Franczy
Braille-íráshoz hasonló új adattárolási technológia
Egy európai kutatókból álló csapat mostanság olyan kutatásokat végez, melyek célja egy újgenerációs adattárolási technológia létrehozása.
A molekuláris szinten működő technológiáról a kutatók elmondták, hogy működési elve nagyban hasonlít ahhoz, ahogy a vakok letapogatják a Braille-írást, vagyis a vakírást, segítségével pedig négyzetcolonként akár 100 Gb adatot is el lehet majd tárolni.
A skóciai Edinburgh Egyetem, valamint az olasz Bologna Egyetem tudósait magába tömörítő kutatócsoport rájött arra, hogy létezik egy olyan bizonyos anyagfajta, melyet ha nagyon finom erőhatás ér, felülete előre meghatározható módon, parányi méretű dombocskák képében deformálódik. A kutatók állítása szerint ezen működési mechanizmus tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy segítségével adatokat lehessen kódolni az anyag felületére.
Véleményünk szerint ezen új technológia révén az újgenerációs adattároló rendszerekben parányi dudorodások, vagy pontok szolgálnak majd az adatok tárolására - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Francesco Zerbetto, a Bologna Egyetem fizikai kémia professzora, aki a kutatócsoport oszlopos tagja, és aki a napokban a neves Science Magazine-ban is publikált egy cikket a témakörrel kapcsolatosan.
Zerbetto elmondta, hogy az új adattárolási technológia alapja egy olyan roppant vékony filmréteg, mely úgynevezett rotaxán molekulákból épül fel. Ezen molekulák leginkább kis súlyzókhoz hasonlatosak, a molekulák pedig megfelelő architektúrába rendezve képesek adatok tárolására. A kutatók elmondása szerint az eddig elvégzett kísérletek mindenképpen bizakodásra adnak okot, ugyanis az ily módon lényegében a Braille-írás mintájára tárolt adatok laboratóriumi körülmények között több napig stabilan visszaolvashatók maradtak. A tudósok számára most az jelenti az elsődleges feladatot, hogy a rotaxán struktúra optimalizálása révén jelentős mértékben meghosszabbítsák az adatok visszaolvashatósági idejét. A kutatók egyébként hangsúlyozzák, hogy a technológia ezenkívül még számos fejlesztésre szorul, és az ezen technológiára épülő első eszközök kereskedelmi forgalomban történő megjelenésére öt éven belül biztosan nem fog sor kerülni.
A molekuláris szinten működő technológiáról a kutatók elmondták, hogy működési elve nagyban hasonlít ahhoz, ahogy a vakok letapogatják a Braille-írást, vagyis a vakírást, segítségével pedig négyzetcolonként akár 100 Gb adatot is el lehet majd tárolni.
A skóciai Edinburgh Egyetem, valamint az olasz Bologna Egyetem tudósait magába tömörítő kutatócsoport rájött arra, hogy létezik egy olyan bizonyos anyagfajta, melyet ha nagyon finom erőhatás ér, felülete előre meghatározható módon, parányi méretű dombocskák képében deformálódik. A kutatók állítása szerint ezen működési mechanizmus tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy segítségével adatokat lehessen kódolni az anyag felületére.
Véleményünk szerint ezen új technológia révén az újgenerációs adattároló rendszerekben parányi dudorodások, vagy pontok szolgálnak majd az adatok tárolására - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Francesco Zerbetto, a Bologna Egyetem fizikai kémia professzora, aki a kutatócsoport oszlopos tagja, és aki a napokban a neves Science Magazine-ban is publikált egy cikket a témakörrel kapcsolatosan.
Zerbetto elmondta, hogy az új adattárolási technológia alapja egy olyan roppant vékony filmréteg, mely úgynevezett rotaxán molekulákból épül fel. Ezen molekulák leginkább kis súlyzókhoz hasonlatosak, a molekulák pedig megfelelő architektúrába rendezve képesek adatok tárolására. A kutatók elmondása szerint az eddig elvégzett kísérletek mindenképpen bizakodásra adnak okot, ugyanis az ily módon lényegében a Braille-írás mintájára tárolt adatok laboratóriumi körülmények között több napig stabilan visszaolvashatók maradtak. A tudósok számára most az jelenti az elsődleges feladatot, hogy a rotaxán struktúra optimalizálása révén jelentős mértékben meghosszabbítsák az adatok visszaolvashatósági idejét. A kutatók egyébként hangsúlyozzák, hogy a technológia ezenkívül még számos fejlesztésre szorul, és az ezen technológiára épülő első eszközök kereskedelmi forgalomban történő megjelenésére öt éven belül biztosan nem fog sor kerülni.