SG.hu·
Elon Musk veresége új lendületet adhat az MI forradalmának
Elon Musk bírósági veresége után az OpenAI és a mesterséges intelligencia iparága még nagyobb lendülettel folytathatja terjeszkedését.
Kudarcot vallott Elon Musk azon kísérlete, hogy kisiklassa az OpenAI működését. Kevesen fognak emiatt sajnálatot érezni iránta. De szögezzük le, a világot leigázó mesterséges intelligencia-gépezet nem az átlagemberek oldalán áll. Az ügyintézők, programozók, adminisztrátorok, írók, vagy bármilyen pályakezdő szellemi munkát végző emberek nemsokára helyettesíthetők a technológia segítségével. De még ha ezek az aggodalmak rövid távon túlzottnak bizonyulnak is, az új technológia akkor is lefelé nyomhatja a jövedelmeket.
Musk jogi ügyének hétfői gyors összeomlása nem lassítja le ezt a gépezetet. Ha valamit elér, akkor inkább tovább gyorsítja azt. Az MI kritikusai a kaliforniai Oakland szövetségi bíróságán zajló háromhetes tárgyalást oligarchák közötti hatalmi harcnak minősítették, amely szerintük a tömegek számára lényegtelen. Ugyanakkor a per ritka betekintést adott a Szilícium-völgy forrongó világába is, miközben az megpróbálja átalakítani, sőt akár átvenni a világ feletti irányítást. Ahogyan arra maga az iparág is rendszeresen emlékeztet bennünket, a tét nem is lehetne nagyobb. „A legrosszabb forgatókönyv” - fogalmazott Musk a tárgyaláson tett vallomásában - az, hogy az MI „mindannyiunkat megöl”.
Musk kétségtelenül saját érdekeit próbálta szolgálni az OpenAI, a vezető MI vállalat, valamint annak vezérigazgatója, Sam Altman elleni fellépéssel. Az 54 éves Musk azt állította, hogy az OpenAI kezdettől fogva a lehető legtöbb pénzt akarta keresni, megszegve saját maga által hirdetett küldetését, amely szerint emberközpontú, jótékonysági szervezetként működik. Az MI tehát alapvetően egy megtévesztés volt? Ez egy olyan kérdés, amelyet nagyon is érdemes lett volna feltenni. Jó lett volna egy olyan bírósági döntés, amely végleges választ ad rá.
„Az alapvető probléma továbbra is fennáll” - mondta Oren Etzioni veterán MI-kutató, aki az Allen Institute for AI nevű nonprofit szervezet alapító vezérigazgatója volt. „Lehetséges-e, hogy egy nonprofit szervezet egyszerűen csak úgy profitorientált céggé váljon?” Az esküdtszék kilenc tagja Musk érveinek érdemi részét nem is vizsgálta, hanem úgy döntött, hogy az elévülési idő miatt a kereset nem folytatható. „Az évszázad MI pere egy halk nyöszörgéssel ért véget” - írta Gary Marcus kognitív tudós, az MI vállalatok egyik legismertebb kritikusa. „És így vannak dolgok, amelyeket soha nem fogunk megtudni.”
Musk OpenAI elleni fellépése egyelőre egészen másképp végződött, mint a közösségi médiával kapcsolatos legutóbbi bírósági ügyek. Az elmúlt hónapokban Los Angelesben és Új-Mexikóban elszenvedett vereségek, valamint az idei évre várható további perek árnyéka védekező pozícióba kényszeríti a technológiai szektor ezen részét. Az MI elleni elszámoltatásnak más formában és más időpontban kell majd megérkeznie.
Musk mindent megtett. Ha az egyik célja Sam Altman, a korábbi szövetségeséből lett ellenség megszégyenítése volt, akkor ezt részben sikerült is elérnie a közvélemény szemében. Ezek a leleplezések ugyanis az MI-vel kapcsolatos legnagyobb társadalmi félelmek középpontjába találnak: megbízható-e maga a technológia? És megbízhatók-e azok, akik irányítják? A tárgyaláson az OpenAI oldalán senki nem tudott kialakítani magáról különösebben jó képet. Musk „hitszegéssel” és „megtévesztéssel” vádolta Altmant, és azt állította, hogy az OpenAI vezetése „milliárdokkal gazdagította magát jogtalanul”.
„Elsődleges felelősségünk az emberiség iránt áll fenn” - olvasható az OpenAI alapokmányában. De ha a vállalat valóban az emberek érdekeit szolgálja, akkor miért gazdagodik meg ennyire minden ott dolgozó vezető? Greg Brockman, az OpenAI elnöke megerősítette, hogy részesedése immár közel 30 milliárd dollárt ér. Azóta távozott társalapító, Ilya Sutskever pedig azt mondta, hogy az ő részesedése 7 milliárd dollárt ér. (Ami Altmant illeti, ő többször is hangsúlyozta, hogy nincs közvetlen tulajdonrésze az OpenAI-ban. „Azért csinálom ezt, mert szeretem” - mondta egy szenátusi albizottság előtt 2023-ban. A tárgyalás során azonban kiderült, hogy 2 milliárd dollár értékű részesedése van olyan vállalatokban, amelyek közvetlen üzleti kapcsolatban állnak az OpenAI-jal. Altman szerint őt kizárták ezen megállapodások tárgyalásából.)
És ott van a biztonság kérdése is - különösen fontos egy ennyire potenciálisan veszélyes technológia esetében. „Nyilvánvalóan eleget teszünk majd minden szabályozásnak, sőt aktívan támogatni fogjuk azokat” - írta Altman Musknak egy 2015-ös e-mailben, amely bizonyítékként került elő a tárgyaláson. Az OpenAI azonban - szinte minden más technológiai vállalathoz hasonlóan - végül egyáltalán nem lett a szabályozások rajongója. Ross Gerber, a kaliforniai Santa Monicában működő Gerber Kawasaki vagyonkezelő és befektetési társaság vezérigazgatója, amely Musk SpaceX vállalatába is befektetett, úgy véli, hogy a per sem Altman hírnevét nem sértette jelentősen, sem Musk közmegítélését nem javította. „A jó hír az, hogy az emberek mindkettőjüket utálják” - mondta Gerber. „A közvélemény már most is fél az MI-től” - tette hozzá a befektető. „És ez a per semmit nem tett azért, hogy ez a félelem csökkenjen.”
A való világban ez a félelem szinte napról napra növekszik. Egyre többen sorakoznak fel amögött az elképzelés mögött, hogy nem akarnak energiaéhes MI adatközpontokat a saját közösségükben. Azok az előadók, akik ünneplik az MI-t, és azt várják hallgatóságuktól is, hogy lelkesedjenek érte, egyre ellenségesebb fogadtatásban részesülnek. Az erőszak is kezd megjelenni: múlt hónapban egy férfi San Franciscóba utazott, hogy Molotov-koktélt dobjon Sam Altman házára. Senki sem sérült meg, a támadót pedig letartóztatták.
Az MI gyakorlatilag zöld utat kapott az amerikai Kongresszustól, a Trump-kormányzattól, a bíróságoktól és a Wall Streettől is. Bár néhány állami szabályozó és elszigetelt törvényhozó próbál ellenállni, ez eddig kevés eredményt hozott. Így az ügyintézők, adminisztrátorok, írók és más állampolgárok növekvő dühének egyelőre nincs valódi iránya vagy politikai képviselete. A Wall Street innentől zavartalan előrehaladást vár. „Tekintettel erős piaci pozíciójára, az OpenAI mostantól stratégiai fókuszát teljes mértékben az MI-forradalom kihasználására fordíthatja” - írta Dan Ives elemző az ítélet után. Az OpenAI tőzsdei bevezetésére - amely a vállalatot akár ezermilliárd dollár körüli értékre is taksálhatja - már akár még idén sor kerülhet.
Musk hétfőn nem aratott győzelmet, de továbbra is rendelkezésére állnak ügyvédei és megszállott, Ahab kapitányt idéző küldetése, hogy elsüllyessze az OpenAI „bálnáját”. Az X-en azt írta: „Fellebbezést fogok benyújtani a Fellebbviteli Bírósághoz, mert rendkívül romboló hatású az amerikai jótékonysági adományozásra nézve, ha precedens születik arra, hogy ki lehet fosztani a jótékonysági szervezeteket.”
Kudarcot vallott Elon Musk azon kísérlete, hogy kisiklassa az OpenAI működését. Kevesen fognak emiatt sajnálatot érezni iránta. De szögezzük le, a világot leigázó mesterséges intelligencia-gépezet nem az átlagemberek oldalán áll. Az ügyintézők, programozók, adminisztrátorok, írók, vagy bármilyen pályakezdő szellemi munkát végző emberek nemsokára helyettesíthetők a technológia segítségével. De még ha ezek az aggodalmak rövid távon túlzottnak bizonyulnak is, az új technológia akkor is lefelé nyomhatja a jövedelmeket.
Musk jogi ügyének hétfői gyors összeomlása nem lassítja le ezt a gépezetet. Ha valamit elér, akkor inkább tovább gyorsítja azt. Az MI kritikusai a kaliforniai Oakland szövetségi bíróságán zajló háromhetes tárgyalást oligarchák közötti hatalmi harcnak minősítették, amely szerintük a tömegek számára lényegtelen. Ugyanakkor a per ritka betekintést adott a Szilícium-völgy forrongó világába is, miközben az megpróbálja átalakítani, sőt akár átvenni a világ feletti irányítást. Ahogyan arra maga az iparág is rendszeresen emlékeztet bennünket, a tét nem is lehetne nagyobb. „A legrosszabb forgatókönyv” - fogalmazott Musk a tárgyaláson tett vallomásában - az, hogy az MI „mindannyiunkat megöl”.
Musk kétségtelenül saját érdekeit próbálta szolgálni az OpenAI, a vezető MI vállalat, valamint annak vezérigazgatója, Sam Altman elleni fellépéssel. Az 54 éves Musk azt állította, hogy az OpenAI kezdettől fogva a lehető legtöbb pénzt akarta keresni, megszegve saját maga által hirdetett küldetését, amely szerint emberközpontú, jótékonysági szervezetként működik. Az MI tehát alapvetően egy megtévesztés volt? Ez egy olyan kérdés, amelyet nagyon is érdemes lett volna feltenni. Jó lett volna egy olyan bírósági döntés, amely végleges választ ad rá.
„Az alapvető probléma továbbra is fennáll” - mondta Oren Etzioni veterán MI-kutató, aki az Allen Institute for AI nevű nonprofit szervezet alapító vezérigazgatója volt. „Lehetséges-e, hogy egy nonprofit szervezet egyszerűen csak úgy profitorientált céggé váljon?” Az esküdtszék kilenc tagja Musk érveinek érdemi részét nem is vizsgálta, hanem úgy döntött, hogy az elévülési idő miatt a kereset nem folytatható. „Az évszázad MI pere egy halk nyöszörgéssel ért véget” - írta Gary Marcus kognitív tudós, az MI vállalatok egyik legismertebb kritikusa. „És így vannak dolgok, amelyeket soha nem fogunk megtudni.”
Musk OpenAI elleni fellépése egyelőre egészen másképp végződött, mint a közösségi médiával kapcsolatos legutóbbi bírósági ügyek. Az elmúlt hónapokban Los Angelesben és Új-Mexikóban elszenvedett vereségek, valamint az idei évre várható további perek árnyéka védekező pozícióba kényszeríti a technológiai szektor ezen részét. Az MI elleni elszámoltatásnak más formában és más időpontban kell majd megérkeznie.
Musk mindent megtett. Ha az egyik célja Sam Altman, a korábbi szövetségeséből lett ellenség megszégyenítése volt, akkor ezt részben sikerült is elérnie a közvélemény szemében. Ezek a leleplezések ugyanis az MI-vel kapcsolatos legnagyobb társadalmi félelmek középpontjába találnak: megbízható-e maga a technológia? És megbízhatók-e azok, akik irányítják? A tárgyaláson az OpenAI oldalán senki nem tudott kialakítani magáról különösebben jó képet. Musk „hitszegéssel” és „megtévesztéssel” vádolta Altmant, és azt állította, hogy az OpenAI vezetése „milliárdokkal gazdagította magát jogtalanul”.
„Elsődleges felelősségünk az emberiség iránt áll fenn” - olvasható az OpenAI alapokmányában. De ha a vállalat valóban az emberek érdekeit szolgálja, akkor miért gazdagodik meg ennyire minden ott dolgozó vezető? Greg Brockman, az OpenAI elnöke megerősítette, hogy részesedése immár közel 30 milliárd dollárt ér. Azóta távozott társalapító, Ilya Sutskever pedig azt mondta, hogy az ő részesedése 7 milliárd dollárt ér. (Ami Altmant illeti, ő többször is hangsúlyozta, hogy nincs közvetlen tulajdonrésze az OpenAI-ban. „Azért csinálom ezt, mert szeretem” - mondta egy szenátusi albizottság előtt 2023-ban. A tárgyalás során azonban kiderült, hogy 2 milliárd dollár értékű részesedése van olyan vállalatokban, amelyek közvetlen üzleti kapcsolatban állnak az OpenAI-jal. Altman szerint őt kizárták ezen megállapodások tárgyalásából.)
És ott van a biztonság kérdése is - különösen fontos egy ennyire potenciálisan veszélyes technológia esetében. „Nyilvánvalóan eleget teszünk majd minden szabályozásnak, sőt aktívan támogatni fogjuk azokat” - írta Altman Musknak egy 2015-ös e-mailben, amely bizonyítékként került elő a tárgyaláson. Az OpenAI azonban - szinte minden más technológiai vállalathoz hasonlóan - végül egyáltalán nem lett a szabályozások rajongója. Ross Gerber, a kaliforniai Santa Monicában működő Gerber Kawasaki vagyonkezelő és befektetési társaság vezérigazgatója, amely Musk SpaceX vállalatába is befektetett, úgy véli, hogy a per sem Altman hírnevét nem sértette jelentősen, sem Musk közmegítélését nem javította. „A jó hír az, hogy az emberek mindkettőjüket utálják” - mondta Gerber. „A közvélemény már most is fél az MI-től” - tette hozzá a befektető. „És ez a per semmit nem tett azért, hogy ez a félelem csökkenjen.”
A való világban ez a félelem szinte napról napra növekszik. Egyre többen sorakoznak fel amögött az elképzelés mögött, hogy nem akarnak energiaéhes MI adatközpontokat a saját közösségükben. Azok az előadók, akik ünneplik az MI-t, és azt várják hallgatóságuktól is, hogy lelkesedjenek érte, egyre ellenségesebb fogadtatásban részesülnek. Az erőszak is kezd megjelenni: múlt hónapban egy férfi San Franciscóba utazott, hogy Molotov-koktélt dobjon Sam Altman házára. Senki sem sérült meg, a támadót pedig letartóztatták.
Az MI gyakorlatilag zöld utat kapott az amerikai Kongresszustól, a Trump-kormányzattól, a bíróságoktól és a Wall Streettől is. Bár néhány állami szabályozó és elszigetelt törvényhozó próbál ellenállni, ez eddig kevés eredményt hozott. Így az ügyintézők, adminisztrátorok, írók és más állampolgárok növekvő dühének egyelőre nincs valódi iránya vagy politikai képviselete. A Wall Street innentől zavartalan előrehaladást vár. „Tekintettel erős piaci pozíciójára, az OpenAI mostantól stratégiai fókuszát teljes mértékben az MI-forradalom kihasználására fordíthatja” - írta Dan Ives elemző az ítélet után. Az OpenAI tőzsdei bevezetésére - amely a vállalatot akár ezermilliárd dollár körüli értékre is taksálhatja - már akár még idén sor kerülhet.
Musk hétfőn nem aratott győzelmet, de továbbra is rendelkezésére állnak ügyvédei és megszállott, Ahab kapitányt idéző küldetése, hogy elsüllyessze az OpenAI „bálnáját”. Az X-en azt írta: „Fellebbezést fogok benyújtani a Fellebbviteli Bírósághoz, mert rendkívül romboló hatású az amerikai jótékonysági adományozásra nézve, ha precedens születik arra, hogy ki lehet fosztani a jótékonysági szervezeteket.”