SG.hu
Politikai rémálommá vált Nagy Britanniában a mesterséges intelligencia és a szerzői jog kérdése
A Munkáspárt tavaly júliusi döntő választási győzelmét követően a politikusok eltökéltek voltak abban, hogy megragadnak egy olyan kérdést, amellyel szerintük az előző konzervatív kormány nem foglalkozott: hogyan védjék meg a szerzői jogtulajdonosokat a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek mohó tartaloméhségétől, amellyel a mesterséges intelligencia modelljeik betanítását végzik. De egy simán átmenő jogszabály helyett a kérdés PR-rémálommá vált, amely egy nagyrészt konszenzusos adattörvényt egy teljesen átpolitizált témává változtatott.
Az adatok felhasználásáról és a hozzáférésükről szóló törvényjavaslat egy rendkívül hosszú ping-pong játszma során pattogott az alsóház és a lordok között, mindkét ház álláspontja bemerevedett, és minden oldalról fékevesztett lobbicsata zajlott. Ahogy egy tech-ipari bennfentes fogalmazott: "Mindenki piszkosul harcolt, és mindenki szarban fog távozni”.
A kreatív ágazat a Munkáspártot régóta természetes szövetségesének tekinti a Westminsterben, így sokan remélték, hogy a párt júliusi választási győzelme a javukra válik. A kreatív ágazatok számára ellenzékben kiadott kiáltványában a párt megfogadta, hogy „támogatja, fenntartja és előmozdítja az Egyesült Királyság erős szerzői jogi rendszerét”, és kijelentette: „A brit kreatív iparágak eddigi sikere részben a szerzői jogi keretrendszerünknek köszönhető”. Ehelyett alig öt hónappal később az alkotók legrosszabb félelmei váltak valóra, amikor a miniszterek azt javasolták, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztői szabadon tölthessenek le szerzői joggal védett tartalmakat, hacsak a művészek, kiadók és alkotók "nem lépnek ki” - ezzel az alkotókra hárítva a felelősséget munkájuk védelméért.
Az ezt követő visszatetszés olyanoktól váltott ki ellenvéleményt, mint Paul McCartney és Elton John, valamint az alkotók védelmének biztosítása érdekében tett utóvédharcokat indukált. Hétfőn a Lordok Házában a képviselők elsöprő többséggel szavaztak arra, hogy negyedszer is szembeszálljanak az alsóházzal az adattörvény módosításával, hogy rögzítsék az alkotók védelmét, annak ellenére, hogy Maggie Jones tudományos, innovációs és technológiai miniszter azt mondta, hogy a vállalkozások „biztonságot, nem pedig alkotmányos válságokat” akarnak. A Munkáspárt számára talán még aggasztóbb, hogy a harag azt a képzetet táplálja, hogy a párt a gazdasági növekedés érdekében túl szoros szövetségre lépett a külföldi technológiai óriásokkal - ez a narratíva megnehezítheti a kormány számára, hogy megvalósítsa terveit.
De hogyan jutott idáig a helyzet, és miért került a címlapokra egy a szellemi tulajdonjogról szóló összetett, bár heves vitákat hozó téma? A kreatív ágazat képviselői szerint az egyik ok Matt Clifford, egy technológiai befektető túl nagy befolyása, akit Peter Kyle technológiai miniszter a munkáspártiak hivatalba lépését követő napokban kért fel egy „AI Opportunities Action Plan”, azaz A mesterséges intelligencia lehetőségeiről szóló cselekvési terv kidolgozására. Clifford már korábban, az előző kormány számára készített "Innovációbarát szabályozásról” szóló jelentésében - amelyet Patrick Vallance-szel, a jelenlegi brit tudományos miniszterrel közösen írt - is érvelt amellett, hogy az Egyesült Királyságnak meg kellene reformálnia a szerzői jogi törvényeit, hogy vonzóvá tegye a mesterséges intelligenciába irányuló befektetéseket A Tony Blair Intézet - amely segített a következő munkáspárti kormány mesterséges intelligencia politikájának kialakításában - szintén támogatta az ötletet.
Chris Bryant, a technológiai és a kulturális tárca közös minisztere volt a hajtóereje az előző kormány által hátrahagyott patthelyzet feloldására irányuló erőfeszítéseknek. De a kulturális tárca tisztviselői lassan kapcsoltak, így a technológiai részleg vitte az ügyet. Amikor októberben kiderült, hogy a kormány egy „opt-out” modellt tervez javasolni, úgy tűnt, hogy a kreatívokat kicselezték. Egy ezt követő, decemberi kormányzati konzultációban a kormány „preferált lehetőségként” az „opt-out” rendszert jelölte meg, a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégekre vonatkozó fokozott átláthatósági kötelezettségek mellett.
A szerzői jogtulajdonosok számára létfontosságú, hogy az MI-képzésre vonatkozó jogszabályok egyértelműek legyenek, mert annak hiánya aláássa azon erőfeszítéseiket, hogy olyan potenciálisan jövedelmező licencszerződéseket kössenek az MI-cégekkel, amelyek részben a jogi lépésekkel való fenyegetésre támaszkodtak. De azzal, hogy a kormány kijelentette az „előnyben részesített opciót” - és egy hónappal később elfogadta a Clifford MI-tervében szereplő összes ajánlást, amely a szerzői jog reformját szorgalmazta - célpontot teremtett magának. A kreatív ágazat úgy tudta beállítani magát, mint egy átverés áldozatát. Egy összehangolt kampányban, amely az újságkiadóktól a lemezkiadókig terjedt, a szakmai szervezetek a médiát és a szimpatizáns törvényhozókat hívták segítségül, hogy a kormányt folyamatosan elmarasztaló szalagcímeket készítsenek.
Májusban Elton John a BBC vasárnapi hírműsorában idiótának nevezte Kyle-t. A kampányban részt vevő személyek sajtónak adott tájékoztatói kiemelték Clifford személyes MI-befektetéseit, valamint azt, hogy Kyle nem volt hajlandó találkozni kreatívokkal, annak ellenére, hogy számos találkozót tartott a nagy technológiai lobbistákkal. Nem segített az sem, hogy Kyle úgy festette le az ágazatot, mint amely megpróbál ellenállni a változásnak. A kampányolók azzal is megvádolták Kyle-t, hogy csak egy szűk tanácsadói körtől kér tanácsot, akiknek határozott nézetei vannak a mesterséges intelligenciáról. Az egyikük szerint Kyle „egy centivel sem hajlandó túllépni” azon, ami szükséges ahhoz, hogy ne veszélyeztesse a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek befektetéseit.
A legfontosabb, hogy az ágazat bajnokot talált Beeban Kidron, egykori filmrendező és a Lordok Házának képviselője személyében. Kidron félelmetes harcos, aki korábban már korábban is keményen kiállt a miniszterek mellett az online biztonság kérdésében. A szélesebb körű kampánnyal összehangoltan Kidron egy sor módosító indítványt nyújtott be a parlament előtt lévő adattörvényhez, hogy azonnali átláthatósági kötelezettségeket szorgalmazzon a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek számára, amelyek arra kényszerítenék őket, hogy nyilvánosságra hozzák, hogyan képzik mesterséges intelligenciamodelljeiket. "Amit a kormány tesz, az rossz politika, rossz gazdaság, és rossz az Egyesült Királyság kultúrájának és hírnevének” - mondta Kidron. "Meg fogják bánni rövidlátásukat és azt, hogy nem voltak képesek uralkodni magukon.”
Kidron bárónőnek az adattörvényhez benyújtott módosításait a Lordok sora támogatta
Tim Clement-Jones liberális demokrata képviselő - aki támogatta Kidron erőfeszítéseit - szerint a kormány „a szekeret a ló elé tette”. „Teljesen lerombolta a bizalmat” - mondta. Kidron kampányára válaszul a miniszterek megígérték, hogy kilenc hónapon belül technikai jelentéseket tesznek közzé az átláthatóságról, az „opt-out” technikai megoldásairól, az engedélyezésről és más témákról. A kérdések mérlegelésére és a konszenzus kialakítására ágazatközi munkacsoportokat hoznak létre. A legfontosabb, hogy a miniszterek most azt mondják, hogy már nincs „preferált opciójuk” a további lépésekkel kapcsolatban, és ragaszkodnak ahhoz, hogy az Egyesült Királyság hatályos jogszabályai egyértelműek - bár Kyle szerint az Egyesült Királyság jogszabályai nem felelnek meg a célnak a mesterséges intelligencia korszakában. „Nyitottak vagyunk” - mondta a minisztérium egyik tisztviselője.
Májusban Kyle azt mondta a képviselőknek, hogy sajnálja a kormány javaslatainak időzítését és megfogalmazását, és elismerte, hogy azok felbőszítették a kreatívokat, és majdnem kisiklatták a kormány jogalkotási menetrendjét. "Mindannyiunknak másképp kellett volna cselekednünk” - értett egyet egy magas rangú technológiai vezető. Így a legjobb megoldás végső soron az „opt-out” marad, amely arányos átláthatósági kötelezettségekkel terheli a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeket. Az odajutás azonban nem lesz könnyű. Nem világos, hogy megjelenik-e, és ha igen, mikor, olyan technológia, amely lehetővé tenné a jogtulajdonosok számára, hogy könnyen és hatékonyan lemondjanak arról, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek új modelleket képezzenek ki a világhálón elterjedt média teljes skáláján.
Ugyancsak kihívást jelent majd konszenzust találni a megfelelő átláthatóságról - amely a miniszterek szerint a következő két évben megszülető jogszabályok alapját képezi majd. Az OpenAI és a Google már világossá tették, hogy az aránytalan átláthatósági követelményeket az üzleti modelljüket fenyegető veszélynek tekintik. Tim Flagg, a mesterséges intelligenciát alkalmazó brit vállalkozásokat képviselő UKAI vezérigazgatója elmondta, hogy a szakszervezet már hosszú utat tett meg a kérdéssel kapcsolatban. Miután kezdetben támogatta a törvény liberalizálását, most úgy véli, hogy az Egyesült Királyság számára a legnagyobb előnyt az jelentheti, ha kisebb, specializáltabb MI-rendszerek fejlesztésével, magas minőségű, engedélyezett tartalmak felhasználásával próbálkozik.
A technológiai világ más képviselői azonban csak tovább keményítették álláspontjukat. Több, a gondolkodásukat jól ismerő személy szerint a legnagyobb techcégek közül néhányan még szélsőségesebb álláspontot képviselnek a kreatív ágazat kampányára válaszul, hogy kiegyensúlyozzák a vitát. Úgy tudni, hogy a kormány konzultációjára benyújtott 11 500 válasz túlnyomó többsége a kormány terveit ellenző alkotóktól érkezett. Az iparági szervezetek, köztük a TechUK, amelyek korábban a kormány eredeti „előnyben részesített opcióját” tükröző reformok mellett érveltek, most vonakodó kompromisszumként jellemzik azt. De a jogtulajdonosok is nehezen tudnak majd eladni bármilyen esetleges kompromisszumot a művészeknek és az alkotóknak, miután ilyen kompromisszummentes nyilvános álláspontot képviselnek.
Az adattörvénnyel kapcsolatos pingpongozás szinte példátlan negyedik fordulója előtt egy könnyes szemű Chris Bryant könyörgött a kollégáinak, hogy hagyják az adattörvényt végigmenni, és azt mondta, hogy „meghallotta az aggályokat”, és a jövőbeni törvényhozásban foglalkozni fog velük. "Felismertük, hogy ezek a kérdések mennyire sürgetőek, és valóban meg akarjuk oldani őket, ezért vállaltuk, hogy előrehozzuk a mesterséges intelligencia és a szerzői jog vitájában felvetett kérdések széles körét feltáró jelentésünk közzétételét, valamint egy gazdasági hatásvizsgálatot, amely számos lehetséges opcióra kiterjed. Azt is világossá tettük, hogy a megoldáshoz vezető út az, hogy mindkét ágazat igényeit kielégítjük, ahelyett, hogy megpróbálnánk nem kapcsolódó jogszabályok apró módosításait erőltetni, amelyek gyorsan elavulttá válhatnak. Amint az joggal elvárható, időt szánunk a konzultációnkra érkezett 11 500 válasz megfontolására, de a szerzői jogi törvények módosítását csak akkor vesszük fontolóra, ha teljes mértékben meggyőződtünk arról, hogy azok az alkotók számára előnyösek.” - nyilatkozta a Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztérium szóvivője.
Az adatok felhasználásáról és a hozzáférésükről szóló törvényjavaslat egy rendkívül hosszú ping-pong játszma során pattogott az alsóház és a lordok között, mindkét ház álláspontja bemerevedett, és minden oldalról fékevesztett lobbicsata zajlott. Ahogy egy tech-ipari bennfentes fogalmazott: "Mindenki piszkosul harcolt, és mindenki szarban fog távozni”.
A kreatív ágazat a Munkáspártot régóta természetes szövetségesének tekinti a Westminsterben, így sokan remélték, hogy a párt júliusi választási győzelme a javukra válik. A kreatív ágazatok számára ellenzékben kiadott kiáltványában a párt megfogadta, hogy „támogatja, fenntartja és előmozdítja az Egyesült Királyság erős szerzői jogi rendszerét”, és kijelentette: „A brit kreatív iparágak eddigi sikere részben a szerzői jogi keretrendszerünknek köszönhető”. Ehelyett alig öt hónappal később az alkotók legrosszabb félelmei váltak valóra, amikor a miniszterek azt javasolták, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztői szabadon tölthessenek le szerzői joggal védett tartalmakat, hacsak a művészek, kiadók és alkotók "nem lépnek ki” - ezzel az alkotókra hárítva a felelősséget munkájuk védelméért.
Az ezt követő visszatetszés olyanoktól váltott ki ellenvéleményt, mint Paul McCartney és Elton John, valamint az alkotók védelmének biztosítása érdekében tett utóvédharcokat indukált. Hétfőn a Lordok Házában a képviselők elsöprő többséggel szavaztak arra, hogy negyedszer is szembeszálljanak az alsóházzal az adattörvény módosításával, hogy rögzítsék az alkotók védelmét, annak ellenére, hogy Maggie Jones tudományos, innovációs és technológiai miniszter azt mondta, hogy a vállalkozások „biztonságot, nem pedig alkotmányos válságokat” akarnak. A Munkáspárt számára talán még aggasztóbb, hogy a harag azt a képzetet táplálja, hogy a párt a gazdasági növekedés érdekében túl szoros szövetségre lépett a külföldi technológiai óriásokkal - ez a narratíva megnehezítheti a kormány számára, hogy megvalósítsa terveit.
De hogyan jutott idáig a helyzet, és miért került a címlapokra egy a szellemi tulajdonjogról szóló összetett, bár heves vitákat hozó téma? A kreatív ágazat képviselői szerint az egyik ok Matt Clifford, egy technológiai befektető túl nagy befolyása, akit Peter Kyle technológiai miniszter a munkáspártiak hivatalba lépését követő napokban kért fel egy „AI Opportunities Action Plan”, azaz A mesterséges intelligencia lehetőségeiről szóló cselekvési terv kidolgozására. Clifford már korábban, az előző kormány számára készített "Innovációbarát szabályozásról” szóló jelentésében - amelyet Patrick Vallance-szel, a jelenlegi brit tudományos miniszterrel közösen írt - is érvelt amellett, hogy az Egyesült Királyságnak meg kellene reformálnia a szerzői jogi törvényeit, hogy vonzóvá tegye a mesterséges intelligenciába irányuló befektetéseket A Tony Blair Intézet - amely segített a következő munkáspárti kormány mesterséges intelligencia politikájának kialakításában - szintén támogatta az ötletet.
Chris Bryant, a technológiai és a kulturális tárca közös minisztere volt a hajtóereje az előző kormány által hátrahagyott patthelyzet feloldására irányuló erőfeszítéseknek. De a kulturális tárca tisztviselői lassan kapcsoltak, így a technológiai részleg vitte az ügyet. Amikor októberben kiderült, hogy a kormány egy „opt-out” modellt tervez javasolni, úgy tűnt, hogy a kreatívokat kicselezték. Egy ezt követő, decemberi kormányzati konzultációban a kormány „preferált lehetőségként” az „opt-out” rendszert jelölte meg, a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégekre vonatkozó fokozott átláthatósági kötelezettségek mellett.
A szerzői jogtulajdonosok számára létfontosságú, hogy az MI-képzésre vonatkozó jogszabályok egyértelműek legyenek, mert annak hiánya aláássa azon erőfeszítéseiket, hogy olyan potenciálisan jövedelmező licencszerződéseket kössenek az MI-cégekkel, amelyek részben a jogi lépésekkel való fenyegetésre támaszkodtak. De azzal, hogy a kormány kijelentette az „előnyben részesített opciót” - és egy hónappal később elfogadta a Clifford MI-tervében szereplő összes ajánlást, amely a szerzői jog reformját szorgalmazta - célpontot teremtett magának. A kreatív ágazat úgy tudta beállítani magát, mint egy átverés áldozatát. Egy összehangolt kampányban, amely az újságkiadóktól a lemezkiadókig terjedt, a szakmai szervezetek a médiát és a szimpatizáns törvényhozókat hívták segítségül, hogy a kormányt folyamatosan elmarasztaló szalagcímeket készítsenek.
Májusban Elton John a BBC vasárnapi hírműsorában idiótának nevezte Kyle-t. A kampányban részt vevő személyek sajtónak adott tájékoztatói kiemelték Clifford személyes MI-befektetéseit, valamint azt, hogy Kyle nem volt hajlandó találkozni kreatívokkal, annak ellenére, hogy számos találkozót tartott a nagy technológiai lobbistákkal. Nem segített az sem, hogy Kyle úgy festette le az ágazatot, mint amely megpróbál ellenállni a változásnak. A kampányolók azzal is megvádolták Kyle-t, hogy csak egy szűk tanácsadói körtől kér tanácsot, akiknek határozott nézetei vannak a mesterséges intelligenciáról. Az egyikük szerint Kyle „egy centivel sem hajlandó túllépni” azon, ami szükséges ahhoz, hogy ne veszélyeztesse a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek befektetéseit.
A legfontosabb, hogy az ágazat bajnokot talált Beeban Kidron, egykori filmrendező és a Lordok Házának képviselője személyében. Kidron félelmetes harcos, aki korábban már korábban is keményen kiállt a miniszterek mellett az online biztonság kérdésében. A szélesebb körű kampánnyal összehangoltan Kidron egy sor módosító indítványt nyújtott be a parlament előtt lévő adattörvényhez, hogy azonnali átláthatósági kötelezettségeket szorgalmazzon a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek számára, amelyek arra kényszerítenék őket, hogy nyilvánosságra hozzák, hogyan képzik mesterséges intelligenciamodelljeiket. "Amit a kormány tesz, az rossz politika, rossz gazdaság, és rossz az Egyesült Királyság kultúrájának és hírnevének” - mondta Kidron. "Meg fogják bánni rövidlátásukat és azt, hogy nem voltak képesek uralkodni magukon.”
Kidron bárónőnek az adattörvényhez benyújtott módosításait a Lordok sora támogatta
Tim Clement-Jones liberális demokrata képviselő - aki támogatta Kidron erőfeszítéseit - szerint a kormány „a szekeret a ló elé tette”. „Teljesen lerombolta a bizalmat” - mondta. Kidron kampányára válaszul a miniszterek megígérték, hogy kilenc hónapon belül technikai jelentéseket tesznek közzé az átláthatóságról, az „opt-out” technikai megoldásairól, az engedélyezésről és más témákról. A kérdések mérlegelésére és a konszenzus kialakítására ágazatközi munkacsoportokat hoznak létre. A legfontosabb, hogy a miniszterek most azt mondják, hogy már nincs „preferált opciójuk” a további lépésekkel kapcsolatban, és ragaszkodnak ahhoz, hogy az Egyesült Királyság hatályos jogszabályai egyértelműek - bár Kyle szerint az Egyesült Királyság jogszabályai nem felelnek meg a célnak a mesterséges intelligencia korszakában. „Nyitottak vagyunk” - mondta a minisztérium egyik tisztviselője.
Májusban Kyle azt mondta a képviselőknek, hogy sajnálja a kormány javaslatainak időzítését és megfogalmazását, és elismerte, hogy azok felbőszítették a kreatívokat, és majdnem kisiklatták a kormány jogalkotási menetrendjét. "Mindannyiunknak másképp kellett volna cselekednünk” - értett egyet egy magas rangú technológiai vezető. Így a legjobb megoldás végső soron az „opt-out” marad, amely arányos átláthatósági kötelezettségekkel terheli a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeket. Az odajutás azonban nem lesz könnyű. Nem világos, hogy megjelenik-e, és ha igen, mikor, olyan technológia, amely lehetővé tenné a jogtulajdonosok számára, hogy könnyen és hatékonyan lemondjanak arról, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek új modelleket képezzenek ki a világhálón elterjedt média teljes skáláján.
Ugyancsak kihívást jelent majd konszenzust találni a megfelelő átláthatóságról - amely a miniszterek szerint a következő két évben megszülető jogszabályok alapját képezi majd. Az OpenAI és a Google már világossá tették, hogy az aránytalan átláthatósági követelményeket az üzleti modelljüket fenyegető veszélynek tekintik. Tim Flagg, a mesterséges intelligenciát alkalmazó brit vállalkozásokat képviselő UKAI vezérigazgatója elmondta, hogy a szakszervezet már hosszú utat tett meg a kérdéssel kapcsolatban. Miután kezdetben támogatta a törvény liberalizálását, most úgy véli, hogy az Egyesült Királyság számára a legnagyobb előnyt az jelentheti, ha kisebb, specializáltabb MI-rendszerek fejlesztésével, magas minőségű, engedélyezett tartalmak felhasználásával próbálkozik.
A technológiai világ más képviselői azonban csak tovább keményítették álláspontjukat. Több, a gondolkodásukat jól ismerő személy szerint a legnagyobb techcégek közül néhányan még szélsőségesebb álláspontot képviselnek a kreatív ágazat kampányára válaszul, hogy kiegyensúlyozzák a vitát. Úgy tudni, hogy a kormány konzultációjára benyújtott 11 500 válasz túlnyomó többsége a kormány terveit ellenző alkotóktól érkezett. Az iparági szervezetek, köztük a TechUK, amelyek korábban a kormány eredeti „előnyben részesített opcióját” tükröző reformok mellett érveltek, most vonakodó kompromisszumként jellemzik azt. De a jogtulajdonosok is nehezen tudnak majd eladni bármilyen esetleges kompromisszumot a művészeknek és az alkotóknak, miután ilyen kompromisszummentes nyilvános álláspontot képviselnek.
Az adattörvénnyel kapcsolatos pingpongozás szinte példátlan negyedik fordulója előtt egy könnyes szemű Chris Bryant könyörgött a kollégáinak, hogy hagyják az adattörvényt végigmenni, és azt mondta, hogy „meghallotta az aggályokat”, és a jövőbeni törvényhozásban foglalkozni fog velük. "Felismertük, hogy ezek a kérdések mennyire sürgetőek, és valóban meg akarjuk oldani őket, ezért vállaltuk, hogy előrehozzuk a mesterséges intelligencia és a szerzői jog vitájában felvetett kérdések széles körét feltáró jelentésünk közzétételét, valamint egy gazdasági hatásvizsgálatot, amely számos lehetséges opcióra kiterjed. Azt is világossá tettük, hogy a megoldáshoz vezető út az, hogy mindkét ágazat igényeit kielégítjük, ahelyett, hogy megpróbálnánk nem kapcsolódó jogszabályok apró módosításait erőltetni, amelyek gyorsan elavulttá válhatnak. Amint az joggal elvárható, időt szánunk a konzultációnkra érkezett 11 500 válasz megfontolására, de a szerzői jogi törvények módosítását csak akkor vesszük fontolóra, ha teljes mértékben meggyőződtünk arról, hogy azok az alkotók számára előnyösek.” - nyilatkozta a Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztérium szóvivője.