SG.hu·
A nyugati országok járőrözéssel és új útvonalakkal próbálják megóvni a létfontosságú tengeralatti adatkábeleket
A kábelhálózat sérülékenysége miatt egyre több ország és vállalat keres megoldásokat a szabotázsok és balesetek ellen.
A Balti-tengertől a Csendes-óceánig globális erőfeszítés indult a tengeralatti kábelek védelmére, mert különösen sérülékenyek a lehetséges szabotázsakciókkal szemben. Kormányok, hadseregek, kábelüzemeltetők és technológiai startupok egyaránt lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megerősítsék a világ víz alatti kábelhálózatának védelmét. Ezen a hálózaton halad át a nemzetközi adatforgalom túlnyomó része. Észak-Európában a NATO hajókat és drónokat vet be a lehetséges szabotázsakciók elhárítására, miután 2024-ben egy Oroszországhoz köthető hajó létfontosságú kábeleket vágott el. Tajvan szaporítja parti őrségének járőrözését és szigorítja a kábelek megrongálásáért kiszabható büntetéseket, hogy elrettentse a lehetséges elkövetőket. A magánkézben lévő kábelüzemeltetők eközben olyan útvonalakat keresnek, amelyek elkerülik a vitatott tengeri térségeket, például a Dél-kínai-tenger területét, ahol kínai hajók többször is összetűzésbe kerültek fülöp-szigeteki egységekkel területi igényeken vitázva.
Ezek az erőfeszítések ugyanakkor egy fontos problémára is rávilágítanak: nincs teljesen biztos módszer a tengeralatti kábelek megvédésére. A kábelek megszakadásának egyik leggyakoribb oka a hajóhorgonyok vontatása. Ez még az acélhuzallal körbetekert páncélozott kábeleket is megrongálhatja, hiszen átmérőjük így is nagyjából egy pingponglabdáéval egyezik meg. A part közelében a kábeleket a tengerfenékbe temetik, de csak bizonyos mélységig. David Brewster, az Australian National University Indo-csendes-óceáni tengeri biztonsággal foglalkozó kutatója szerint „egy elszánt ellenfél sekély vízben viszonylag könnyen el tudja vágni a kábelt”. Az iráni konfliktus új aggodalmakat is felvetett, például azt, hogy a kábelek lefektetésére és javítására szolgáló hajók nem tudnak majd áthaladni a Hormuzi-szoroson, ami késleltetheti a szükséges javításokat vagy fejlesztéseket.
Kína és Oroszország tagadja, hogy köze lenne a kábelek elvágásához. A nyugati tisztviselők számára ugyanakkor komoly akadályt jelent annak bizonyítása, hogy egy hajó kapitánya valóban Peking vagy Moszkva utasítására cselekedett. Ez azért nehéz, mivel az érintett hajók közül sok harmadik ország zászlaja alatt közlekedik. Jason Hsu, Tajvan egykori törvényhozója, aki jelenleg a Hudson Institute munkatársa, egy amerikai törvényhozási bizottságnak benyújtott írásos vallomásában úgy fogalmazott: „A felelősség megállapításával kapcsolatos probléma megbénította a nemzetközi közösség válaszát.”
Az International Cable Protection Committee szerint a kábelhibák többségét emberi balesetek, természeti veszélyek, kopás vagy műszaki meghibásodás okozza. A szervezet tavaly azt közölte, hogy a második világháború óta nem tud igazolt állami szponzorációjú szabotázsról. Évente nagyjából 150-200 kábelhiba történik, és ez a szám hosszabb ideje viszonylag stabil. Dean Veverka, a bizottság elnöke és a Southern Cross kábelüzemeltető technológiai igazgatója azt mondta: „A tengeralatti kábelipar nagy erőfeszítéseket tesz a kábelek védelmére, ellenálló hálózatok kialakítására és a zavarok minimalizálására.” Hozzátette azonban: „Ha valóban akarnák, rosszindulatú szereplők is képesek lehetnek fennakadásokat okozni.”
A tengeralatti kábelek telepítése jelenleg gyors ütemben zajlik, mivel a mesterséges intelligencia fejlődése egyre nagyobb hálózati kapacitást igényel. Tim Stronge, a TeleGeography telekommunikációs adatvállalat kutatási vezetője szerint február közepén világszerte 119 új kábel volt tervezési fázisban. Egy évvel korábban ez a szám 98 volt, 2020 januárjában pedig mindössze 66.
A kábelek fizikai megerősítésének vannak korlátai. Az acélhuzalos páncélzat bizonyos védelmet nyújt az összenyomódással szemben, de nem tudja megbízhatóan megakadályozni az olyan sérüléseket, amikor egy nagy hajó horgonya beleakad a kábelbe és kirántja azt. „A kereskedelmi hajók horgonyai óriásiak” - mondta Stronge. „Egy kis plusz acél nem fogja megakadályozni, hogy kitépjék a kábelt.” Bár a kábelek megszakításának bizonyítása nehéz, egyes elemzők szerint több közelmúltbeli eset olyan pontosan célzott volt, hogy nehéz véletlen balesetnek tekinteni.
A Tajvanhoz vezető kábelek 2023-as és 2025-ös elvágása például kifejezetten olyan pontokon történt, ahol a legnagyobb káoszt okozhatták - mondta Hsu a vallomásában. Egy tavalyi incidens után egy tajvani bíróság megállapította, hogy egy togói zászló alatt közlekedő hajó kínai állampolgárságú kapitánya szándékosan rongált meg egy kábelt, és három év börtönbüntetésre ítélte. Kína később azt állította, hogy a károkozást egy tajvani csempészhálózat okozta. Nemrégiben a tajvani hatóságok egy másik kínai hajót is vizsgálni kezdtek. A hajót eredetileg egy zátonyra futott halászhajó kimentésére küldték, de felmerült a gyanú, hogy egy Tajvanhoz tartozó kisebb sziget közelében megrongált egy kábelt.
Egyes elemzők szerint Kína igyekszik fejleszteni kábelvágási képességeit. Tavaly kínai kutatók olyan eszközt fejlesztettek ki, amely gyémántbevonatú csiszolókoronggal akár négy kilométer mélységben is képes kábeleket elvágni, ami a mélytengeri kábeleket is sebezhetővé teheti. A kutatók azonban azt állították, hogy az eszközre a tengeri erőforrások feltárásához van szükség.
Néhány ország katonai megoldásokkal próbálja elrettenteni a lehetséges szabotőröket. A NATO-országok például a Balti-tengeren hajókkal, drónokkal és repülőgépekkel járőröznek, mivel attól tartanak, hogy az Oroszországhoz köthető, szankcionált olajtankerekből álló úgynevezett árnyékflotta rosszindulatú tevékenységet folytathat. A Baltic Sentry nevű művelet 2025 januárjában indult. Arlo Abrahamson parancsnok, a NATO szövetséges tengeri parancsnokságának szóvivője szerint az akció már eredményeket is hozott. A járőrözés megkezdése után körülbelül egy éven át nem történt gyanús incidens, majd tavaly év végén a finn hatóságok ellenőrzésük alá vontak egy hajót, amelyről azt feltételezték, hogy megrongált egy kábelt. Az idén a szövetség több ember nélküli autonóm felszíni járművet tervez bevetni a műveletben. „Ez egy folyamatos küldetés, és nehéz végrehajtani” - mondta Abrahamson. Hozzátette, hogy a művelet azt mutatja: „a szövetség közös fellépéssel képes elrettentő hatást elérni”.
Szingapúr eközben több éve dolgozik azon a terven, hogy megduplázza a szigethez csatlakozó tengeralatti kábelek számát, és így több mint ötvenre növelje azokat. Jelenleg valamivel több mint harminc kábel csatlakozik a városhoz. A városállam emellett több partraérkezési pontot is szeretne kialakítani a jelenleg használt kettőn túl - mondta Loh Woon Sien, a Infocomm Media Development Authority egyik vezető tisztviselője. „Bármi is legyen az oka egy kábel megszakadásának, el kell menni és meg kell javítani, és ez időbe telik” - mondta. „Az a legjobb módja az ellenálló képesség fenntartásának, ha a forgalmat gyorsan át lehet irányítani egy másik kábelre.”
Néhány új kábelterv geopolitikailag biztonságosabb útvonalat választ. Az I-AM Cable például elkerüli a Dél-kínai-tenger vitatott középső részét, és inkább a Fülöp-szigetek partjai közelében halad. Egy másik projekt, a Candle útvonalának egy része a Fülöp-szigetektől keletre fut majd. Egyes vállalatok új technológiákat is fejlesztenek. Az úgynevezett elosztott akusztikus érzékelés például képes lehet jelezni az üzemeltetőknek, ha egy hajó közel kerül egy kábelhez, vagy ha a kábel megsérül. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha egy hajó kikapcsolja helyzetjelző transzponderét. A módszer során egy interrogátornak nevezett eszköz lézerimpulzusokat küld végig a kábelen, majd a visszaverődő fényből következtet a rendszer a történésekre. Amikor hangrezgések érik a kábelt, megváltozik a visszatérő fény, így pontosan meghatározható, mi történik és hol. Zack Spica, a University of Michigan adjunktusa azt mondta: „Meg tudjuk mondani, hogy tankerhajó, halászhajó, gyorscsónak vagy vitorlás közelít a kábelhez.”
A védelmi technológiákkal foglalkozó Anduril Industries egy másik megoldást is bemutatott. A Seabed Sentry nevű eszköz a tengerfenékre telepíthető, és akár hónapokig ott maradhat. A berendezés szonarrendszert is tartalmazhat, amely érzékeli az arra haladó hajókat, így segíthet figyelni a stratégiai tengeri szűkületeket vagy a kikötők bejáratait.
A Balti-tengertől a Csendes-óceánig globális erőfeszítés indult a tengeralatti kábelek védelmére, mert különösen sérülékenyek a lehetséges szabotázsakciókkal szemben. Kormányok, hadseregek, kábelüzemeltetők és technológiai startupok egyaránt lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megerősítsék a világ víz alatti kábelhálózatának védelmét. Ezen a hálózaton halad át a nemzetközi adatforgalom túlnyomó része. Észak-Európában a NATO hajókat és drónokat vet be a lehetséges szabotázsakciók elhárítására, miután 2024-ben egy Oroszországhoz köthető hajó létfontosságú kábeleket vágott el. Tajvan szaporítja parti őrségének járőrözését és szigorítja a kábelek megrongálásáért kiszabható büntetéseket, hogy elrettentse a lehetséges elkövetőket. A magánkézben lévő kábelüzemeltetők eközben olyan útvonalakat keresnek, amelyek elkerülik a vitatott tengeri térségeket, például a Dél-kínai-tenger területét, ahol kínai hajók többször is összetűzésbe kerültek fülöp-szigeteki egységekkel területi igényeken vitázva.
Ezek az erőfeszítések ugyanakkor egy fontos problémára is rávilágítanak: nincs teljesen biztos módszer a tengeralatti kábelek megvédésére. A kábelek megszakadásának egyik leggyakoribb oka a hajóhorgonyok vontatása. Ez még az acélhuzallal körbetekert páncélozott kábeleket is megrongálhatja, hiszen átmérőjük így is nagyjából egy pingponglabdáéval egyezik meg. A part közelében a kábeleket a tengerfenékbe temetik, de csak bizonyos mélységig. David Brewster, az Australian National University Indo-csendes-óceáni tengeri biztonsággal foglalkozó kutatója szerint „egy elszánt ellenfél sekély vízben viszonylag könnyen el tudja vágni a kábelt”. Az iráni konfliktus új aggodalmakat is felvetett, például azt, hogy a kábelek lefektetésére és javítására szolgáló hajók nem tudnak majd áthaladni a Hormuzi-szoroson, ami késleltetheti a szükséges javításokat vagy fejlesztéseket.
Kína és Oroszország tagadja, hogy köze lenne a kábelek elvágásához. A nyugati tisztviselők számára ugyanakkor komoly akadályt jelent annak bizonyítása, hogy egy hajó kapitánya valóban Peking vagy Moszkva utasítására cselekedett. Ez azért nehéz, mivel az érintett hajók közül sok harmadik ország zászlaja alatt közlekedik. Jason Hsu, Tajvan egykori törvényhozója, aki jelenleg a Hudson Institute munkatársa, egy amerikai törvényhozási bizottságnak benyújtott írásos vallomásában úgy fogalmazott: „A felelősség megállapításával kapcsolatos probléma megbénította a nemzetközi közösség válaszát.”
Az International Cable Protection Committee szerint a kábelhibák többségét emberi balesetek, természeti veszélyek, kopás vagy műszaki meghibásodás okozza. A szervezet tavaly azt közölte, hogy a második világháború óta nem tud igazolt állami szponzorációjú szabotázsról. Évente nagyjából 150-200 kábelhiba történik, és ez a szám hosszabb ideje viszonylag stabil. Dean Veverka, a bizottság elnöke és a Southern Cross kábelüzemeltető technológiai igazgatója azt mondta: „A tengeralatti kábelipar nagy erőfeszítéseket tesz a kábelek védelmére, ellenálló hálózatok kialakítására és a zavarok minimalizálására.” Hozzátette azonban: „Ha valóban akarnák, rosszindulatú szereplők is képesek lehetnek fennakadásokat okozni.”
A tengeralatti kábelek telepítése jelenleg gyors ütemben zajlik, mivel a mesterséges intelligencia fejlődése egyre nagyobb hálózati kapacitást igényel. Tim Stronge, a TeleGeography telekommunikációs adatvállalat kutatási vezetője szerint február közepén világszerte 119 új kábel volt tervezési fázisban. Egy évvel korábban ez a szám 98 volt, 2020 januárjában pedig mindössze 66.
A kábelek fizikai megerősítésének vannak korlátai. Az acélhuzalos páncélzat bizonyos védelmet nyújt az összenyomódással szemben, de nem tudja megbízhatóan megakadályozni az olyan sérüléseket, amikor egy nagy hajó horgonya beleakad a kábelbe és kirántja azt. „A kereskedelmi hajók horgonyai óriásiak” - mondta Stronge. „Egy kis plusz acél nem fogja megakadályozni, hogy kitépjék a kábelt.” Bár a kábelek megszakításának bizonyítása nehéz, egyes elemzők szerint több közelmúltbeli eset olyan pontosan célzott volt, hogy nehéz véletlen balesetnek tekinteni.
A Tajvanhoz vezető kábelek 2023-as és 2025-ös elvágása például kifejezetten olyan pontokon történt, ahol a legnagyobb káoszt okozhatták - mondta Hsu a vallomásában. Egy tavalyi incidens után egy tajvani bíróság megállapította, hogy egy togói zászló alatt közlekedő hajó kínai állampolgárságú kapitánya szándékosan rongált meg egy kábelt, és három év börtönbüntetésre ítélte. Kína később azt állította, hogy a károkozást egy tajvani csempészhálózat okozta. Nemrégiben a tajvani hatóságok egy másik kínai hajót is vizsgálni kezdtek. A hajót eredetileg egy zátonyra futott halászhajó kimentésére küldték, de felmerült a gyanú, hogy egy Tajvanhoz tartozó kisebb sziget közelében megrongált egy kábelt.
Egyes elemzők szerint Kína igyekszik fejleszteni kábelvágási képességeit. Tavaly kínai kutatók olyan eszközt fejlesztettek ki, amely gyémántbevonatú csiszolókoronggal akár négy kilométer mélységben is képes kábeleket elvágni, ami a mélytengeri kábeleket is sebezhetővé teheti. A kutatók azonban azt állították, hogy az eszközre a tengeri erőforrások feltárásához van szükség.
Néhány ország katonai megoldásokkal próbálja elrettenteni a lehetséges szabotőröket. A NATO-országok például a Balti-tengeren hajókkal, drónokkal és repülőgépekkel járőröznek, mivel attól tartanak, hogy az Oroszországhoz köthető, szankcionált olajtankerekből álló úgynevezett árnyékflotta rosszindulatú tevékenységet folytathat. A Baltic Sentry nevű művelet 2025 januárjában indult. Arlo Abrahamson parancsnok, a NATO szövetséges tengeri parancsnokságának szóvivője szerint az akció már eredményeket is hozott. A járőrözés megkezdése után körülbelül egy éven át nem történt gyanús incidens, majd tavaly év végén a finn hatóságok ellenőrzésük alá vontak egy hajót, amelyről azt feltételezték, hogy megrongált egy kábelt. Az idén a szövetség több ember nélküli autonóm felszíni járművet tervez bevetni a műveletben. „Ez egy folyamatos küldetés, és nehéz végrehajtani” - mondta Abrahamson. Hozzátette, hogy a művelet azt mutatja: „a szövetség közös fellépéssel képes elrettentő hatást elérni”.
Szingapúr eközben több éve dolgozik azon a terven, hogy megduplázza a szigethez csatlakozó tengeralatti kábelek számát, és így több mint ötvenre növelje azokat. Jelenleg valamivel több mint harminc kábel csatlakozik a városhoz. A városállam emellett több partraérkezési pontot is szeretne kialakítani a jelenleg használt kettőn túl - mondta Loh Woon Sien, a Infocomm Media Development Authority egyik vezető tisztviselője. „Bármi is legyen az oka egy kábel megszakadásának, el kell menni és meg kell javítani, és ez időbe telik” - mondta. „Az a legjobb módja az ellenálló képesség fenntartásának, ha a forgalmat gyorsan át lehet irányítani egy másik kábelre.”
Néhány új kábelterv geopolitikailag biztonságosabb útvonalat választ. Az I-AM Cable például elkerüli a Dél-kínai-tenger vitatott középső részét, és inkább a Fülöp-szigetek partjai közelében halad. Egy másik projekt, a Candle útvonalának egy része a Fülöp-szigetektől keletre fut majd. Egyes vállalatok új technológiákat is fejlesztenek. Az úgynevezett elosztott akusztikus érzékelés például képes lehet jelezni az üzemeltetőknek, ha egy hajó közel kerül egy kábelhez, vagy ha a kábel megsérül. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha egy hajó kikapcsolja helyzetjelző transzponderét. A módszer során egy interrogátornak nevezett eszköz lézerimpulzusokat küld végig a kábelen, majd a visszaverődő fényből következtet a rendszer a történésekre. Amikor hangrezgések érik a kábelt, megváltozik a visszatérő fény, így pontosan meghatározható, mi történik és hol. Zack Spica, a University of Michigan adjunktusa azt mondta: „Meg tudjuk mondani, hogy tankerhajó, halászhajó, gyorscsónak vagy vitorlás közelít a kábelhez.”
A védelmi technológiákkal foglalkozó Anduril Industries egy másik megoldást is bemutatott. A Seabed Sentry nevű eszköz a tengerfenékre telepíthető, és akár hónapokig ott maradhat. A berendezés szonarrendszert is tartalmazhat, amely érzékeli az arra haladó hajókat, így segíthet figyelni a stratégiai tengeri szűkületeket vagy a kikötők bejáratait.