. A másik eszköz a proxy. Gondolom nem kell elmesélnem mi az, mert te is tudod.

      Mind DSL-lel, mind kábellel lehet jó hálózatot csinálni, csak valahogy nálunk nem igazán sikerül. Talán pont azért, mert a kábeles szolgáltatók hajlamosak több felhasználót tenni a kábel adott collision domain részére, mint szabad lenne.

      Az uplink pedig mindig kevés. Mindegy mennyi, mindig kevés. :)
    • shabba #40
      Ez 10 gigás DWDM kapcsolat is be tud dugulni ha elég sokan használják, az általad leírt általánosság technológia semleges hiába próbálsz okoskodni.

      Pl.
      1. ADSL-nél adott telefonközpontban DSLAM E3-as(34mbps) uplinkkel kapcsolódik lóg rajta ezer user
      2. kábelnetnél a fejállomás uplinkje szintén E3, a fejállomás meg DOCSIS2-es(30/30mbps), szintén legyen rákötve ezer user

      Na most akkor ha elég sokan töltenek, pl. a vv4-ben szöszit elkezdi dugni macsó jani és ezt még be is reklámozzák a híradó előtt és rácuppan a tömeg a videokamerákra akkor melyiknél fog bedugulni?

      A megoldás mindkettő és ugyanakkor meg minden hálózat pont annyit ér mint a leggyengébb láncszeme, jelen esetben az E3 uplink.

      A két technológia bővíthetőségi mechanizmusa viszont nagyban eltér egymástól a DSL javára. Ha kevés a kraft DSLAM-nál elég az uplinknél bővíteni. Kábelnetnél a fejállomás uplink bővítésen kívül szegmentálni kell a hálózatot és a szétoszott részeked direkt bekötni a fejállomásra ami több melót jelent.

      Ha viszont kliens oldalon kell elérni nagy sebességet és elérted a használt DSL megoldás korlátait akkor eszközt kell cserélni mind kliens mind szerver oldalon(pl. ADSL->VDSL) ezen kívül erősen számolni kell a távolság korlátozó jellegével. Kábelnetnél a klienseknél elérhető az a maximális sebesség amire a fejállomás képes ha van elég szabad kapacitás és a távolság sem igazán korlátozó tényező.

      Szóval mindkét technológia mellett szól pro és kontra, ha rendesen építenek belőlük hálózatot mindkettőből lehet jót csinálni. Annyira nem kell leírni a kábelnetet, gondolj csak arra amcsiban van 20 millió felhasználó 2-4-10Mbps-es maximális csomagsebességek vannak évek óta és elég jól működik a gyakorlatban is.
    • Pheel #39
      Tudtam, hogy valaki elkezd majd okoskodni. Esetleg olvass után a shared media és a connection oriented kifejezésekre, mielőtt ilyen okosságokkal tömöd a tájékozatlan emberek fejét...
    • kicsizoz #38
      shabba:
      Amit leírtál valószínüleg az eddigi vélemények közül a valósághoz legközelebb álló megközelítés...
    • shabba #37
      Bizony ez egy komoly meglévő probléma hogy sokan nem tudják megfizetni a jelenlegi szélessávú árakat. Viszont sokan vannak akik igen és e miatt nem csökken a jelenleg elég magas érdeklődés a szélessáv iránt. Épp ezért a szolgáltatók jelenleg nincsenek rákényszerülve arra hogy változásokon gondolkodjanak mert van kereslet a pontékájukra. Épp ezért jelenleg nem is annyira a monopól helyzet dominál hanem az vadkapitalista szellem hogy adj el mindent annyiért amit maximálisan hajlandók érte megadni a vásárlók. Hiába 20ft egy kg krumpli önköltsége, és egy tisztességes hasznot rátéve 30-ért el lehetne adni, ha a vásárló megad érte százat is akkor annyiért fogják árulni. És jelenleg még mindig nem fulladt ki az érdeklődés a szélessáv iránt a jelenlegi áron sem és ez nyomonkövethető a meredeken felfutó értékesítési számokban.

      Majd ha már kifullad ez az érdeklődés és nem marad több fizetőképes új vásárló akkor kezdenek el foglalkozni azokkal akiknek jelenleg még drága szórakozás lenne a net és új piaci kínálatot fognak bevonni az értékesítésbe. Ezek lesznek a korábban általam leírt forgalomkorlátos csomagok, ahogy németben vagy a világ más részén úgy nálunk is ezt az utat fogja bejárni a net értékesítés. A forgalomkorlátos csomagokat némileg mérsékeltebb áron fogják kínálni, ezzel megcélozva a kisebb pénzű vagy a modemes felhasználókat, átcsábítva őket a szélessávú táborba.

      Utána ha ez is kifullad lehet vonzóbbá tenni a portékát úgy hogy további értéknövelt szolgáltatásokat csapnak hozzá vagy növelik a sávszélességet, szóval úgy tesznek mintha valami hozzáadott pluszt kínálnának és ezzel csalogatnak. Aztán ma már az sem válik be marad a nominális árcsökkentés, de ehhez tényleg csak a legvégső esetben fognak folyamodni.
    • shabba #36
      Minden sávszél kapacitásnak az a jellemzője ha sokan használják akkor bedugul, ezt nem mondanám hogy csupán a kábelnet trükkje. :) Persze abszolut mértékben minél nagyobb egy kapacitás annál kisebb az esélye hogy eléri a telítettséget.

      Nem hiszem hogy tvkábelt olcsóbb kihúzni mint telefont. Nincs eltérés ha dolgozni(ásni, kábeltfektetni vagy póznázni) kell vele. Az a fontos hogy egy kábelt minél nagyobb mértékben termelésre bírjanak és lehető legnagyobb bevételt sajtolják ki belőle, pl. megvetetik a tv-t(lehetőleg a legdrágább csomagra csábítva[vagy rákényszerítve, jó magyar szokás szerint]) plusz vegyen mellé netet és még ha azon VoIP szolgáltatás is nyújtanának az végképp a lehető legtöbb bevételt hozná a konyhára.
    • shabba #35
      Tvnetwork a neve, de én úgy tudom a korlát nélküli sebességről kezdenek már leszokni mert szűkösek az erőforrások. Ezen kívül 15GB-os letöltéso korlát van ami számomra nem teszi őket túl színpatikussá.

      Egyébként több cég van akik lokális projectekben LAN-t építenek ki pl. ltp.-en vagy lakóparkban, de ezek elszigetelt projectek és nem túl jelentős volumenűek. Pl. nálunk itt III.kerben a Pók utcai ltp.-en is egy kis noname ISP csinált LAN hálózatot, ez van megtápolva egy szűkösebb bérelt vonallal. Anno itt sem volt feltöltési korlát terheléstől függően itt is volt 1-2 mbyte/sec upload de pont a miatt mert nagyon sokan otthagyták a gépüket p2p-ben rengeteg nyitott slottal és egekben volt állandóan a feltöltés itt is lekorlátozták a névlegesre.
    • [HUN]Stanlee #34
      Egy gyerektol 1 Mbyte/sec, nem bit, sebesseggel toltottem, es azt mondta, hogy szegedi es egy lakotelepen lakik. Szerintem egy ottani ceg lehet. En a kornyeken lakom, de nem tudom mi lehet a ceg neve. Azt mondta, hogy csak kb. 10e ft havonta. de ez mar majd egy evvel ezelott volt. es hogy valoban onnan volt-e? ki tudja:-)
    • kicsizoz #33
      Most jut eszembe kb fél éve hallottam, hogy egy cég foglalkozik azzal, hogy hálózaot épít társasházakban, és így LAN elérést tud adni, a társasház belső hálóra kerül.

      Persze ha mindenki egyszerre használja kifelé gondolom ez is lassú, de talán olcsóbb lehet.

      Tudtok erről valamit?
    • kicsizoz #32
      Húztak már ki párhuzamos kábeleket mindkét területen, de vagy nagy cég kedvéért, vagy lakóparkos szerződés keretében, ahol mindenki azt kapja, ígaz ez ugyanaz a szitu: nincs választás...

      Szerintem lehet egy végszó (a hír lassan kicsúszik a listából), hogy a kábelszolgáltatók kapják össze magukat!!
    További bejegyzések a fórumban...