SG.hu
Mit jelent Donald Trump győzelme az IT-szféra számára?
Donald Trump megközelítése a nagyvállalatokkal kapcsolatban ingadozott az egyes szereplőkre vonatkozó szigorúbb szabályozásra való felhívás és a másokra vonatkozó laza megközelítés között. Íme, hogyan irányíthatná a technológiai politikát második ciklusában.
Sundar Pichai (Alphabet), Mark Zuckerberg (Meta), Tim Cook (Apple), Andy Jassy (Amazon) és Satya Nadella (Microsoft) korábban már szóváltásba keveredett Donald Trumppal, de most a nagy technológiai vállalatok vezérigazgatói sietve gratuláltak a megválasztott amerikai elnöknek. Gyorsan mögé álltak, mivel cégeiknek négy évet kell kibírnia a befolyásos, de szeszélyes politikus alatt. Trump korábban megvetést tanúsított a nagy technológiai cégek iránt, és olyan politikákat szorgalmazott, amelyek növelik a nagy technológiai cégek üzleti költségeit, és kedvezőtlenebb szabályozásoknak vetik alá őket. A választások előtt az üzleti vezetők és a kockázati tőkebefektetők aggodalmukat fejezték ki, hogy egy kiszámíthatatlan kormányzat aláásná a vállalkozásaik stabilitását.
Ugyanakkor Trump megfogadta, hogy visszalép azoktól a gyakorlatoktól, amelyek gátolhatnák a technológiai vállalatok növekedését. Elemzők szerint a megválasztott elnök a technológiai fúziók és felvásárlások tekintetében is lazább megközelítést alkalmazhat. És most, hogy Elon Musk a legnagyobb támogatója, „ez lehet az a pillanat, amikor a nagy technológiai szereplők között a kedvencek kiválasztására kerül sor” - mondja Betsy Cooper, az Aspen Policy Academy igazgatója. Míg Trump technológiai politikai álláspontjai széles skálán mozogtak - és gyakran változtak -, a legutóbbi elnöksége alatt tett intézkedései és a kampánykörúton tett megjegyzései rávilágítanak arra, hogy mire számíthat a Big Tech egy második ciklus alatt.
Vámok és kereskedelem
A tech-közönség körében az egyik legjobban figyelt terület Trump javaslatai közül a javasolt importvámok voltak, amelyek hatalmas hatással lehetnek mind a technológiai vállalatokra, mind a fogyasztói kiadásokra. Tavaly Trump egy 10 százalékos általános vám bevezetésének ötletét vetette fel, majd később további 60 százalékos vámot javasolt a Kínából származó importra, és akár 100 százalékos vámot a Mexikóból származó árukra. Ez kérdéseket vetett fel az Apple üzleti modelljével kapcsolatban - mivel hardvertermékeinek több mint 95 százalékát Kínában gyártják és szerelik össze -, valamint a nagy e-kereskedelmi vállalatokkal kapcsolatban, amelyek nagymértékben támaszkodnak kínai anyagokra és alkatrészekre.
Az Apple kevésbé lehet sebezhető, mint azt a vámok első olvasata sugallja - írja a Bernstein részvénykutató cég jegyzete, mivel a vállalat képes a magas vámok elnyelésére. Az Apple emellett diverzifikálta ellátási láncát azzal, hogy különböző régiókban, például Vietnamban gyártja termékeit. Cooper, az Aspen Policy Academy munkatársa megjegyzi, hogy a gyártók már a világjárvány idején is megszakadt ellátási láncokat tapasztaltak, és ki kellett találniuk, hogyan erősítsék meg folyamataikat. Ez a tapasztalat hasznosnak bizonyulhat egy magas vámokkal járó helyzetben.
Ian Bremmer, az Eurasia Group politikai kockázatokat kutató cég alapítója úgy véli, hogy Trump magas tarifajavaslatokkal indít, és a tárgyalási fordulók során csökkenteni fogja a vámtételeket. Ennek részben az az oka, hogy a Kínára kivetett vámok mértékének jelentős megugrása csak arra fogja késztetni a hardvergyártókat, hogy harmadik országokba helyezzék át ellátási láncukat, ahogyan azt a korábbi Trump-adminisztráció idején is tették. Az elemzők és közgazdászok pedig szinte általánosságban azt mondják, hogy a megtorló vámok jobban árthatnak az amerikai vállalkozásoknak.
Ezzel a témával összhangban Trump egy Biden kétpárti törvényét is elítélte, amelynek célja az volt, hogy csökkentse az USA Ázsiától való chipfüggőségét, és több mint 50 milliárd dollárnyi kiadást engedélyezett a félvezetők hazai kínálatának fellendítésére. A The Joe Rogan Experience október végi, közel háromórás epizódjában Trump azt mondta, hogy a 2022-es támogatási törvény „rossz”, mert a már gazdag vállalatoknak juttatott pénzt. Szerinte az USA-nak inkább a külföldi beszállítókra kellett volna vámokat kivetnie, ami viszont arra kényszerítené őket, hogy saját pénzükből építsenek chipgyárakat az Egyesült Államokban.
Külön kritizálta Tajvant, a TSMC-t, az amerikai chipgyártó Nvidia egyik legfontosabb partnerét, és azt mondta: „Ellopták az üzletünket”. (Az USA hihetetlenül nagy mértékben függ Tajvantól mindenféle chipek tekintetében; a világ félvezetőinek csak mintegy 10 százalékát gyártják az Egyesült Államokban.) "Ellentétes nyomások vannak: Trump az amerikai gyártás mellett és a CHIPS-törvény ellen van, és még mindig nem világos, hogy ez melyik irányba lendíti a szabályozás rúdját” - mondta Cooper.
Mesterséges intelligencia
Egy második Trump-kormányzat számára elsődleges fontosságú lesz annak biztosítása, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet töltsön be az erősebb és hatékonyabb MI-algoritmusok kifejlesztésében - különösen fő geopolitikai riválisával, Kínával szemben. Az előző Trump-kormányzat arra törekedett, hogy megszüntesse a kereskedelmi technológiai innovációt gátlónak vélt szabályozásokat. A nagyméretű nyelvi modellek és MI-tréningek korában Trump megfontolhatná azt is, hogy szövetségi forrásokat biztosítson a hatalmas léptékű MI-projektek működtetéséhez, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az amerikai ágazat az élvonalban maradjon.
A stratégia valószínűleg magában foglalja majd Amerika nagy riválisa helyzetének megnehezítését is. Az előző Trump-kormány olyan szankciókat vezetett be, amelyek célja az volt, hogy korlátozzák a kínai vállalatok lehetőségeit az USA-val való üzletkötésre és a csúcstechnológiás MI készítéshez szükséges chipekhez való hozzáférésre. Ezeket a szabályokat Biden alatt csak szigorították. Trump második ciklusában a kínai mesterséges intelligencia visszaszorítására irányuló erőfeszítések fokozódhatnak, különösen, ha szélesebb körű kereskedelmi háború indul.
Trump egyik legegyértelműbb nyilatkozata a mesterséges intelligencia jövőjéről az az ígéret, hogy hatályon kívül helyezi a Biden-kormánynak a technológia kapcsán kiadott végrehajtási rendeletét. A mesterséges intelligenciáról szóló Biden-rendeletet tavaly hozták, hogy védőkorlátokat helyezzenek el egy olyan technológia körül, amely veszélyes lehet. Biden rendelete olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a mesterséges intelligencia potenciálisan kockázatos felhasználásának korlátozása, az algoritmusok elfogultságának megakadályozása, valamint a legerősebb modellek szövetségi ellenőrzésének fokozása volt. Trump azonban megfogadta, hogy hatályon kívül helyezi a rendeletet, és egy tavaly decemberi iowai gyűlésen azt mondta, hogy „az első napon” visszavonja a rendeletet, és „megtiltja a mesterséges intelligencia használatát az amerikai állampolgárok beszédének cenzúrázására”.
A végrehajtási rendelet számos követelményét valójában már teljesítették, így magának a rendelet hatályon kívül helyezésének nem sok hatása lenne. A Trump-kormányzat azonban lebonthatná a rendelet egyes részeit, ami a szakértők figyelmeztetése szerint veszélyes következményekkel járhat, ha a technológia széles körben elterjed. Az egyes államok megpróbálhatják betölteni az űrt: a Center for AI Policy - egy biztonságra összpontosító kutatócsoport - szerint "a csökkentett szövetségi felügyeletre válaszul várhatóan felgyorsulnak az MI-szabályozással kapcsolatos állami szintű és globális intézkedések”, és hogy „ironikus módon a szövetségi szabályozás elhúzódó hiánya növelheti a globális MI-vállalatok megfelelési terheit”.
Elon Musk riválisainak is lehet okuk az aggodalomra. A Trumpot támogató milliárdos gyakran kritizálta az OpenAI-t, amelynek társalapítója volt, mielőtt távozott, és a Google-t. Mindkét vállalatot azzal vádolta, hogy túlságosan „woke”, politikailag korrekt MI-algoritmusokat fejlesztenek. Musk azon törekvése, hogy saját cégével, az xAI-val az MI verseny élére álljon, valamint a Trump-kormányzaton belüli hatalmas befolyása mind az OpenAI-t, mind a Google-t célponttá teheti, és talán veszélyeztetheti a jövőbeni jövedelmező kormányzati szerződések megszerzésének lehetőségét.
Közösségi platformok és a gyermekek biztonsága
A 230. szakasz néven ismert amerikai törvény jelenleg megakadályozza, hogy az internetes platformokat felelősségre vonják a felhasználók által közzétett és megosztott tartalmakért. Ez megkímélte az olyan szolgáltatásokat, mint a YouTube, a Facebook és a Snapchat attól, hogy potenciálisan több milliárd dolláros kártérítéseket kelljen fizetniük a tartalomkészítőknek, a nézőknek és a felhasználók szüleinek, akik szerint a technológiai óriások rossz tervezési és tartalommoderálási döntései kárt okoztak. Nem sokkal első elnöki ciklusának távozása előtt Trump azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a jelentős védelmi kiadásokra vonatkozó törvényjavaslatot, ha a törvényhozók nem helyezik hatályon kívül a technológiai vállalatok felelősségi pajzsát. Egy akkori tweetjében Trump a 230. paragrafust „a nemzetbiztonságunkat és a választások integritását fenyegető veszélynek” nevezte, és hozzátette, hogy „országunk soha nem lehet biztonságos, ha hagyjuk, hogy ez fennmaradjon”.
És nem blöffölt. Megvétózta a védelmi törvényjavaslatot, ezt írva: "A törvény még csak nem is tesz érdemi változtatásokat a 230-as szakaszon”. A képviselőház és a szenátus azonban nagy többséggel felülbírálta a vétóját, és keresztülvitte a népszerű kétpárti csomagot. Ha Trump következő ciklusában a republikánusok teljes irányításuk alá vonják a kongresszust, leszavazhatják a demokratákat, hogy megadják Trumpnak a kívánt hatályon kívül helyezést, és megnyissák a kapukat a közösségi platformokat célzó perek előtt.
A gyermekek platformokon való biztonságaszintén politikai téma lehet, mondja Camille Carlton, a Center for Humane Technology vezető politikai menedzsere. A Meta és más technológiai cégek (köztük a Match Group, a társkereső alkalmazások óriása) azért lobbiznak, hogy a világ legnagyobb alkalmazásboltjait működtető Apple és Google felelőssége legyen a korhatár-ellenőrzés és az online biztonsági intézkedések kezelése.
"A demokraták vezette államok általában a platformok felelősségvállalását és a platformok működésének megváltoztatását hangsúlyozták” - mondja. "A republikánus vezetésű területeken viszont nagyobb hangsúlyt fektetnek a szülői felügyeletre. Tehát amikor az online biztonságról van szó, azt hiszem, ezentúl az eddigiektől eltérő megközelítést fogunk látni.” Carlton azonban megjegyzi, hogy ez többnyire kétpárti kérdés volt, és „széles körű konszenzus van abban, hogy az emberek azt szeretnék, ha ezek a platformok a kezdetektől fogva úgy terveznék meg ezeket a termékeket, hogy azok védjék a gyerekeket”.
TikTok
A TikTok számára Trump egy halvány reménysugarat jelent, hogy nem tiltják be az Egyesült Államokban. Míg a Kongresszus már megmutatta elszántságát a platform betiltására, és a bíróságok várhatóan nem fogják megakadályozni, Trump volt az a ritka politikai erő, amely kifejezetten nem kívánta betiltani a TikTokot. A helyzet ennél kevésbé biztos. A TikTokot vagy eladásra, vagy betiltásra kényszerítő törvényjavaslat kétpárti támogatást kapott a kongresszusban, és már alá is írták a törvényt. Ennek visszavonásához Trumpnak több száz republikánus kongresszusi tagot kellene meggyőznie arról, hogy azok 180 fokos fordulatot vegyenek. Ez nagyon nehéz lesz, de nem elképzelhetetlen a jelenlegi politikai helyzetben, ahol a republikánusok összefognak Trump körül.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy a törvény egy másik lehetőséget is kilátásba helyezett a TikTok számára: eladja amerikai tevékenységét egy amerikai cégnek, és elfogadja, hogy csak máshol létezhet. A republikánusok számára ez egy win-win forgatókönyv, amelyben Trump betartja ígéretét, a kongresszus pedig megtartja a törvényjavaslatát. Ebben az esetben az egyetlen vesztes - aki a leghevesebben ellenzi majd - a ByteDance lesz.
Kriptovaluták
A 2024-es kampánykörúton Donald Trump a „kriptoelnökként” stilizálta magát, és számos olyan ígéretet tett, amelyek célja a kriptohívők megszólítása volt. Trump korábban elutasította a bitcoint, mint „átverést”, júliusban azonban egy konferencián a Tennessee állambeli Nashville-ben a kriptohívőkre célzott. Megígérte, hogy az Egyesült Államokat a bitcoin bányászat első számú erőközpontjává teszi, létrehoz egy nemzeti bitcoin-készletet, és újraválasztása esetén bitcoin-tanácsadó testületet nevez ki. Az este leghangosabb éljenzését Trump azon ígérete váltotta ki, miszerint kirúgja Gary Genslert, az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnökét, azt a szabályozó hatóságot, amely a Biden-kormányzat alatt perek egész sorát indította a kripto-vállalkozások ellen.
Trump külön ígéretet tett arra, hogy enyhíti Ross Ulbricht, a darknetes Silk Road piactér létrehozójának ítéletét, aki jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti. A Silk Road - amelyen keresztül az emberek kábítószert és egyéb illegális árukat vásároltak és adtak el - az első olyan online szolgáltatások közé tartozott, amelyek bitcoint fogadtak el fizetőeszközként. Ulbricht büntetésének súlyosságát a bitcoinosok széles körben aránytalannak tartják, és már régóta követelik a szabadon bocsátását.
Trösztellenes perek
A Trump-kormányzat IT-cégekhez fűzni kívánt kapcsolatának korai mutatója lesz a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság elnökének, Lina Khannak a sorsa. Khan 35 évével minden idők legfiatalabb FTC-elnöke, és a választási kampány egyik gyújtópontja volt. A trösztellenes jog érvényesítéshez és a vállalati hatalomhoz való hozzáállása mélyen vitatott. A Google, a Meta, az Amazon és a Microsoft mind jogi kihívásokkal nézett szembe a hivatali ideje alatt, bár egyesek sikeresebbek voltak, mint mások. "Lina Khan olyan személy, aki nem segít Amerikának” - mondta a LinkedIn társalapítója és demokrata adományozó Hoffman. A Trumpot támogató Elon Musk szintén kifejezte nemtetszését. „Hamarosan ki fogják rúgni” - mondta Khanról a múlt héten.
Dan Ives, a Wedbush pénzügyi szolgáltató cég elemzője „a technológiai szektor rémálmának” nevezte Khant, hozzátéve, hogy az elemzők körében az a meggyőződés alakult ki, hogy távozása katalizátorként hatna a további felvásárlásokra. "A Trumpra gyakorolt Musk-befolyás katalizálhatja és felgyorsíthatja Khan esetleges kilépését” - mondta. Trump homályosan felvetette, hogy „valamit” tenni kellene a Google-lal kapcsolatban, hogy a vállalat „tisztességesebbé” váljon. Vance ennél egyértelműbben fogalmazott, dicsérte Khant, amiért „elég jó munkát végez”. Az, hogy Khan Trump alatt maradni akarna-e, nem világos. Csapata eddig nem kívánt nyilatkozni. Bill Kovacic, az FTC korábbi elnöke szerint ennek esélye "közel a nullához”.
Vance úgy tűnik, hogy szakítópróbára vinné a dolgot, miszerint a cégek cenzúrázzák a konzervatívokat. "Amikor az olyan vállalatok, mint a Facebook és a Google cenzúrázzák az amerikai állampolgárokat, és megnehezítik az amerikaiak számára, hogy felszólaljanak politikai nézeteikért, az egy komoly probléma” - mondta a megválasztott alelnök szeptemberben, példaként említve a YouTube 2006-os felvásárlását a Google részéről. „Úgy gondolom, hogy erre trösztellenes megoldást kellene találni”.
Egy új Trump-kormányzat valószínűleg nem fog lemondani az IT-óriások ellen indított trösztellenes ügyekről - mondta Adam Kovacevich, a Chamber of Progress, egy baloldali technológiai kereskedelmi csoport vezérigazgatója, megjegyezve, hogy ezek közül több még Trump első ciklusa alatt kezdődött. "Valószínűleg megpróbálja majd ezeket a pereket a vállalatokkal szembeni nyomásgyakorlásra használni, hogy kedvező elbánást kapjon a közbeszéddel és a tartalommal kapcsolatos aggályok miatt.”
Sundar Pichai (Alphabet), Mark Zuckerberg (Meta), Tim Cook (Apple), Andy Jassy (Amazon) és Satya Nadella (Microsoft) korábban már szóváltásba keveredett Donald Trumppal, de most a nagy technológiai vállalatok vezérigazgatói sietve gratuláltak a megválasztott amerikai elnöknek. Gyorsan mögé álltak, mivel cégeiknek négy évet kell kibírnia a befolyásos, de szeszélyes politikus alatt. Trump korábban megvetést tanúsított a nagy technológiai cégek iránt, és olyan politikákat szorgalmazott, amelyek növelik a nagy technológiai cégek üzleti költségeit, és kedvezőtlenebb szabályozásoknak vetik alá őket. A választások előtt az üzleti vezetők és a kockázati tőkebefektetők aggodalmukat fejezték ki, hogy egy kiszámíthatatlan kormányzat aláásná a vállalkozásaik stabilitását.
Ugyanakkor Trump megfogadta, hogy visszalép azoktól a gyakorlatoktól, amelyek gátolhatnák a technológiai vállalatok növekedését. Elemzők szerint a megválasztott elnök a technológiai fúziók és felvásárlások tekintetében is lazább megközelítést alkalmazhat. És most, hogy Elon Musk a legnagyobb támogatója, „ez lehet az a pillanat, amikor a nagy technológiai szereplők között a kedvencek kiválasztására kerül sor” - mondja Betsy Cooper, az Aspen Policy Academy igazgatója. Míg Trump technológiai politikai álláspontjai széles skálán mozogtak - és gyakran változtak -, a legutóbbi elnöksége alatt tett intézkedései és a kampánykörúton tett megjegyzései rávilágítanak arra, hogy mire számíthat a Big Tech egy második ciklus alatt.
Vámok és kereskedelem
A tech-közönség körében az egyik legjobban figyelt terület Trump javaslatai közül a javasolt importvámok voltak, amelyek hatalmas hatással lehetnek mind a technológiai vállalatokra, mind a fogyasztói kiadásokra. Tavaly Trump egy 10 százalékos általános vám bevezetésének ötletét vetette fel, majd később további 60 százalékos vámot javasolt a Kínából származó importra, és akár 100 százalékos vámot a Mexikóból származó árukra. Ez kérdéseket vetett fel az Apple üzleti modelljével kapcsolatban - mivel hardvertermékeinek több mint 95 százalékát Kínában gyártják és szerelik össze -, valamint a nagy e-kereskedelmi vállalatokkal kapcsolatban, amelyek nagymértékben támaszkodnak kínai anyagokra és alkatrészekre.
Az Apple kevésbé lehet sebezhető, mint azt a vámok első olvasata sugallja - írja a Bernstein részvénykutató cég jegyzete, mivel a vállalat képes a magas vámok elnyelésére. Az Apple emellett diverzifikálta ellátási láncát azzal, hogy különböző régiókban, például Vietnamban gyártja termékeit. Cooper, az Aspen Policy Academy munkatársa megjegyzi, hogy a gyártók már a világjárvány idején is megszakadt ellátási láncokat tapasztaltak, és ki kellett találniuk, hogyan erősítsék meg folyamataikat. Ez a tapasztalat hasznosnak bizonyulhat egy magas vámokkal járó helyzetben.
Ian Bremmer, az Eurasia Group politikai kockázatokat kutató cég alapítója úgy véli, hogy Trump magas tarifajavaslatokkal indít, és a tárgyalási fordulók során csökkenteni fogja a vámtételeket. Ennek részben az az oka, hogy a Kínára kivetett vámok mértékének jelentős megugrása csak arra fogja késztetni a hardvergyártókat, hogy harmadik országokba helyezzék át ellátási láncukat, ahogyan azt a korábbi Trump-adminisztráció idején is tették. Az elemzők és közgazdászok pedig szinte általánosságban azt mondják, hogy a megtorló vámok jobban árthatnak az amerikai vállalkozásoknak.
Ezzel a témával összhangban Trump egy Biden kétpárti törvényét is elítélte, amelynek célja az volt, hogy csökkentse az USA Ázsiától való chipfüggőségét, és több mint 50 milliárd dollárnyi kiadást engedélyezett a félvezetők hazai kínálatának fellendítésére. A The Joe Rogan Experience október végi, közel háromórás epizódjában Trump azt mondta, hogy a 2022-es támogatási törvény „rossz”, mert a már gazdag vállalatoknak juttatott pénzt. Szerinte az USA-nak inkább a külföldi beszállítókra kellett volna vámokat kivetnie, ami viszont arra kényszerítené őket, hogy saját pénzükből építsenek chipgyárakat az Egyesült Államokban.
Külön kritizálta Tajvant, a TSMC-t, az amerikai chipgyártó Nvidia egyik legfontosabb partnerét, és azt mondta: „Ellopták az üzletünket”. (Az USA hihetetlenül nagy mértékben függ Tajvantól mindenféle chipek tekintetében; a világ félvezetőinek csak mintegy 10 százalékát gyártják az Egyesült Államokban.) "Ellentétes nyomások vannak: Trump az amerikai gyártás mellett és a CHIPS-törvény ellen van, és még mindig nem világos, hogy ez melyik irányba lendíti a szabályozás rúdját” - mondta Cooper.
Mesterséges intelligencia
Egy második Trump-kormányzat számára elsődleges fontosságú lesz annak biztosítása, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet töltsön be az erősebb és hatékonyabb MI-algoritmusok kifejlesztésében - különösen fő geopolitikai riválisával, Kínával szemben. Az előző Trump-kormányzat arra törekedett, hogy megszüntesse a kereskedelmi technológiai innovációt gátlónak vélt szabályozásokat. A nagyméretű nyelvi modellek és MI-tréningek korában Trump megfontolhatná azt is, hogy szövetségi forrásokat biztosítson a hatalmas léptékű MI-projektek működtetéséhez, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az amerikai ágazat az élvonalban maradjon.
A stratégia valószínűleg magában foglalja majd Amerika nagy riválisa helyzetének megnehezítését is. Az előző Trump-kormány olyan szankciókat vezetett be, amelyek célja az volt, hogy korlátozzák a kínai vállalatok lehetőségeit az USA-val való üzletkötésre és a csúcstechnológiás MI készítéshez szükséges chipekhez való hozzáférésre. Ezeket a szabályokat Biden alatt csak szigorították. Trump második ciklusában a kínai mesterséges intelligencia visszaszorítására irányuló erőfeszítések fokozódhatnak, különösen, ha szélesebb körű kereskedelmi háború indul.
Trump egyik legegyértelműbb nyilatkozata a mesterséges intelligencia jövőjéről az az ígéret, hogy hatályon kívül helyezi a Biden-kormánynak a technológia kapcsán kiadott végrehajtási rendeletét. A mesterséges intelligenciáról szóló Biden-rendeletet tavaly hozták, hogy védőkorlátokat helyezzenek el egy olyan technológia körül, amely veszélyes lehet. Biden rendelete olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a mesterséges intelligencia potenciálisan kockázatos felhasználásának korlátozása, az algoritmusok elfogultságának megakadályozása, valamint a legerősebb modellek szövetségi ellenőrzésének fokozása volt. Trump azonban megfogadta, hogy hatályon kívül helyezi a rendeletet, és egy tavaly decemberi iowai gyűlésen azt mondta, hogy „az első napon” visszavonja a rendeletet, és „megtiltja a mesterséges intelligencia használatát az amerikai állampolgárok beszédének cenzúrázására”.
A végrehajtási rendelet számos követelményét valójában már teljesítették, így magának a rendelet hatályon kívül helyezésének nem sok hatása lenne. A Trump-kormányzat azonban lebonthatná a rendelet egyes részeit, ami a szakértők figyelmeztetése szerint veszélyes következményekkel járhat, ha a technológia széles körben elterjed. Az egyes államok megpróbálhatják betölteni az űrt: a Center for AI Policy - egy biztonságra összpontosító kutatócsoport - szerint "a csökkentett szövetségi felügyeletre válaszul várhatóan felgyorsulnak az MI-szabályozással kapcsolatos állami szintű és globális intézkedések”, és hogy „ironikus módon a szövetségi szabályozás elhúzódó hiánya növelheti a globális MI-vállalatok megfelelési terheit”.
Elon Musk riválisainak is lehet okuk az aggodalomra. A Trumpot támogató milliárdos gyakran kritizálta az OpenAI-t, amelynek társalapítója volt, mielőtt távozott, és a Google-t. Mindkét vállalatot azzal vádolta, hogy túlságosan „woke”, politikailag korrekt MI-algoritmusokat fejlesztenek. Musk azon törekvése, hogy saját cégével, az xAI-val az MI verseny élére álljon, valamint a Trump-kormányzaton belüli hatalmas befolyása mind az OpenAI-t, mind a Google-t célponttá teheti, és talán veszélyeztetheti a jövőbeni jövedelmező kormányzati szerződések megszerzésének lehetőségét.
Közösségi platformok és a gyermekek biztonsága
A 230. szakasz néven ismert amerikai törvény jelenleg megakadályozza, hogy az internetes platformokat felelősségre vonják a felhasználók által közzétett és megosztott tartalmakért. Ez megkímélte az olyan szolgáltatásokat, mint a YouTube, a Facebook és a Snapchat attól, hogy potenciálisan több milliárd dolláros kártérítéseket kelljen fizetniük a tartalomkészítőknek, a nézőknek és a felhasználók szüleinek, akik szerint a technológiai óriások rossz tervezési és tartalommoderálási döntései kárt okoztak. Nem sokkal első elnöki ciklusának távozása előtt Trump azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a jelentős védelmi kiadásokra vonatkozó törvényjavaslatot, ha a törvényhozók nem helyezik hatályon kívül a technológiai vállalatok felelősségi pajzsát. Egy akkori tweetjében Trump a 230. paragrafust „a nemzetbiztonságunkat és a választások integritását fenyegető veszélynek” nevezte, és hozzátette, hogy „országunk soha nem lehet biztonságos, ha hagyjuk, hogy ez fennmaradjon”.
És nem blöffölt. Megvétózta a védelmi törvényjavaslatot, ezt írva: "A törvény még csak nem is tesz érdemi változtatásokat a 230-as szakaszon”. A képviselőház és a szenátus azonban nagy többséggel felülbírálta a vétóját, és keresztülvitte a népszerű kétpárti csomagot. Ha Trump következő ciklusában a republikánusok teljes irányításuk alá vonják a kongresszust, leszavazhatják a demokratákat, hogy megadják Trumpnak a kívánt hatályon kívül helyezést, és megnyissák a kapukat a közösségi platformokat célzó perek előtt.
A gyermekek platformokon való biztonságaszintén politikai téma lehet, mondja Camille Carlton, a Center for Humane Technology vezető politikai menedzsere. A Meta és más technológiai cégek (köztük a Match Group, a társkereső alkalmazások óriása) azért lobbiznak, hogy a világ legnagyobb alkalmazásboltjait működtető Apple és Google felelőssége legyen a korhatár-ellenőrzés és az online biztonsági intézkedések kezelése.
"A demokraták vezette államok általában a platformok felelősségvállalását és a platformok működésének megváltoztatását hangsúlyozták” - mondja. "A republikánus vezetésű területeken viszont nagyobb hangsúlyt fektetnek a szülői felügyeletre. Tehát amikor az online biztonságról van szó, azt hiszem, ezentúl az eddigiektől eltérő megközelítést fogunk látni.” Carlton azonban megjegyzi, hogy ez többnyire kétpárti kérdés volt, és „széles körű konszenzus van abban, hogy az emberek azt szeretnék, ha ezek a platformok a kezdetektől fogva úgy terveznék meg ezeket a termékeket, hogy azok védjék a gyerekeket”.
TikTok
A TikTok számára Trump egy halvány reménysugarat jelent, hogy nem tiltják be az Egyesült Államokban. Míg a Kongresszus már megmutatta elszántságát a platform betiltására, és a bíróságok várhatóan nem fogják megakadályozni, Trump volt az a ritka politikai erő, amely kifejezetten nem kívánta betiltani a TikTokot. A helyzet ennél kevésbé biztos. A TikTokot vagy eladásra, vagy betiltásra kényszerítő törvényjavaslat kétpárti támogatást kapott a kongresszusban, és már alá is írták a törvényt. Ennek visszavonásához Trumpnak több száz republikánus kongresszusi tagot kellene meggyőznie arról, hogy azok 180 fokos fordulatot vegyenek. Ez nagyon nehéz lesz, de nem elképzelhetetlen a jelenlegi politikai helyzetben, ahol a republikánusok összefognak Trump körül.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy a törvény egy másik lehetőséget is kilátásba helyezett a TikTok számára: eladja amerikai tevékenységét egy amerikai cégnek, és elfogadja, hogy csak máshol létezhet. A republikánusok számára ez egy win-win forgatókönyv, amelyben Trump betartja ígéretét, a kongresszus pedig megtartja a törvényjavaslatát. Ebben az esetben az egyetlen vesztes - aki a leghevesebben ellenzi majd - a ByteDance lesz.
Kriptovaluták
A 2024-es kampánykörúton Donald Trump a „kriptoelnökként” stilizálta magát, és számos olyan ígéretet tett, amelyek célja a kriptohívők megszólítása volt. Trump korábban elutasította a bitcoint, mint „átverést”, júliusban azonban egy konferencián a Tennessee állambeli Nashville-ben a kriptohívőkre célzott. Megígérte, hogy az Egyesült Államokat a bitcoin bányászat első számú erőközpontjává teszi, létrehoz egy nemzeti bitcoin-készletet, és újraválasztása esetén bitcoin-tanácsadó testületet nevez ki. Az este leghangosabb éljenzését Trump azon ígérete váltotta ki, miszerint kirúgja Gary Genslert, az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnökét, azt a szabályozó hatóságot, amely a Biden-kormányzat alatt perek egész sorát indította a kripto-vállalkozások ellen.
Trump külön ígéretet tett arra, hogy enyhíti Ross Ulbricht, a darknetes Silk Road piactér létrehozójának ítéletét, aki jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti. A Silk Road - amelyen keresztül az emberek kábítószert és egyéb illegális árukat vásároltak és adtak el - az első olyan online szolgáltatások közé tartozott, amelyek bitcoint fogadtak el fizetőeszközként. Ulbricht büntetésének súlyosságát a bitcoinosok széles körben aránytalannak tartják, és már régóta követelik a szabadon bocsátását.
Trösztellenes perek
A Trump-kormányzat IT-cégekhez fűzni kívánt kapcsolatának korai mutatója lesz a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság elnökének, Lina Khannak a sorsa. Khan 35 évével minden idők legfiatalabb FTC-elnöke, és a választási kampány egyik gyújtópontja volt. A trösztellenes jog érvényesítéshez és a vállalati hatalomhoz való hozzáállása mélyen vitatott. A Google, a Meta, az Amazon és a Microsoft mind jogi kihívásokkal nézett szembe a hivatali ideje alatt, bár egyesek sikeresebbek voltak, mint mások. "Lina Khan olyan személy, aki nem segít Amerikának” - mondta a LinkedIn társalapítója és demokrata adományozó Hoffman. A Trumpot támogató Elon Musk szintén kifejezte nemtetszését. „Hamarosan ki fogják rúgni” - mondta Khanról a múlt héten.
Dan Ives, a Wedbush pénzügyi szolgáltató cég elemzője „a technológiai szektor rémálmának” nevezte Khant, hozzátéve, hogy az elemzők körében az a meggyőződés alakult ki, hogy távozása katalizátorként hatna a további felvásárlásokra. "A Trumpra gyakorolt Musk-befolyás katalizálhatja és felgyorsíthatja Khan esetleges kilépését” - mondta. Trump homályosan felvetette, hogy „valamit” tenni kellene a Google-lal kapcsolatban, hogy a vállalat „tisztességesebbé” váljon. Vance ennél egyértelműbben fogalmazott, dicsérte Khant, amiért „elég jó munkát végez”. Az, hogy Khan Trump alatt maradni akarna-e, nem világos. Csapata eddig nem kívánt nyilatkozni. Bill Kovacic, az FTC korábbi elnöke szerint ennek esélye "közel a nullához”.
Vance úgy tűnik, hogy szakítópróbára vinné a dolgot, miszerint a cégek cenzúrázzák a konzervatívokat. "Amikor az olyan vállalatok, mint a Facebook és a Google cenzúrázzák az amerikai állampolgárokat, és megnehezítik az amerikaiak számára, hogy felszólaljanak politikai nézeteikért, az egy komoly probléma” - mondta a megválasztott alelnök szeptemberben, példaként említve a YouTube 2006-os felvásárlását a Google részéről. „Úgy gondolom, hogy erre trösztellenes megoldást kellene találni”.
Egy új Trump-kormányzat valószínűleg nem fog lemondani az IT-óriások ellen indított trösztellenes ügyekről - mondta Adam Kovacevich, a Chamber of Progress, egy baloldali technológiai kereskedelmi csoport vezérigazgatója, megjegyezve, hogy ezek közül több még Trump első ciklusa alatt kezdődött. "Valószínűleg megpróbálja majd ezeket a pereket a vállalatokkal szembeni nyomásgyakorlásra használni, hogy kedvező elbánást kapjon a közbeszéddel és a tartalommal kapcsolatos aggályok miatt.”