SG.hu
Elon Musk eltörölné a szerzői jogokat
Jack Dorsey, a Twitter társalapítója és a Square vezérigazgatója a hétvégén drasztikus követelést tett közzé az X-en: „töröljék el az összes szerzői jogi törvényt”. A posztra Elon Musk gyorsan válaszolt: „Egyetértek”. Musk válasza nyomán Dorsey posztját kapásból 220 millió követője is elolvashatta, és vitát indított el, amely olyan szereplőket vonzott, mint az Epic Games vezérigazgatója, Tim Sweeney, a technológiai jogász és korábbi alelnökjelölt Nicole Shanahan, Walter Kirn regényíró, Geoffrey Miller evolúciós pszichológus vagy a Twitter-fejlesztő Evan Henshaw-Plath, más néven Rabble.
Mindezt el lehetne utasítani üres közösségi média fecsegésként, ha Musknak nem lenne olyan múltja, hogy Donald Trump elnök kormányában betöltött kiemelkedő szerepe révén X posztokat amerikai kormányzati politikává alakított. Az X-en folytatott véletlenszerű beszélgetés és a tényleges kormányzati politika közötti határvonal vékonyabb, mint valaha volt. Komoly politikai ötlet vagy nem, de a Dorsey és Musk közötti egyetértés rávilágít arra, hogy a Szilícium-völgyben hogyan éleződik ki a vita a mesterséges intelligenciáról és a szerzői jogról. Hogy ez hogyan oldódik meg, annak komoly következményei lesznek a technológiai vállalatokra, a kreatív emberekre és megélhetésükre, valamint az általános MI-versenyre.
A ChatGPT-hez vagy Musk Grok chatbotjához hasonló termékeket működtető MI-modelleket a nyilvános internetről származó, nagyszámú, nagyrészt szerzői jogvédett kép és szöveg felhasználásával képezték ki. A technológiai vállalatok azzal érvelnek, hogy a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználása az MI-eszközök létrehozásához a szerzői jog „tisztességes felhasználás” alóli mentessége alá tartozik, mivel az modellek kimenetei lényegesen megváltoztatják az alapul szolgáló művészeti, zenei vagy írói alkotásokat.
Azok azonban, akik kreatív alkotások készítéséből élnek, nem értenek ezzel egyet. Művészek, szerzők, hírügynökségek és filmesek mind beperelték az MI-vállalatokat, követelve, hogy fizessenek, vagy legalább kérjenek engedélyt, mielőtt szerzői jogvédelem alatt álló műveket használnának MI-modelljük elkészítéséhez. A technológiai ipar viszont azzal érvel, hogy a méltányos felhasználásra vonatkozó kivétel nélkül az új MI-termékek kifejlesztése túl időigényes és drága, sőt lehetetlen lenne.
Ed Newton-Rex - akinek a Fairly Trained nevű nonprofit szervezete tanúsítja az alkotói jogokat tiszteletben tartó MI-modellek képzését - úgy jellemezte a Dorsey-Musk eszmecserét, hogy „a technológiai vezetők totális háborút hirdetnek azon alkotók ellen, akik nem akarják, hogy az életművüket profitszerzés céljából kifosszák”. Lincoln Michel író pedig azt írta, hogy „Jack vagy Elon egyik cége sem létezne a szellemi tulajdonjog nélkül”, hozzátéve: „Egyszerűen csak utálják a művészeket”.
Dorsey későbbi posztokban részletezte álláspontját, és azt írta, hogy „sokkal jobb módszerek is léteznek az alkotók kompenzálására”, miközben azt állította, hogy „a jelenlegiek túl sokat vesznek el tőlük, és csak bérleti díjat kapnak”. Szerinte "a jelenlegi rendszer a kifizetések folyósítását olyan kapuőrök kezébe adja, akik nem fizetnek igazságosan”.
Az OpenAI a múlt hónapban a Fehér Házhoz benyújtott beadványában azzal érvelt, hogy ha a mesterséges intelligencia nem tartozik a tisztességes felhasználás hatálya alá, akkor az USA átengedi Kínának a mesterséges intelligencia jövője feletti ellenőrzést. Ha „az amerikai vállalatok a tisztességes felhasználáshoz való hozzáférés nélkül maradnak, a mesterséges intelligenciáért folytatott verseny gyakorlatilag véget ér” - írta beadványában az OpenAI.
A technológiai iparnak mindig is bonyolult kapcsolata volt a szellemi tulajdonjogokkal. Amikor az 1990-es évek végén elterjedt az internet, és az emberek elkezdtek szabadon megosztani dalokat és könyveket évekig tartó pereskedések következtek, míg Hollywood és a lemezipar megbékélt a technológiával. Most a harc újra felforrósodott, és a technológiai titánok ismét megengedőbb szerzői jogi törvényeket követelnek.
"A szellemi tulajdonra vonatkozó összes törvény eltörlésének gondolata kissé nevetséges, tekintve, hogy a törvény az Egyesült Államok alkotmányában és számos kongresszusi törvényben gyökerezik" - mondta Tiffany C. Li, a San Franciscó-i Egyetem jogi karának professzora. Az angol szokásjogra támaszkodva az alkotmány felhatalmazta a kongresszust a szerzői jog és a szabadalmak létrehozására „a tudomány és a hasznos művészetek fejlődésének előmozdítása érdekében”.
Li szerint jogos érvek szólnak amellett, hogy a szellemi tulajdonjogot ma „túl szigorúan érvényesítik” oly módon, hogy az korlátozza a kreativitást vagy az új technológiákhoz vagy gyógyszerekhez való széles körű hozzáférést. A szellemi tulajdon védelmének gyengítése azonban hatalmas költségekkel járna. A közvetlen károsultak a művészek, alkotók és feltalálók lennének, akiknek a munkáját kártérítés nélkül másolnák vagy kisajátítanák - mondta Li. A társadalomra is káros hatással lehet, ha kevesebb ember és vállalat veszi a fáradtságot és időt arra, hogy új dolgokat hozzon létre, tudván, hogy nem kapnak érte díjazást. Ha pedig az Egyesült Államok lazít a szellemi tulajdon védelmén, más országok válaszul elutasíthatják az amerikai vállalatok szellemi tulajdonának érvényesítését, megnyitva ezzel a kapukat a hamisított áruk előtt.
Musk általában véve nyitottabb megközelítést támogat a szerzői jogokkal kapcsolatban. Autóipari vállalata, a Tesla 2014-ben ígéretet tett arra, hogy nem perel be más vállalatokat üzleti titkai felhasználása miatt. Musk jelenleg perli az OpenAI-t, azzal érvelve, hogy a cég feladta küldetését, hogy az egész emberiség javát szolgáló mesterséges intelligenciát hozzon létre, mivel megpróbálja levetkőzni nonprofit státuszát, és egy hagyományos vállalattá alakul át.
Musk mindenesetre már tett lépéseket, az általa irányított megszorítások már az Amerikai Szabadalmi és Védjegyhivatalt (USPTO) is elérték. Februárban lemondott Vaishali Udupa, az USPTO vezetője, és a LinkedIn-en azt írta, hogy az ügynökség dolgozói „bizonytalansággal néznek szembe a szövetségi munkaerő példátlan leépítése és átszervezése közepette”. Josh Gerben védjegyjogász nem sokkal később egy blogbejegyzésben azt írta, hogy ha az USPTO-nál jelentős megszorítások lesznek, „az egész védjegyrendszer le fog állni”. Függetlenül Musk álláspontjától a harc még messze nem ért véget. Az OpenAI és más mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek ellen az év hátralévő részében több jelentős per is tárgyalásra kerül, még akkor is, ha a technológiai cégek tovább folytatják a szerzői jogi védelem alatt álló munkákra támaszkodó új modellek létrehozását.
Mindezt el lehetne utasítani üres közösségi média fecsegésként, ha Musknak nem lenne olyan múltja, hogy Donald Trump elnök kormányában betöltött kiemelkedő szerepe révén X posztokat amerikai kormányzati politikává alakított. Az X-en folytatott véletlenszerű beszélgetés és a tényleges kormányzati politika közötti határvonal vékonyabb, mint valaha volt. Komoly politikai ötlet vagy nem, de a Dorsey és Musk közötti egyetértés rávilágít arra, hogy a Szilícium-völgyben hogyan éleződik ki a vita a mesterséges intelligenciáról és a szerzői jogról. Hogy ez hogyan oldódik meg, annak komoly következményei lesznek a technológiai vállalatokra, a kreatív emberekre és megélhetésükre, valamint az általános MI-versenyre.
We’re seeing this playing out in realtime in search. Google copies everything from everyone and monetizes it and keeps all the money for themselves.
— Tim Sweeney (@TimSweeneyEpic) April 12, 2025
A ChatGPT-hez vagy Musk Grok chatbotjához hasonló termékeket működtető MI-modelleket a nyilvános internetről származó, nagyszámú, nagyrészt szerzői jogvédett kép és szöveg felhasználásával képezték ki. A technológiai vállalatok azzal érvelnek, hogy a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználása az MI-eszközök létrehozásához a szerzői jog „tisztességes felhasználás” alóli mentessége alá tartozik, mivel az modellek kimenetei lényegesen megváltoztatják az alapul szolgáló művészeti, zenei vagy írói alkotásokat.
Azok azonban, akik kreatív alkotások készítéséből élnek, nem értenek ezzel egyet. Művészek, szerzők, hírügynökségek és filmesek mind beperelték az MI-vállalatokat, követelve, hogy fizessenek, vagy legalább kérjenek engedélyt, mielőtt szerzői jogvédelem alatt álló műveket használnának MI-modelljük elkészítéséhez. A technológiai ipar viszont azzal érvel, hogy a méltányos felhasználásra vonatkozó kivétel nélkül az új MI-termékek kifejlesztése túl időigényes és drága, sőt lehetetlen lenne.
Ed Newton-Rex - akinek a Fairly Trained nevű nonprofit szervezete tanúsítja az alkotói jogokat tiszteletben tartó MI-modellek képzését - úgy jellemezte a Dorsey-Musk eszmecserét, hogy „a technológiai vezetők totális háborút hirdetnek azon alkotók ellen, akik nem akarják, hogy az életművüket profitszerzés céljából kifosszák”. Lincoln Michel író pedig azt írta, hogy „Jack vagy Elon egyik cége sem létezne a szellemi tulajdonjog nélkül”, hozzátéve: „Egyszerűen csak utálják a művészeket”.
Tech execs declaring all-out war on creators who don’t want their life’s work pillaged for profit
— Ed Newton-Rex (@ednewtonrex.bsky.social) April 12, 2025 at 5:50 PM
[image or embed]
Dorsey későbbi posztokban részletezte álláspontját, és azt írta, hogy „sokkal jobb módszerek is léteznek az alkotók kompenzálására”, miközben azt állította, hogy „a jelenlegiek túl sokat vesznek el tőlük, és csak bérleti díjat kapnak”. Szerinte "a jelenlegi rendszer a kifizetések folyósítását olyan kapuőrök kezébe adja, akik nem fizetnek igazságosan”.
Az OpenAI a múlt hónapban a Fehér Házhoz benyújtott beadványában azzal érvelt, hogy ha a mesterséges intelligencia nem tartozik a tisztességes felhasználás hatálya alá, akkor az USA átengedi Kínának a mesterséges intelligencia jövője feletti ellenőrzést. Ha „az amerikai vállalatok a tisztességes felhasználáshoz való hozzáférés nélkül maradnak, a mesterséges intelligenciáért folytatott verseny gyakorlatilag véget ér” - írta beadványában az OpenAI.
A technológiai iparnak mindig is bonyolult kapcsolata volt a szellemi tulajdonjogokkal. Amikor az 1990-es évek végén elterjedt az internet, és az emberek elkezdtek szabadon megosztani dalokat és könyveket évekig tartó pereskedések következtek, míg Hollywood és a lemezipar megbékélt a technológiával. Most a harc újra felforrósodott, és a technológiai titánok ismét megengedőbb szerzői jogi törvényeket követelnek.
"A szellemi tulajdonra vonatkozó összes törvény eltörlésének gondolata kissé nevetséges, tekintve, hogy a törvény az Egyesült Államok alkotmányában és számos kongresszusi törvényben gyökerezik" - mondta Tiffany C. Li, a San Franciscó-i Egyetem jogi karának professzora. Az angol szokásjogra támaszkodva az alkotmány felhatalmazta a kongresszust a szerzői jog és a szabadalmak létrehozására „a tudomány és a hasznos művészetek fejlődésének előmozdítása érdekében”.
Li szerint jogos érvek szólnak amellett, hogy a szellemi tulajdonjogot ma „túl szigorúan érvényesítik” oly módon, hogy az korlátozza a kreativitást vagy az új technológiákhoz vagy gyógyszerekhez való széles körű hozzáférést. A szellemi tulajdon védelmének gyengítése azonban hatalmas költségekkel járna. A közvetlen károsultak a művészek, alkotók és feltalálók lennének, akiknek a munkáját kártérítés nélkül másolnák vagy kisajátítanák - mondta Li. A társadalomra is káros hatással lehet, ha kevesebb ember és vállalat veszi a fáradtságot és időt arra, hogy új dolgokat hozzon létre, tudván, hogy nem kapnak érte díjazást. Ha pedig az Egyesült Államok lazít a szellemi tulajdon védelmén, más országok válaszul elutasíthatják az amerikai vállalatok szellemi tulajdonának érvényesítését, megnyitva ezzel a kapukat a hamisított áruk előtt.
Musk általában véve nyitottabb megközelítést támogat a szerzői jogokkal kapcsolatban. Autóipari vállalata, a Tesla 2014-ben ígéretet tett arra, hogy nem perel be más vállalatokat üzleti titkai felhasználása miatt. Musk jelenleg perli az OpenAI-t, azzal érvelve, hogy a cég feladta küldetését, hogy az egész emberiség javát szolgáló mesterséges intelligenciát hozzon létre, mivel megpróbálja levetkőzni nonprofit státuszát, és egy hagyományos vállalattá alakul át.
Musk mindenesetre már tett lépéseket, az általa irányított megszorítások már az Amerikai Szabadalmi és Védjegyhivatalt (USPTO) is elérték. Februárban lemondott Vaishali Udupa, az USPTO vezetője, és a LinkedIn-en azt írta, hogy az ügynökség dolgozói „bizonytalansággal néznek szembe a szövetségi munkaerő példátlan leépítése és átszervezése közepette”. Josh Gerben védjegyjogász nem sokkal később egy blogbejegyzésben azt írta, hogy ha az USPTO-nál jelentős megszorítások lesznek, „az egész védjegyrendszer le fog állni”. Függetlenül Musk álláspontjától a harc még messze nem ért véget. Az OpenAI és más mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek ellen az év hátralévő részében több jelentős per is tárgyalásra kerül, még akkor is, ha a technológiai cégek tovább folytatják a szerzői jogi védelem alatt álló munkákra támaszkodó új modellek létrehozását.