SG.hu·
Szilícium-völgyi dráma milliárdosok főszereplésével - Miről szól valójában Elon Musk és Sam Altman összecsapása?
Elon Musk keresete Sam Altman és az OpenAI ellen azt állítja, hogy a mindent átható kapzsiság a Szilícium-völgy meghatározó jellemzője.
A világ egyik legvitatottabb és legtöbbet szereplő embere pert indított egy másik ember ellen, aki hasonlóan nehezen szerethető és ugyanilyen megkerülhetetlen. Mindketten elképesztően gazdagok. Elon Musk keresete Sam Altman ellen egykori kollégák és barátok története, akik sértődött ellenségekké váltak. Most egymást próbálják tönkretenni. Ez gyakran előfordul, de ezek az emberek ezt ügyvédek bevetésével akarják elérni. Mégis hiba lenne figyelmen kívül hagyni ezt a konfliktust. Musk és Altman éles vitája, amely most jutott el a tárgyalásig egy kaliforniai szövetségi bíróságon, a Szilícium-völgy lényegét érinti, egy olyan helyét, amely mindig is erényesnek tartotta magát.
Altman és Musk 2015-ben kezdtek együtt dolgozni egy olyan technológiai laboron, amelynek egészen másnak kellett volna lennie. Az OpenAI egyfajta Manhattan-terv lett volna a mesterséges intelligencia számára, egy nonprofit vállalkozás, amely védőpajzsként szolgál a kevésbé jóindulatú szereplők mohó viselkedésével szemben. A cél az volt, hogy a párbeszéd a „az emberiség győzelméről szóljon, nem pedig egy adott csoport vagy vállalat sikeréről”, ahogy az ügyben szereplő egyik dokumentum fogalmaz. Musk, a Tesla vezérigazgatója biztosította a kezdeti finanszírozást. Altman volt az OpenAI vezetője és szóvivője. Musk azonban azt állítja, hogy érdekeik gyorsan eltértek, amikor világossá vált, milyen hatalmas pénzek forognak kockán. Az OpenAI tavaly profitorientált vállalattá alakult. „Tankönyvi példa az önzetlenség és a kapzsiság közötti küzdelemre” - áll Musk keresetének nyitó érvelésében.
Az, hogy az a személy, aki itt önzetlenségre hivatkozik, valószínűleg a világ első ezermilliárdosa lesz, nem feltétlenül teszi hamissá az állítást. Musk a 2024-ben benyújtott keresetében azt állítja, hogy Altman, Greg Brockman (az OpenAI elnöke) és mások „jogtalanul gazdagodtak meg” az OpenAI fejlesztése során. Az OpenAI - amelynek értéke megközelíti az 1 billió dollárt - a várható választ adta: nem, Te vagy kapzsi. A vállalat szerint Musk akkor lépett ki, amikor nem tudta átvenni az egész szervezet irányítását. „Ez az ügy mindig is arról szólt, hogy Elon több hatalmat és több pénzt szerezzen ahhoz, amit akar” - közölte az OpenAI egy nyilatkozatban.
A kevés dolog egyike, amiben a felek egyetértenek, hogy viszályuk egy bizonyos középkori angol drámaíró műveit idézi. Az 54 éves Musk a keresetében azt írta, hogy Altman „árulása és megtévesztése Shakespeare-i léptékű”. A 41 éves Altman ebben a hónapban egy blogbejegyzésben azt írta, hogy „sok Shakespeare-i dráma zajlik a szektor vállalatai között”. Ha van olyan Shakespeare darab, amely összefoglalhatja ezt az elmérgesedett kapcsolatot, az a Julius Caesar. Brutus meg akarja akadályozni, hogy Caesar túl nagy hatalomra tegyen szert, legalábbis ezt állítja. Caesar meglepődik, hogy egy feltételezett barátja gyilkolja meg. „Te is fiam, Brutus?” kiált fel. Brutus a darab végén ugyanúgy meghal, mint Caesar, de mégis „a legnemesebb római” néven gyászolják. Musk csak remélheti, hogy ilyen dicséretben részesül.
A múlt évtized közepén Altman a Szilícium-völgy bennfentese volt, és a vezető startup inkubátor vállalkozást, a Y Combinatort irányította. Ambiciózus és meggyőző személyiségként nem csupán cégeket akart finanszírozni. Küldetésének tekintette az emberiség megmentését, amely szerinte - a többség tudta nélkül - komoly veszélyben volt. „Szerintem az MI nagy valószínűséggel a világ végét hozhatja el” - mondta Altman 2015-ben. Ezt a félelmét gyakran hangoztatta. Miért ne lehetne létrehozni egy védőfalat más MI vállalatokkal szemben „a világ javáért?” - tette fel a kérdést. Altman bevonta Muskot is, aki még inkább aggódott az MI jövője miatt. „Egy démont idézünk meg” - mondta egyszer Musk.
Azonban azonnal felmerült egy probléma. Az emberek szerte a világon nonprofit szervezeteknél dolgoznak szerény fizetésért. Feláldozzák magukat az eszméikért. Altman tudta, hogy ez a Szilícium-völgyben nem működne. Az ottani mérnökök és kutatók „startuphoz hasonló juttatásokat kapnak, ha sikerrel járunk” - ígérte. A nonprofit modell szinte már a kezdetekkor halott volt. Az OpenAI tulajdonosai az alkalmazottak és a befektetők, köztük a Microsoft, az Amazon, az Nvidia és a SoftBank, valamint az OpenAI alapítvány. Altman nem rendelkezik közvetlen részesedéssel az OpenAI-ban, de más befektetései révén így is milliárdos. A vállalat történelmi léptékű részvénykibocsátást tervez.
A Szilícium-völgy a modern Amerika egyik legnagyobb vagyontermelő központja. A tíz leggazdagabb amerikai közül kilenc technológiai vállalkozó, egyedül Warren Buffett kivétel. Sokan felháborodhatnak az OpenAI irányváltásán, de kevesen mondhatják, hogy meglepődtek. Kivéve talán a világ leggazdagabb emberét, akinek saját MI vállalkozása, az xAI, ma már egy másik cége, a SpaceX része. A SpaceX hamarosan szintén tőzsdére lép, egyértelműen profitorientált vállalatként.
A technológiai cégeket manapság viszonylag kevés korlátozás érinti. Az amerikai Kongresszus általában passzív. A szövetségi szabályozó hatóságok mozgástere beszűkült. A Trump-kormányzatban sok a kockázatitőke befektető és a technológiához és annak pénzéhez kedvezően viszonyuló szereplő, maga Trump elnök is. A technológiai vállalatok ellenfelei így többnyire csak a polgári perekben bízhatnak. A közösségi médiacégek ellen perek sora indult. Az egyik első ilyen ügy Los Angelesben a múlt hónapban azt állapította meg, hogy a Meta és a YouTube felelős egy fiatal nő szorongásáért és depressziójáért, aki intenzíven használta ezeket a platformokat.
A Musk és Altman közötti perben bemutatott bizonyítékok kiváló példái annak, hogy milyen anyagok kerülnek így napvilágra, például az egymás között váltott e-mailek az OpenAI indulásának időszakából. „Van kifogásod az ellen, hogy évi 100-200 ezer dollárral megemeljem mindenki fizetését?” - írta Altman Musknak 2015-ben. „Szerintem mindenkit a küldetés motivál, de jó jelzés lenne, hogy hosszú távon gondoskodunk róluk.”
„A perek jelenleg az egyetlen eszközeink, és ezek miatt jobb a helyzet” - mondta Max Tegmark, a Future of Life Institute társalapítója, amely egy nonprofit szervezet a katasztrofális technológiai kockázatok csökkentésére. „A perek olyan információkat tárnak fel, amelyek egyébként nem lennének hozzáférhetők.” A Future of Life Institute az OpenAI biztonságát összességében C pluszra értékeli, míg az xAI D minősítést kapott. „Az MI kevésbé szabályozott Amerikában, mint a szendvicsek” - mondta Tegmark, aki egyébként a Massachusettsi Műszaki Egyetem fizikaprofesszora. „Nem nyithatsz élelmiszerboltot anélkül, hogy ellenőriznék a konyhádat. De kiadhatsz egy MI barátnőt 11 éveseknek, és az rendben van.” Szerinte egy OpenAI vereség ebben változást hozhat.
Egyes MI megfigyelők szeretnék, ha az OpenAI-t ugyanúgy felelősségre vonnák, mint a Metát vagy a YouTube-ot. Ugyanakkor inkább bárki mást szívesen látnának felperesként Musk helyett. „Nem bízom hosszú távon egy olyan rendszerben, ahol a szabályozást magánperek útján alakítjuk” - mondta Sacha Haworth, a washingtoni Tech Oversight Project ügyvezető igazgatója. „Nem szeretnék egy sérelmet szenvedett milliárdosra támaszkodni.” Szeirnt ha Musk nyer, az akár meg is semmisítené az OpenAI-t, „megnyitva a piac egy nagy részét, amelyet egy Elon Musk tulajdonában lévő cég elfoglalhat”. És ha az OpenAI eléri a kereset elutasítását? „Az azt az üzenetet küldené, hogy rendben van nonprofitként indulni a köz érdekében, majd cinikusan profitorientált céggé alakulni elszámoltathatóság nélkül” - mondta. Haworth következtetése: „Nincs happy ending.”
Egyes kritikusok attól tartanak, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén az OpenAI jótékonysági ága megszűnhetne, ami egy jelentős alapítvány eltűnését jelentené. Musk azt mondja, hogy bármilyen megítélt kártérítést az alapítványnak adna.
Mások mérsékeltebben látják a helyzetet. „A jog nem feltételezi, hogy jó embernek kell lenned ahhoz, hogy a köz érdekében cselekedj” - mondta Shaoul Sussman, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság egykori tisztviselője. „Az OpenAI sok kellemetlen ügye fog napvilágra kerülni.” Egy másfajta környezetben Musk fellépése az OpenAI ellen valószínűleg rövid életű lett volna, és egy bejelentéssel zárult volna a szabályozó hatóságok felé. Musk azonban nem kedveli az állami felügyeletet, amely a Biden-kormányzat idején vizsgálatokat és eljárásokat indított a cégei ellen. Ehelyett Musk az úgynevezett ultra vires jogelvre alapozza a keresetét, amely azt jelenti, hogy „a hatáskörön túl”. Ez az elv kimondja, hogy egy vállalat tevékenységeit az alapító okiratában meghatározott célokra kell korlátozni. Ezt a megközelítést széles körben alkalmazták a 19. század elején, amikor a szövetségi kormány még gyenge volt, és csak egy versenytárs tudta korlátozni a másik vállalatot.
A legtöbb vállalat ma már széles körű alapító okirattal rendelkezik, amely többféle célt is lehetővé tesz. Van azonban egy kivétel: a nonprofit szervezetek. „Ez az első nagy horderejű ügy, amelyről tudomásom van, hogy az elmúlt száz évben ezen törvények alapján indult” - mondta Sussman. A több héten át tartó tárgyaláson a nagyon régi jogszabályok találkoznak a legújabb technológiával. Ahogy Shakespeare mondta, a múlt előjáték.
A világ egyik legvitatottabb és legtöbbet szereplő embere pert indított egy másik ember ellen, aki hasonlóan nehezen szerethető és ugyanilyen megkerülhetetlen. Mindketten elképesztően gazdagok. Elon Musk keresete Sam Altman ellen egykori kollégák és barátok története, akik sértődött ellenségekké váltak. Most egymást próbálják tönkretenni. Ez gyakran előfordul, de ezek az emberek ezt ügyvédek bevetésével akarják elérni. Mégis hiba lenne figyelmen kívül hagyni ezt a konfliktust. Musk és Altman éles vitája, amely most jutott el a tárgyalásig egy kaliforniai szövetségi bíróságon, a Szilícium-völgy lényegét érinti, egy olyan helyét, amely mindig is erényesnek tartotta magát.
Altman és Musk 2015-ben kezdtek együtt dolgozni egy olyan technológiai laboron, amelynek egészen másnak kellett volna lennie. Az OpenAI egyfajta Manhattan-terv lett volna a mesterséges intelligencia számára, egy nonprofit vállalkozás, amely védőpajzsként szolgál a kevésbé jóindulatú szereplők mohó viselkedésével szemben. A cél az volt, hogy a párbeszéd a „az emberiség győzelméről szóljon, nem pedig egy adott csoport vagy vállalat sikeréről”, ahogy az ügyben szereplő egyik dokumentum fogalmaz. Musk, a Tesla vezérigazgatója biztosította a kezdeti finanszírozást. Altman volt az OpenAI vezetője és szóvivője. Musk azonban azt állítja, hogy érdekeik gyorsan eltértek, amikor világossá vált, milyen hatalmas pénzek forognak kockán. Az OpenAI tavaly profitorientált vállalattá alakult. „Tankönyvi példa az önzetlenség és a kapzsiság közötti küzdelemre” - áll Musk keresetének nyitó érvelésében.
Az, hogy az a személy, aki itt önzetlenségre hivatkozik, valószínűleg a világ első ezermilliárdosa lesz, nem feltétlenül teszi hamissá az állítást. Musk a 2024-ben benyújtott keresetében azt állítja, hogy Altman, Greg Brockman (az OpenAI elnöke) és mások „jogtalanul gazdagodtak meg” az OpenAI fejlesztése során. Az OpenAI - amelynek értéke megközelíti az 1 billió dollárt - a várható választ adta: nem, Te vagy kapzsi. A vállalat szerint Musk akkor lépett ki, amikor nem tudta átvenni az egész szervezet irányítását. „Ez az ügy mindig is arról szólt, hogy Elon több hatalmat és több pénzt szerezzen ahhoz, amit akar” - közölte az OpenAI egy nyilatkozatban.
A kevés dolog egyike, amiben a felek egyetértenek, hogy viszályuk egy bizonyos középkori angol drámaíró műveit idézi. Az 54 éves Musk a keresetében azt írta, hogy Altman „árulása és megtévesztése Shakespeare-i léptékű”. A 41 éves Altman ebben a hónapban egy blogbejegyzésben azt írta, hogy „sok Shakespeare-i dráma zajlik a szektor vállalatai között”. Ha van olyan Shakespeare darab, amely összefoglalhatja ezt az elmérgesedett kapcsolatot, az a Julius Caesar. Brutus meg akarja akadályozni, hogy Caesar túl nagy hatalomra tegyen szert, legalábbis ezt állítja. Caesar meglepődik, hogy egy feltételezett barátja gyilkolja meg. „Te is fiam, Brutus?” kiált fel. Brutus a darab végén ugyanúgy meghal, mint Caesar, de mégis „a legnemesebb római” néven gyászolják. Musk csak remélheti, hogy ilyen dicséretben részesül.
A múlt évtized közepén Altman a Szilícium-völgy bennfentese volt, és a vezető startup inkubátor vállalkozást, a Y Combinatort irányította. Ambiciózus és meggyőző személyiségként nem csupán cégeket akart finanszírozni. Küldetésének tekintette az emberiség megmentését, amely szerinte - a többség tudta nélkül - komoly veszélyben volt. „Szerintem az MI nagy valószínűséggel a világ végét hozhatja el” - mondta Altman 2015-ben. Ezt a félelmét gyakran hangoztatta. Miért ne lehetne létrehozni egy védőfalat más MI vállalatokkal szemben „a világ javáért?” - tette fel a kérdést. Altman bevonta Muskot is, aki még inkább aggódott az MI jövője miatt. „Egy démont idézünk meg” - mondta egyszer Musk.
Azonban azonnal felmerült egy probléma. Az emberek szerte a világon nonprofit szervezeteknél dolgoznak szerény fizetésért. Feláldozzák magukat az eszméikért. Altman tudta, hogy ez a Szilícium-völgyben nem működne. Az ottani mérnökök és kutatók „startuphoz hasonló juttatásokat kapnak, ha sikerrel járunk” - ígérte. A nonprofit modell szinte már a kezdetekkor halott volt. Az OpenAI tulajdonosai az alkalmazottak és a befektetők, köztük a Microsoft, az Amazon, az Nvidia és a SoftBank, valamint az OpenAI alapítvány. Altman nem rendelkezik közvetlen részesedéssel az OpenAI-ban, de más befektetései révén így is milliárdos. A vállalat történelmi léptékű részvénykibocsátást tervez.
A Szilícium-völgy a modern Amerika egyik legnagyobb vagyontermelő központja. A tíz leggazdagabb amerikai közül kilenc technológiai vállalkozó, egyedül Warren Buffett kivétel. Sokan felháborodhatnak az OpenAI irányváltásán, de kevesen mondhatják, hogy meglepődtek. Kivéve talán a világ leggazdagabb emberét, akinek saját MI vállalkozása, az xAI, ma már egy másik cége, a SpaceX része. A SpaceX hamarosan szintén tőzsdére lép, egyértelműen profitorientált vállalatként.
A technológiai cégeket manapság viszonylag kevés korlátozás érinti. Az amerikai Kongresszus általában passzív. A szövetségi szabályozó hatóságok mozgástere beszűkült. A Trump-kormányzatban sok a kockázatitőke befektető és a technológiához és annak pénzéhez kedvezően viszonyuló szereplő, maga Trump elnök is. A technológiai vállalatok ellenfelei így többnyire csak a polgári perekben bízhatnak. A közösségi médiacégek ellen perek sora indult. Az egyik első ilyen ügy Los Angelesben a múlt hónapban azt állapította meg, hogy a Meta és a YouTube felelős egy fiatal nő szorongásáért és depressziójáért, aki intenzíven használta ezeket a platformokat.
A Musk és Altman közötti perben bemutatott bizonyítékok kiváló példái annak, hogy milyen anyagok kerülnek így napvilágra, például az egymás között váltott e-mailek az OpenAI indulásának időszakából. „Van kifogásod az ellen, hogy évi 100-200 ezer dollárral megemeljem mindenki fizetését?” - írta Altman Musknak 2015-ben. „Szerintem mindenkit a küldetés motivál, de jó jelzés lenne, hogy hosszú távon gondoskodunk róluk.”
„A perek jelenleg az egyetlen eszközeink, és ezek miatt jobb a helyzet” - mondta Max Tegmark, a Future of Life Institute társalapítója, amely egy nonprofit szervezet a katasztrofális technológiai kockázatok csökkentésére. „A perek olyan információkat tárnak fel, amelyek egyébként nem lennének hozzáférhetők.” A Future of Life Institute az OpenAI biztonságát összességében C pluszra értékeli, míg az xAI D minősítést kapott. „Az MI kevésbé szabályozott Amerikában, mint a szendvicsek” - mondta Tegmark, aki egyébként a Massachusettsi Műszaki Egyetem fizikaprofesszora. „Nem nyithatsz élelmiszerboltot anélkül, hogy ellenőriznék a konyhádat. De kiadhatsz egy MI barátnőt 11 éveseknek, és az rendben van.” Szerinte egy OpenAI vereség ebben változást hozhat.
Egyes MI megfigyelők szeretnék, ha az OpenAI-t ugyanúgy felelősségre vonnák, mint a Metát vagy a YouTube-ot. Ugyanakkor inkább bárki mást szívesen látnának felperesként Musk helyett. „Nem bízom hosszú távon egy olyan rendszerben, ahol a szabályozást magánperek útján alakítjuk” - mondta Sacha Haworth, a washingtoni Tech Oversight Project ügyvezető igazgatója. „Nem szeretnék egy sérelmet szenvedett milliárdosra támaszkodni.” Szeirnt ha Musk nyer, az akár meg is semmisítené az OpenAI-t, „megnyitva a piac egy nagy részét, amelyet egy Elon Musk tulajdonában lévő cég elfoglalhat”. És ha az OpenAI eléri a kereset elutasítását? „Az azt az üzenetet küldené, hogy rendben van nonprofitként indulni a köz érdekében, majd cinikusan profitorientált céggé alakulni elszámoltathatóság nélkül” - mondta. Haworth következtetése: „Nincs happy ending.”
Egyes kritikusok attól tartanak, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén az OpenAI jótékonysági ága megszűnhetne, ami egy jelentős alapítvány eltűnését jelentené. Musk azt mondja, hogy bármilyen megítélt kártérítést az alapítványnak adna.
Mások mérsékeltebben látják a helyzetet. „A jog nem feltételezi, hogy jó embernek kell lenned ahhoz, hogy a köz érdekében cselekedj” - mondta Shaoul Sussman, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság egykori tisztviselője. „Az OpenAI sok kellemetlen ügye fog napvilágra kerülni.” Egy másfajta környezetben Musk fellépése az OpenAI ellen valószínűleg rövid életű lett volna, és egy bejelentéssel zárult volna a szabályozó hatóságok felé. Musk azonban nem kedveli az állami felügyeletet, amely a Biden-kormányzat idején vizsgálatokat és eljárásokat indított a cégei ellen. Ehelyett Musk az úgynevezett ultra vires jogelvre alapozza a keresetét, amely azt jelenti, hogy „a hatáskörön túl”. Ez az elv kimondja, hogy egy vállalat tevékenységeit az alapító okiratában meghatározott célokra kell korlátozni. Ezt a megközelítést széles körben alkalmazták a 19. század elején, amikor a szövetségi kormány még gyenge volt, és csak egy versenytárs tudta korlátozni a másik vállalatot.
A legtöbb vállalat ma már széles körű alapító okirattal rendelkezik, amely többféle célt is lehetővé tesz. Van azonban egy kivétel: a nonprofit szervezetek. „Ez az első nagy horderejű ügy, amelyről tudomásom van, hogy az elmúlt száz évben ezen törvények alapján indult” - mondta Sussman. A több héten át tartó tárgyaláson a nagyon régi jogszabályok találkoznak a legújabb technológiával. Ahogy Shakespeare mondta, a múlt előjáték.