SG.hu·
Irán díjat követel az internetkábelek használatáért a Hormuzi-szorosban
A háborús feszültség és a tenger alatti kábelek elleni fenyegetések miatt egyre nagyobb a bizonytalanság a Közel Kelet digitális infrastruktúrájának jövőjével kapcsolatban.
Irán bejelentette, hogy díjat kíván felszámítani azoknak az amerikai technológiai vállalatoknak, amelyek a Hormuzi-szoros hajózási útvonalai alatt húzódó tenger alatti internetkábeleket használják. A háború már most több projekt leállását és kábeljavítások felfüggesztését okozta a térségben, az iráni fenyegetések pedig felgyorsíthatják a nagy technológiai cégek és az Öböl-menti országok törekvéseit arra, hogy alternatív útvonalakat találjanak a Hormuzi-szoros digitális szűk keresztmetszetének megkerülésére.
Irán legújabb, a Hormuzi-szoros feletti hatalmi igényeiről szóló kijelentéseit Ebrahim Zolfaghari, az iráni hadsereg és az Iszlám Forradalmi Gárda szóvivője jelentette be egy rövid közleményben. „Díjat fogunk kivetni az internetkábelekre” - írta Zolfaghari egy bejegyzésben. Egyelőre nem világos, hogy Irán miként vezetné be ezeket a díjakat, illetve hogyan érvényesítené szabályait a kábelprojektek esetében, tekintettel arra, hogy az útvonalak többsége Omán ellenőrzése alatt álló vizeken halad keresztül. A Tasnim és a Fars, két iráni állami kötődésű médiacsatorna azonban részletesebb terveket is ismertetett arról, hogyan szedhetne Irán engedélyezési díjakat az amerikai technológiai óriásvállalatoktól a regionális internetforgalmat bonyolító tenger alatti kábelek használatáért és karbantartásáért. A Tasnim terve például arról szólt, hogy a technológiai vállalatoktól - külön név szerint említve a Meta, Google, Amazon és Microsoft cégeket - engedélyezési díjakat szednének a kábelhasználatért, miközben Irán kizárólagos jogot formálna a tenger alatti kábelek javítására és karbantartására is.
A nemzetközi internetforgalom több mint 99 százaléka a világ óceánjait átszelő tenger alatti kábelhálózaton keresztül zajlik, amely kontinenseket és szigeteket köt össze. A Hormuzi-szoroson áthaladó fő aktív kábelek elsősorban az Öböl térségének országait szolgálják ki. Ezek közé tartozik az Asia Africa Europe-1, a FALCON és a Gulf Bridge International Cable System is - közölte a TeleGeography távközlési kutatószervezet. A FALCON és a Gulf Bridge kábelek bizonyos pontokon iráni felségvizeken haladnak át - mondta Alan Mauldin, a TeleGeography kutatási igazgatója. Korábban az iráni állami médiában „burkolt fenyegetések” jelentek meg, amelyek a kábelek esetleges megrongálására utaltak.
Ezzel szemben „nem túl nagy a kockázata annak, hogy az Európa és Ázsia közötti adatforgalmat közvetlenül érintenék a Hormuzi-szorosban zajló harci cselekmények”, mert ez az internetforgalom elsősorban a Vörös-tengeren keresztül futó kábeleken halad - írta a TeleGeography egy blogbejegyzésben. A Vörös-tenger tenger alatti kábelei azonban az elmúlt években már több károsodást is elszenvedtek, amelyeket súlyosbítottak az elhúzódó javítási idők és az Iránnal szövetséges húszi lázadók támadásai.
Jelenleg bizonytalan, hogy Irán mennyire képes a tenger alatti kábelek fenyegetésével akaratát érvényesíteni. Miután az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen, az amerikai hadsereg szerint megsemmisítették az iráni haditengerészet 161 hajóját - mondta Brad Cooper admirális, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt május 14-én tett vallomásában. Az amerikai hadsereg emellett elsüllyesztett néhányat azok közül a gyorsnaszádok közül is, amelyeket az iráni félkatonai Iszlám Forradalmi Gárda működtetett, miután azok fenyegetést jelentettek a polgári hajózásra a Hormuzi-szoros térségében.
A tenger alatti kábelek sérüléseinek túlnyomó többségét kereskedelmi hajók okozzák véletlenül, amikor horgonyukat végighúzzák a tengerfenéken, vagy amikor halászhajók nehéz hálókat vontatnak. Így nem teljesen elképzelhetetlen, hogy egy ártalmatlannak tűnő iráni hajó titokban szabotázsakciót hajtson végre valamelyik kábel ellen, amennyiben hajlandó vállalni az amerikai katonai megfigyelés és járőrözés kockázatát a szorosban. Még egy sérült, magára hagyott kereskedelmi hajó is végighúzhatja horgonyát több kábelen, ahogyan az történt egy sodródó hajó esetében is, amely három kábelt rongált meg egy 2024-es húszi támadást követően a Vörös-tengeren.
Ugyanakkor a Hormuzi-szoros tenger alatti kábelinfrastruktúrájára leselkedő legnagyobb veszélyt valószínűleg egyszerűen az jelenti, hogy minden szükséges javítás jelentős késedelmet szenvedhet. Az ilyen munkák speciális hajókat igényelnek, amelyek felkutatják a sérült szakaszt, majd kampókat eresztenek le, hogy a kábelt kiemeljék vizsgálatra és javításra. Ez a folyamat napokig, sőt néha hetekig is eltarthat, ami kiszolgáltatottá tenné a javítóhajókat az iráni rakétákkal, drónokkal és gyorsnaszádokkal szemben, amelyek továbbra is támadják a kereskedelmi hajózást a szoros térségében.
„Az üzemeltetők választás elé kerülnek: vagy védelmi díjakat fizetnek és elfogadják Irán engedélyezési jogát a Közel-Kelet öböl menti tengerfenéki tevékenysége felett, vagy vállalják annak kockázatát, hogy a jövőbeni meghibásodások korlátlan ideig javítatlanok maradnak” - írta a Windward tengeri hírszerzési vállalat egy blogbejegyzésben. „Egyetlen óceánközi kábelrendszer kiépítése 300 millió és 1 milliárd dollár közötti összegbe kerül. Az iráni védelmi díjak várható értékét Teherán szemszögéből nézve tudatosan ez alá az összeg alá pozicionálják.”
A Hormuzi-szoros a konfliktus idei kirobbanása óta gyakorlatilag tiltott övezetté vált a javítóhajók számára, és az új kábelprojektek is leálltak. Márciusban a francia állami tulajdonú Alcatel Submarine Networks arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy nem tudja teljesíteni futó szerződéseit, mivel egyik fő kábeltelepítő hajója Szaúd-Arábia közelében rekedt. Emiatt felfüggesztettek egy Meta által támogatott tenger alatti kábelprojektet is, amelynek célja az afrikai internetelérés bővítése volt.
Mindez arra ösztönözte az amerikai technológiai vállalatokat és az Öböl-menti országokat, hogy szárazföldi internetkábel-útvonalakat fejlesszenek ki a Hormuzi-szoros megkerülésére. A Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek által kezdeményezett különálló projektek azonban inkább egymással versengő törekvések, mint regionális együttműködések. Ráadásul a szárazföldi kábelprojektek saját geopolitikai problémákkal is szembesülhetnek, különösen az olyan országokon keresztül tervezett útvonalak esetében, mint Szíria, Irak, Szudán vagy Etiópia.
Az MI adatközpont-építési hullámban érintett legtöbb nagy amerikai technológiai vállalat beszállt egy olyan tervbe, amely védett olaj- és gázvezetékek mentén futó optikai kábeleken keresztül irányítaná az adatforgalmat Irak déli részétől a török határig, majd onnan tovább Európa felé. Az iraki IQ Networks távközlési vállalat projektje elkészülte után közvetlen szárazföldi optikai összeköttetést biztosítana az Öböl térsége és Európa között.
Az alternatív internetes kábelútvonalak keresésének szükségessége csak tovább növeli a nagy technológiai vállalatok problémáit, amelyeket a háború és a Hormuzi-szoros válsága okoz. Miután az Egyesült Államok és Izrael a háború első heteiben légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, Teherán válaszul támadásokat indított a szoros közelében haladó hajózás ellen, valamint az Öböl térségének különböző infrastruktúráit is célba vette. Az iráni dróntámadások adatközpontokat is érintettek, megzavarva az Amazon Web Services működését a térségben, hónapokra javítási munkákra kényszerítve a vállalatot, miközben egy másik adatközpont-fejlesztő kénytelen volt felfüggeszteni közel-keleti projektjeit.
Irán bejelentette, hogy díjat kíván felszámítani azoknak az amerikai technológiai vállalatoknak, amelyek a Hormuzi-szoros hajózási útvonalai alatt húzódó tenger alatti internetkábeleket használják. A háború már most több projekt leállását és kábeljavítások felfüggesztését okozta a térségben, az iráni fenyegetések pedig felgyorsíthatják a nagy technológiai cégek és az Öböl-menti országok törekvéseit arra, hogy alternatív útvonalakat találjanak a Hormuzi-szoros digitális szűk keresztmetszetének megkerülésére.
Irán legújabb, a Hormuzi-szoros feletti hatalmi igényeiről szóló kijelentéseit Ebrahim Zolfaghari, az iráni hadsereg és az Iszlám Forradalmi Gárda szóvivője jelentette be egy rövid közleményben. „Díjat fogunk kivetni az internetkábelekre” - írta Zolfaghari egy bejegyzésben. Egyelőre nem világos, hogy Irán miként vezetné be ezeket a díjakat, illetve hogyan érvényesítené szabályait a kábelprojektek esetében, tekintettel arra, hogy az útvonalak többsége Omán ellenőrzése alatt álló vizeken halad keresztül. A Tasnim és a Fars, két iráni állami kötődésű médiacsatorna azonban részletesebb terveket is ismertetett arról, hogyan szedhetne Irán engedélyezési díjakat az amerikai technológiai óriásvállalatoktól a regionális internetforgalmat bonyolító tenger alatti kábelek használatáért és karbantartásáért. A Tasnim terve például arról szólt, hogy a technológiai vállalatoktól - külön név szerint említve a Meta, Google, Amazon és Microsoft cégeket - engedélyezési díjakat szednének a kábelhasználatért, miközben Irán kizárólagos jogot formálna a tenger alatti kábelek javítására és karbantartására is.
A nemzetközi internetforgalom több mint 99 százaléka a világ óceánjait átszelő tenger alatti kábelhálózaton keresztül zajlik, amely kontinenseket és szigeteket köt össze. A Hormuzi-szoroson áthaladó fő aktív kábelek elsősorban az Öböl térségének országait szolgálják ki. Ezek közé tartozik az Asia Africa Europe-1, a FALCON és a Gulf Bridge International Cable System is - közölte a TeleGeography távközlési kutatószervezet. A FALCON és a Gulf Bridge kábelek bizonyos pontokon iráni felségvizeken haladnak át - mondta Alan Mauldin, a TeleGeography kutatási igazgatója. Korábban az iráni állami médiában „burkolt fenyegetések” jelentek meg, amelyek a kábelek esetleges megrongálására utaltak.
Ezzel szemben „nem túl nagy a kockázata annak, hogy az Európa és Ázsia közötti adatforgalmat közvetlenül érintenék a Hormuzi-szorosban zajló harci cselekmények”, mert ez az internetforgalom elsősorban a Vörös-tengeren keresztül futó kábeleken halad - írta a TeleGeography egy blogbejegyzésben. A Vörös-tenger tenger alatti kábelei azonban az elmúlt években már több károsodást is elszenvedtek, amelyeket súlyosbítottak az elhúzódó javítási idők és az Iránnal szövetséges húszi lázadók támadásai.
Jelenleg bizonytalan, hogy Irán mennyire képes a tenger alatti kábelek fenyegetésével akaratát érvényesíteni. Miután az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen, az amerikai hadsereg szerint megsemmisítették az iráni haditengerészet 161 hajóját - mondta Brad Cooper admirális, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt május 14-én tett vallomásában. Az amerikai hadsereg emellett elsüllyesztett néhányat azok közül a gyorsnaszádok közül is, amelyeket az iráni félkatonai Iszlám Forradalmi Gárda működtetett, miután azok fenyegetést jelentettek a polgári hajózásra a Hormuzi-szoros térségében.
A tenger alatti kábelek sérüléseinek túlnyomó többségét kereskedelmi hajók okozzák véletlenül, amikor horgonyukat végighúzzák a tengerfenéken, vagy amikor halászhajók nehéz hálókat vontatnak. Így nem teljesen elképzelhetetlen, hogy egy ártalmatlannak tűnő iráni hajó titokban szabotázsakciót hajtson végre valamelyik kábel ellen, amennyiben hajlandó vállalni az amerikai katonai megfigyelés és járőrözés kockázatát a szorosban. Még egy sérült, magára hagyott kereskedelmi hajó is végighúzhatja horgonyát több kábelen, ahogyan az történt egy sodródó hajó esetében is, amely három kábelt rongált meg egy 2024-es húszi támadást követően a Vörös-tengeren.
Ugyanakkor a Hormuzi-szoros tenger alatti kábelinfrastruktúrájára leselkedő legnagyobb veszélyt valószínűleg egyszerűen az jelenti, hogy minden szükséges javítás jelentős késedelmet szenvedhet. Az ilyen munkák speciális hajókat igényelnek, amelyek felkutatják a sérült szakaszt, majd kampókat eresztenek le, hogy a kábelt kiemeljék vizsgálatra és javításra. Ez a folyamat napokig, sőt néha hetekig is eltarthat, ami kiszolgáltatottá tenné a javítóhajókat az iráni rakétákkal, drónokkal és gyorsnaszádokkal szemben, amelyek továbbra is támadják a kereskedelmi hajózást a szoros térségében.
„Az üzemeltetők választás elé kerülnek: vagy védelmi díjakat fizetnek és elfogadják Irán engedélyezési jogát a Közel-Kelet öböl menti tengerfenéki tevékenysége felett, vagy vállalják annak kockázatát, hogy a jövőbeni meghibásodások korlátlan ideig javítatlanok maradnak” - írta a Windward tengeri hírszerzési vállalat egy blogbejegyzésben. „Egyetlen óceánközi kábelrendszer kiépítése 300 millió és 1 milliárd dollár közötti összegbe kerül. Az iráni védelmi díjak várható értékét Teherán szemszögéből nézve tudatosan ez alá az összeg alá pozicionálják.”
A Hormuzi-szoros a konfliktus idei kirobbanása óta gyakorlatilag tiltott övezetté vált a javítóhajók számára, és az új kábelprojektek is leálltak. Márciusban a francia állami tulajdonú Alcatel Submarine Networks arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy nem tudja teljesíteni futó szerződéseit, mivel egyik fő kábeltelepítő hajója Szaúd-Arábia közelében rekedt. Emiatt felfüggesztettek egy Meta által támogatott tenger alatti kábelprojektet is, amelynek célja az afrikai internetelérés bővítése volt.
Mindez arra ösztönözte az amerikai technológiai vállalatokat és az Öböl-menti országokat, hogy szárazföldi internetkábel-útvonalakat fejlesszenek ki a Hormuzi-szoros megkerülésére. A Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek által kezdeményezett különálló projektek azonban inkább egymással versengő törekvések, mint regionális együttműködések. Ráadásul a szárazföldi kábelprojektek saját geopolitikai problémákkal is szembesülhetnek, különösen az olyan országokon keresztül tervezett útvonalak esetében, mint Szíria, Irak, Szudán vagy Etiópia.
Az MI adatközpont-építési hullámban érintett legtöbb nagy amerikai technológiai vállalat beszállt egy olyan tervbe, amely védett olaj- és gázvezetékek mentén futó optikai kábeleken keresztül irányítaná az adatforgalmat Irak déli részétől a török határig, majd onnan tovább Európa felé. Az iraki IQ Networks távközlési vállalat projektje elkészülte után közvetlen szárazföldi optikai összeköttetést biztosítana az Öböl térsége és Európa között.
Az alternatív internetes kábelútvonalak keresésének szükségessége csak tovább növeli a nagy technológiai vállalatok problémáit, amelyeket a háború és a Hormuzi-szoros válsága okoz. Miután az Egyesült Államok és Izrael a háború első heteiben légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, Teherán válaszul támadásokat indított a szoros közelében haladó hajózás ellen, valamint az Öböl térségének különböző infrastruktúráit is célba vette. Az iráni dróntámadások adatközpontokat is érintettek, megzavarva az Amazon Web Services működését a térségben, hónapokra javítási munkákra kényszerítve a vállalatot, miközben egy másik adatközpont-fejlesztő kénytelen volt felfüggeszteni közel-keleti projektjeit.