SG.hu·
Irán azzal fenyegetőzik, hogy elvágja a Hormuzi-szoros alatti internetkábeleket
Hoszein Mohebbí tábornok, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szóvivője szerint a Hormuzi-szoros alatt húzódó hét nagy kommunikációs kábel jogos katonai célpont. A kábelek elvágása a globális rendszerek működését is érinthetné, megzavarva a pénzügyi piacokat, a banki tranzakciókat, az egészségügyi szolgáltatásokat és a fogyasztók által használt internetet.
„Hét nagy kábel halad át a Hormuzi-szoros alatt, és az összes internetes és kereskedelmi adat ezeken keresztül halad” - mondta Mohebbí tábornok. „Csak azt akarjuk, hogy tudják, új célpontokat és új fegyvereket fogunk bemutatni.” Mohebbí tábornok szerint az Irán és az Egyesült Államok közötti háború, amely immár a nyolcadik hónapjába lépett, egy lehetséges „harmadik szakasz” előtti szünethez érkezett. Ebben Irán a háború „új földrajzát”, új célpontokat és új fegyvereket mutatna be. Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok a novemberi félidős választások után ismét csapásokat mér Iránra.
Az IRGC külön kiemelt egy olyan vezetéket, amely 15 500 mérföldön át húzódik Délkelet-Ázsiától Európáig. Ez a leírás az Asia-Africa-Europe-1 nevű kábelre illik, amely Ománban, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban ér partot. Egy iráni tisztviselő elmondta, hogy a háború során többször is szóba került a kábel elvágása. Teherán azonban mindeddig nem adott parancsot a támadásra, hogy elkerülje „a hadüzenetet az egész világnak és új ellenségek létrehozását”. A tisztviselő szerint mindazonáltal ez továbbra is „egy lehetőség, ha Trump fokozza a feszültséget”.
A szakértők szerint a fenyegetés műszaki szempontból hiteles, bár a lehetőségeket sokan félreértik. A tenger alatti kábeleket a lehető legrövidebb útvonalon fektetik le, és ahol csak lehetséges, sekély vizeken vezetik át őket, hogy könnyebben elérhetők és javíthatók legyenek - mondta Alessio Patalano professzor, a londoni King's College hadviseléssel és stratégiával foglalkozó oktatója, tengerészeti szakértő. Ez a kialakítás elkerülhetetlenül szűk átjárókba tereli a kábeleket, „akár 100 méternél kisebb mélységbe is” - mondta. Ugyanezeken a szűk keresztmetszeteken kell áthaladniuk a világ hajóinak is. „Nemcsak lehetséges, hanem már régóta egészen egyértelműen valós a fenyegetés" - mondta Patalano professzor.
Elmondása szeirnt az ilyen helyeken megfelelő felszereléssel rendelkező búvárok „le tudnak merülni a tengerfenékre, és ha pontosan tudják, hol vannak a kábelek, elvághatják vagy megsemmisíthetik őket”. Van olyan elmélet, miszerint a búvárok robbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat vezetékrendszerénél, mielőtt a 2022-es támadás során elhagyták a helyszínt. „Semmi olyasmiről nincs szó, amire korábban ne lett volna példa” - mondta Patalano professzor.
Az utóbbi időben a távirányítású és az autonóm víz alatti járművek még könnyebbé tették az ilyen feladatok végrehajtását. Patalano hozzátette, hogy az államok bizonyos formában már „az 1950-es évektől kezdve” rendelkeznek ezzel a képességgel. Egy jobban felfegyverzett szereplő „sokkal, de sokkal nehezebbé teheti a helyzetet bárki számára, ha a kábelek mélyebben fekvő szakaszait támadja meg. Ilyenkor a kábelek javításához szükséges eszközök és képességek helyszínre juttatása is megnöveli azt az időt, amíg a vezetékek nem működnek”. Más szóval, nem csupán a kábelek elvágása határozza meg a kiesés időtartamát, hanem a támadás mélysége és helyszíne is. A sekély vizű Hormuzi-szorosban pedig alacsony a támadás végrehajtásának technikai küszöbe.
A tenger alatti kábelek a globális infrastruktúra legkevésbé látható, ugyanakkor legfontosabb elemei közé tartoznak. A Nemzetközi Távközlési Egyesület adatai szerint világszerte több mint egymillió mérföldnyi tenger alatti vezeték továbbítja a nemzetközi adatforgalom több mint 99 százalékát. Patalano professzor szerint a Hormuzi-szoros alatt húzódó mind a hét kábel elvágása „időszakosan elérhető, korlátozott internetkapcsolatot” eredményezne, lelassítaná a pénzügyi tranzakciókat, és megzavarná az Iránon belüli adatforgalmat.
Más olyan gazdaságok működése is akadályokba ütközhetne, amelyek a gyors és folyamatos adathozzáféréstől függenek. A térségben hatalmas adatközpontok, MI-infrastruktúrák és felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások működnek, így a kiesés olyan nagy globális szolgáltatókat is érinthetne, mint az Amazon Web Services. Az Európa, a Közel-Kelet és Ázsia között tranzakciókat lebonyolító multinacionális vállalatok működése szintén akadályokba ütközhetne, miközben a torlódások és az adatforgalom más útvonalakra terelése miatt az általános kommunikáció is lelassulhatna. „Manapság a legtöbb országban az egészségügyi rendszer megbízható, folyamatos adatbázis-hozzáférésre és adatforgalomra épül” - mondta. „Attól függően, hogy hol találhatók az adatbázisok, előfordulhat, hogy az adott ország saját egészségügyi infrastruktúrája is veszélybe kerül. A pénzügyi tranzakciók és a gazdaság pénzügyi működése szintén kockázatnak lenne kitéve.”
A teheráni keményvonalas politikusok már hónapok óta sürgetik egy ilyen lépés megtételét. A szélsőségesen konzervatív Kayhan napilap azzal érvelt, hogy Iránnak joga és lehetősége is megvan a kábelek működésének megzavarására, válaszul a háborúra. „Nem jogunk-e megakadályozni, hogy ezek a kábelek áthaladjanak a Perzsa-öböl mélyén és a Hormuzi-szoroson, hogy térdre kényszerítsük ezeket az aljas kórokozókat?” - írta az újság. Arra a kérdésre, hogy Irán számíthat-e külső segítségre, Patalano professzor azt mondta, hogy iráni drónokban és más rendszerekben már most is megtalálhatók kínai és orosz alkatrészek, a három szereplő közötti „kommunikációs csatornák” pedig jól kiépültek. Szerinte „elképzelhető”, hogy Irán külföldi szakértelemre támaszkodhat. Ez azonban valószínűleg nem a legfejlettebb technológiákat jelentené, „mert nem hiszem, hogy orosz vagy kínai részről bármilyen érdek fűződne ahhoz, hogy a legkorszerűbb technológiákat más szereplőkkel is megosszák”. Arra figyelmeztetett, hogy a fenyegetést nem szabad úgy értelmezni, mintha annak csak két lehetséges kimenetele lenne: vagy minden működik, vagy minden leáll. „Kétségtelenül” komoly veszélyről van szó - mondta -, „de egy kissé másképpen kell megközelítenünk a kérdést. Ez nem egy kapcsoló, amelyet egyszerűen le lehet kapcsolni.”
„Hét nagy kábel halad át a Hormuzi-szoros alatt, és az összes internetes és kereskedelmi adat ezeken keresztül halad” - mondta Mohebbí tábornok. „Csak azt akarjuk, hogy tudják, új célpontokat és új fegyvereket fogunk bemutatni.” Mohebbí tábornok szerint az Irán és az Egyesült Államok közötti háború, amely immár a nyolcadik hónapjába lépett, egy lehetséges „harmadik szakasz” előtti szünethez érkezett. Ebben Irán a háború „új földrajzát”, új célpontokat és új fegyvereket mutatna be. Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok a novemberi félidős választások után ismét csapásokat mér Iránra.
Az IRGC külön kiemelt egy olyan vezetéket, amely 15 500 mérföldön át húzódik Délkelet-Ázsiától Európáig. Ez a leírás az Asia-Africa-Europe-1 nevű kábelre illik, amely Ománban, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban ér partot. Egy iráni tisztviselő elmondta, hogy a háború során többször is szóba került a kábel elvágása. Teherán azonban mindeddig nem adott parancsot a támadásra, hogy elkerülje „a hadüzenetet az egész világnak és új ellenségek létrehozását”. A tisztviselő szerint mindazonáltal ez továbbra is „egy lehetőség, ha Trump fokozza a feszültséget”.
A szakértők szerint a fenyegetés műszaki szempontból hiteles, bár a lehetőségeket sokan félreértik. A tenger alatti kábeleket a lehető legrövidebb útvonalon fektetik le, és ahol csak lehetséges, sekély vizeken vezetik át őket, hogy könnyebben elérhetők és javíthatók legyenek - mondta Alessio Patalano professzor, a londoni King's College hadviseléssel és stratégiával foglalkozó oktatója, tengerészeti szakértő. Ez a kialakítás elkerülhetetlenül szűk átjárókba tereli a kábeleket, „akár 100 méternél kisebb mélységbe is” - mondta. Ugyanezeken a szűk keresztmetszeteken kell áthaladniuk a világ hajóinak is. „Nemcsak lehetséges, hanem már régóta egészen egyértelműen valós a fenyegetés" - mondta Patalano professzor.
Elmondása szeirnt az ilyen helyeken megfelelő felszereléssel rendelkező búvárok „le tudnak merülni a tengerfenékre, és ha pontosan tudják, hol vannak a kábelek, elvághatják vagy megsemmisíthetik őket”. Van olyan elmélet, miszerint a búvárok robbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat vezetékrendszerénél, mielőtt a 2022-es támadás során elhagyták a helyszínt. „Semmi olyasmiről nincs szó, amire korábban ne lett volna példa” - mondta Patalano professzor.
Az utóbbi időben a távirányítású és az autonóm víz alatti járművek még könnyebbé tették az ilyen feladatok végrehajtását. Patalano hozzátette, hogy az államok bizonyos formában már „az 1950-es évektől kezdve” rendelkeznek ezzel a képességgel. Egy jobban felfegyverzett szereplő „sokkal, de sokkal nehezebbé teheti a helyzetet bárki számára, ha a kábelek mélyebben fekvő szakaszait támadja meg. Ilyenkor a kábelek javításához szükséges eszközök és képességek helyszínre juttatása is megnöveli azt az időt, amíg a vezetékek nem működnek”. Más szóval, nem csupán a kábelek elvágása határozza meg a kiesés időtartamát, hanem a támadás mélysége és helyszíne is. A sekély vizű Hormuzi-szorosban pedig alacsony a támadás végrehajtásának technikai küszöbe.
A tenger alatti kábelek a globális infrastruktúra legkevésbé látható, ugyanakkor legfontosabb elemei közé tartoznak. A Nemzetközi Távközlési Egyesület adatai szerint világszerte több mint egymillió mérföldnyi tenger alatti vezeték továbbítja a nemzetközi adatforgalom több mint 99 százalékát. Patalano professzor szerint a Hormuzi-szoros alatt húzódó mind a hét kábel elvágása „időszakosan elérhető, korlátozott internetkapcsolatot” eredményezne, lelassítaná a pénzügyi tranzakciókat, és megzavarná az Iránon belüli adatforgalmat.
Más olyan gazdaságok működése is akadályokba ütközhetne, amelyek a gyors és folyamatos adathozzáféréstől függenek. A térségben hatalmas adatközpontok, MI-infrastruktúrák és felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások működnek, így a kiesés olyan nagy globális szolgáltatókat is érinthetne, mint az Amazon Web Services. Az Európa, a Közel-Kelet és Ázsia között tranzakciókat lebonyolító multinacionális vállalatok működése szintén akadályokba ütközhetne, miközben a torlódások és az adatforgalom más útvonalakra terelése miatt az általános kommunikáció is lelassulhatna. „Manapság a legtöbb országban az egészségügyi rendszer megbízható, folyamatos adatbázis-hozzáférésre és adatforgalomra épül” - mondta. „Attól függően, hogy hol találhatók az adatbázisok, előfordulhat, hogy az adott ország saját egészségügyi infrastruktúrája is veszélybe kerül. A pénzügyi tranzakciók és a gazdaság pénzügyi működése szintén kockázatnak lenne kitéve.”
A teheráni keményvonalas politikusok már hónapok óta sürgetik egy ilyen lépés megtételét. A szélsőségesen konzervatív Kayhan napilap azzal érvelt, hogy Iránnak joga és lehetősége is megvan a kábelek működésének megzavarására, válaszul a háborúra. „Nem jogunk-e megakadályozni, hogy ezek a kábelek áthaladjanak a Perzsa-öböl mélyén és a Hormuzi-szoroson, hogy térdre kényszerítsük ezeket az aljas kórokozókat?” - írta az újság. Arra a kérdésre, hogy Irán számíthat-e külső segítségre, Patalano professzor azt mondta, hogy iráni drónokban és más rendszerekben már most is megtalálhatók kínai és orosz alkatrészek, a három szereplő közötti „kommunikációs csatornák” pedig jól kiépültek. Szerinte „elképzelhető”, hogy Irán külföldi szakértelemre támaszkodhat. Ez azonban valószínűleg nem a legfejlettebb technológiákat jelentené, „mert nem hiszem, hogy orosz vagy kínai részről bármilyen érdek fűződne ahhoz, hogy a legkorszerűbb technológiákat más szereplőkkel is megosszák”. Arra figyelmeztetett, hogy a fenyegetést nem szabad úgy értelmezni, mintha annak csak két lehetséges kimenetele lenne: vagy minden működik, vagy minden leáll. „Kétségtelenül” komoly veszélyről van szó - mondta -, „de egy kissé másképpen kell megközelítenünk a kérdést. Ez nem egy kapcsoló, amelyet egyszerűen le lehet kapcsolni.”