Berta Sándor

Mintadarabok a 3D nyomtatóból

A jövőben szerelőcsarnokokat és a különböző precíz szerszámokat és gépeket helyettesíteni képes eszközt fejlesztettek ki Ausztriában, mellyel egyszerübben állíthatók elő prototípusok vagy más méretre készített alkatrészek.

Eddig nagyon sokszor, így például a prototípusok fejlesztésekor precíziós munkát végezni tudó gépekre volt szükség, mindez azonban hamarosan már múlté a lehet. A Bécsi Műszaki Egyetem kutatói ugyanis egy olyan forradalmian új innovatív technológiát hoztak létre, amelynek a segítségével lehetővé válik akár egyes alkatrészek, akár például méretre készített és "vágott" bionikus implantátumok elkészítése, illetve három dimenziós "kinyomtatása". Ezentúl tehát - többek között - a prototípusok már nem a munkapadok mellől, a szerelőcsarnokokból kerülnek majd ki, hanem a különleges nyomtatóból. Az utóbbi képes bármilyen alkotóelem és alkatrész, illetve prototípus megalkotására, legyen az egy PET-üveg, varrógép vagy éppen házakhoz való építőelem.

Persze ez a printer hagyományos társaival ellentétben nem tintapatronokkal dolgozik. A jövőben egy alkatrész létrehozásához elegendő megrajzolni azt, majd egy gombnyomással ki lehet nyomtatni. Pár másodperc vagy perc elteltével pedig már a kezünkbe is foghatjuk a "frissen melegében" készült terméket. A három dimenziós nyomtatási technika lehetővé teszi bármilyen formájú és alakú tárgy létrehozását. Az iparban a hasonló - egységesen Rapid Printingnek nevezett - technikákat azért alkalmazzák, hogy időt spóroljanak meg és nagyon gyorsan hozhassák létre egy-egy termék prototípusát.

A módszer előnye az olcsósága, és az, hogy a pótalkatrészeket sem kell többé tárolni. Egyszerűsödik és jelentősen olcsóbb lesz a munkafolyamat is és nincs szükség annyi berendezésre, ezáltal csökkenek a fenntartási-karbantartási költségek is. A három dimenziós nyomtatónak természetesen rendkívül precíznek kell lennie és a lehető legjobb minőségben kell dolgoznia. Ezen kívül képesnek kell lennie gyakorlatilag bármilyen nyersanyag feldolgozására, akár úgy is, hogy egy prototípusban többféle anyagot is felhasználnak.

Ide kapcsolódik, hogy a Bécsi Műszaki Egyetem Nyersanyagismereti Intézetében a szakemberek olyan celluláris struktúrákat alkottak, amelyeknek a geometriája nagymértékben hasonlít az emberi csontok jellemzőire. Ezen kívül az újfajta anyagfejlesztéseknek köszönhetően ezek a struktúrák a szakemberek tájékoztatása szerint "biológiai szempontból elviselhető" biokerámiákból állnak, így például már létrehozhatók csontpótló anyagok és protézisek is. A programban részt vesz még a bécsi Ludwig Boltzmann Osteológiai Intézet, a potsdami Max Planck Intézet Kolloid- és Határfelület-kutatási Intézményének munkatársai és a Bécsi Műszaki egyetem gépépítő szakemberei.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • busch #11
    Tizenhét (igen, 17) éve mutatták be az első, ipari célra is alkalmas, gyorsprototípus-készítő berendezést. 1992-ig az eladott gépek száma évente és világszerte csak ritkán haladta meg a százat. 2001-ben* viszont 55 országban legalább 6000 RP-berendezés működött (RP - rapid prototyping, és nem r. printing, mint az SG-cikkben), ezeken évente 2,5 millió modell/prototípus készült.

    Szó sincs arról, hogy bárki úgy vegyen és használjon RP-masinát, mint pl. színes nyomtatót. Legfőbb akadályok: ár, méret, anyagköltség, lassúság, a kezeléshez szükséges szakértelem.
    Kereken húszféle RP-eljárás létezik, közülük nyolcnak van gazdasági jelentősége.

    A fontosabbak: sztereolitográfia, szelektív lézeres szinterezés (SLS), modellépítés huzalfelrakással (FDM = Fused Deposition Modelling), rétegelt darabgyártás (LOM = Laminated Object Manufacturing). Magyarországon pár éve egyedül ezt a módszert használták, azt is csak egyetlen cégnél.
    *2001-ben írtam erről a témáról, azóta nem követtem az "eseményeket". (Kimerítően lásd: http://bossmagazin.hu/index.php?honap=0104&oldal=78)
  • Laslow #10
    Nyomtatsz-nyomtatsz, na de milyen anyagból? Hiába nyomtatsz csavart, ha az nem lesz mondjuk kellően kemény. Vagy hiába nyomtatsz tápkábelt, ha gumiból lesz és nem vezeti az áramot.
  • TheZsenyka #8
    Ez lesz a replikátorok ősapja.
  • verti.go #6
    Ilyen 3d printer már évek óta létezik, itthon is több cég foglalkozik ilyesmivel. A BME-n is van ilyen cucc...
    Amúgy meg ez csak egy módszer, de van még vagy húsz ezen kívül. Rapid prototyping-nak hívják őket összefoglaló néven. Rá lehet keresni google-ban :)
  • Deus Ex #5
    Morgen.

    Talán kétezerben lehetett, hogy egy elhibázott fakválasztás eredményeképp valami ipari autoomatizálás-féle tantárgy előadásán találtam magam. Nna, ott már mutogattak ilyet videoon, ott talán valamiféle öntőformát készítettek így..
    Nem ez a tecnoloogia, de valamelyest hasonloo, amikor egyetlen anyagtömbből alakítják ki a kívánt testet. Talán a Discoveryn volt láthatoo a Lotus Elise létrehozásának folyamata, no ott amikor megvolt a kocsi terve, egy 3D-ben működő marooval nagyjázták ki a formát egy hatalmas agyagtömbből, 1:1 léptékben. (Aztán két napig csak a műhelyt takarították.:-))
  • [HUN]PAStheLoD #4
    kép mérnincs? :)
  • Tikal #3
    annyira nem is uj, már discovery channelen is láttam ilyet, vagy fél éve, meg a jp-ben is :D
  • Lacc #1
    Hát ez... Fantasztikus