Berta Sándor
Egyre kedveltebbek az élő, internetes videóadások
Az In-Stat/MDR piackutató intézet egy új, egyre növekvő területre hívja fel legújabb tanulmányában a figyelmet. A jelentés szerint fokozatosan és egyre nagyobb teret hódítanak az IP-hálózatokon keresztüli videószolgáltatások.
A növekedés mértéke 2007-ig körülbelül 45 százalékos lesz. E piaci terület forgalma 2007-ig várhatóan eléri majd világviszonylatban a 2,2 milliárd amerikai dollárt.
Két kulcsfontosságú alkotóeleme van az új szolgáltatásnak. Az egyik a videóképek interaktív kommunikációban történő kétirányú átjátszása, míg a másik a videók egyszerre több felhasználó számára történő elosztása.
Mindkét módszer "élő", ezért kétségtelenül nagyobb technikai követelményeket támasztanak majd a felhasználók számítógépeivel szemben, mint a mai megoldások. Az élő adások részesedése az összes IP-videó közül 2003-ban 17,3 százalék volt, ám 2007-ben már várhatóan 42 százalék lesz.
A szakértők szerint egy újabb, a jövőben dinamikusan növekvő terület lehet majd a vállalatokon belüli kommunikáció. A belső videószolgálatok egyre inkább az IP-infrastruktúrákat használják majd ilyen célokra. A magán és a nyilvános rádiók is fokozatosan áttérnek majd az IP-hálózatokon történő adásra és műsorszórásra. Ez a véleménye többek között Gerry Kaufholdnak, az In-Stat elemzőjének is. S hogy miért is döntenek egyre többen az IP-hálózatok mellett? Mert a költségek relatíve alacsonyabbak a többi megoldásnál, ugyanakkor a sávszélesség azoknál jóval nagyobb. Ráadásul az IP-hálózatok a felhasználókkal szemben is kisebb technikai követelményeket támasztanak.
Az új adatátviteli technikák, mint a Multi Protocol Label Switching (MPLS) vagy az IPv6 megjelenése szintén egyre több felhasználót és céget csábítanak át erre a területre. A sebességet is növelni lehet majd, például a videók összekapcsolásával. Ez a módszer például használható a videojelek átvitelére, valós időben az úgynevezett Virtual Private Network (VPN) hálózatokon keresztül.
Az "IP-kapocsnak" ugyanakkor vannak buktatói is, így például a legtöbb videóprogram-kínáló más-más kábelnethez tartozik, így nehézkes lehet majd az ezek közötti átjárás. Mivel a szolgáltatók szerződéssel "kapcsolódnak" a szolgáltatókhoz, így meg kell majd várni, amíg ezek a megállapodások lejárnak. A piackutatók szerint elsősorban Észak-Amerikában jelenhetnek majd meg az első ilyen megoldások, a világ többi részén, így Európában hamarosan tért hódítanak az élő, internetes videóadások.
A növekedés mértéke 2007-ig körülbelül 45 százalékos lesz. E piaci terület forgalma 2007-ig várhatóan eléri majd világviszonylatban a 2,2 milliárd amerikai dollárt.
Két kulcsfontosságú alkotóeleme van az új szolgáltatásnak. Az egyik a videóképek interaktív kommunikációban történő kétirányú átjátszása, míg a másik a videók egyszerre több felhasználó számára történő elosztása.
Mindkét módszer "élő", ezért kétségtelenül nagyobb technikai követelményeket támasztanak majd a felhasználók számítógépeivel szemben, mint a mai megoldások. Az élő adások részesedése az összes IP-videó közül 2003-ban 17,3 százalék volt, ám 2007-ben már várhatóan 42 százalék lesz.
A szakértők szerint egy újabb, a jövőben dinamikusan növekvő terület lehet majd a vállalatokon belüli kommunikáció. A belső videószolgálatok egyre inkább az IP-infrastruktúrákat használják majd ilyen célokra. A magán és a nyilvános rádiók is fokozatosan áttérnek majd az IP-hálózatokon történő adásra és műsorszórásra. Ez a véleménye többek között Gerry Kaufholdnak, az In-Stat elemzőjének is. S hogy miért is döntenek egyre többen az IP-hálózatok mellett? Mert a költségek relatíve alacsonyabbak a többi megoldásnál, ugyanakkor a sávszélesség azoknál jóval nagyobb. Ráadásul az IP-hálózatok a felhasználókkal szemben is kisebb technikai követelményeket támasztanak.
Az új adatátviteli technikák, mint a Multi Protocol Label Switching (MPLS) vagy az IPv6 megjelenése szintén egyre több felhasználót és céget csábítanak át erre a területre. A sebességet is növelni lehet majd, például a videók összekapcsolásával. Ez a módszer például használható a videojelek átvitelére, valós időben az úgynevezett Virtual Private Network (VPN) hálózatokon keresztül.
Az "IP-kapocsnak" ugyanakkor vannak buktatói is, így például a legtöbb videóprogram-kínáló más-más kábelnethez tartozik, így nehézkes lehet majd az ezek közötti átjárás. Mivel a szolgáltatók szerződéssel "kapcsolódnak" a szolgáltatókhoz, így meg kell majd várni, amíg ezek a megállapodások lejárnak. A piackutatók szerint elsősorban Észak-Amerikában jelenhetnek majd meg az első ilyen megoldások, a világ többi részén, így Európában hamarosan tért hódítanak az élő, internetes videóadások.