SG.hu
A technológiai óriások fel akarják vizezni az európai MI-törvényt
A világ legnagyobb technológiai vállalatai végső erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy meggyőzzék az Európai Uniót a mesterséges intelligencia szabályozásának könnyedebb megközelítése mellett, mivel így próbálják elhárítani a több milliárd dolláros bírságok kockázatát.
Az uniós törvényhozók májusban, a különböző képviselőcsoportok között hónapokig tartó intenzív tárgyalások után állapodtak meg a mesterséges intelligenciáról szóló törvényről, amely a világon az első olyan átfogó rendszer, amely a technológiát szabályozza. Amíg azonban a törvényt kísérő gyakorlati kódexeket nem véglegesítik, nem világos, hogy az olyan „általános célú” mesterséges intelligencia-rendszerekre vonatkozó szabályokat, mint például az OpenAI ChatGPT-je, mennyire szigorúan fogják betartatni, és hogy a vállalatok milyen szerzői jogi perekkel és mekkora bírsággal nézhetnek szembe. Az EU felkérte a vállalatokat, akadémikusokat és másokat, hogy segítsenek a gyakorlati kódex kidolgozásában, és szokatlanul nagy számú, közel 1000 javaslat érkezett be.
A jövő év végén hatályba lépő mesterséges intelligencia gyakorlati kódex nem lesz jogilag kötelező erejű, de a cégek számára egy ellenőrző listát fog tartalmazni, amellyel igazolni tudják a megfelelésüket. Ha egy vállalat azt állítja, hogy betartja a törvényt, de figyelmen kívül hagyja a kódexet, jogi kihívással nézhet szembe. "A gyakorlati kódex kulcsfontosságú. Ha jól csináljuk, képesek leszünk folytatni az innovációt” - mondta Boniface de Champris, a CCIA Europe kereskedelmi szervezet vezető szakpolitikai menedzsere, amelynek tagjai közé tartozik az Amazon, a Google és a Meta. "Ha túl szűk vagy túl specifikus, akkor ez nagyon nehéz lesz” - tette hozzá.
Az olyan cégek, mint a Stability AI és az OpenAI már szembesültek perekkel azzal kapcsolatban, hogy a bestseller könyvek vagy fotóarchívumok az alkotók engedélye nélküli felhasználása modelljeik betanításához sérti-e a szerzői jogokat. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény értelmében a vállalatok kötelesek lesznek részletes összefoglalókat szolgáltatni a modelljeik képzéséhez felhasznált adatokról. Elméletileg az a tartalomalkotó, aki felfedezi, hogy művét felhasználták egy mesterséges intelligencia-modell képzéséhez, kártérítést követelhet, bár ezt a bíróságok még vizsgálják.
Egyes üzleti vezetők szerint az előírt összefoglalóknak az üzleti titkok védelme érdekében kevés részletet kell tartalmazniuk, míg mások szerint a szerzői jogtulajdonosoknak joguk van tudni, ha a tartalmukat engedély nélkül használták fel. Az OpenAI - amely egyszerűen nem volt hajlandó válaszolni a modelljei képzéséhez használt adatokra vonatkozó kérdésekre - szintén jelentkezett a munkacsoportokhoz való csatlakozásra. Az Amazon közölte, hogy reméli, „hozzá tud járulni szakértelemmel és biztosítani tudja a gyakorlati kódex sikerét”, és a Google is benyújtotta jelentkezését.
Az üzleti életben egyesek bírálták az EU-t, amiért a technológiai szabályozást az innovációval szemben előnyben részesíti, és reményeik szerint a gyakorlati kódex szövegének kidolgozásával megbízottak kompromisszumra fognak törekedni. Ezzel szemben az EU-n belüli növekvő protekcionizmust meglovagolva a kontinens technológiai vállalatai azt remélik, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló törvényben olyan kivételeket vezetnek be, amelyek a feltörekvő európai cégek számára lesznek előnyösek. "Ragaszkodtunk ahhoz, hogy ezek a kötelezettségek kezelhetőek legyenek, és lehetőség szerint a startupokhoz igazodjanak” - mondta Maxime Ricard, az Allied for Startups, a kisebb technológiai vállalatokat képviselő kereskedelmi szervezetek hálózatának politikai vezetője.
Olyan nonprofit szervezetek, mint az Access Now, az Élet Jövője Intézet és a Mozilla is jelentkeztek a kódex kidolgozásában való közreműködésre. Maximilian Gahntz, a Mozilla Alapítvány, a Firefox böngésző mögött álló nonprofit szervezet MI-politikai vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a vállalatok mindent megtesznek az átláthatóság elkerülése érdekében. "A mesterséges intelligenciáról szóló törvény kínálja a legjobb esélyt arra, hogy fényt derítsünk erre a kulcsfontosságú szempontra, és legalább a fekete doboz egy részét megvilágítsuk” - mondta. "Ahogy belépünk abba a szakaszba, amikor a mesterséges intelligenciáról szóló törvény számos kötelezettségét részletesebben meghatározzák, óvatosnak kell lennünk, hogy ne engedjük, hogy a nagy játékosok felhígítsák a fontos átláthatósági kritériumokat”.
A kódexet a jövő év első felében teszik közzé, és a cégeknek 2025 augusztusáig lesz idejük arra, hogy megfelelési erőfeszítéseiket hozzáigazítsák.
Az uniós törvényhozók májusban, a különböző képviselőcsoportok között hónapokig tartó intenzív tárgyalások után állapodtak meg a mesterséges intelligenciáról szóló törvényről, amely a világon az első olyan átfogó rendszer, amely a technológiát szabályozza. Amíg azonban a törvényt kísérő gyakorlati kódexeket nem véglegesítik, nem világos, hogy az olyan „általános célú” mesterséges intelligencia-rendszerekre vonatkozó szabályokat, mint például az OpenAI ChatGPT-je, mennyire szigorúan fogják betartatni, és hogy a vállalatok milyen szerzői jogi perekkel és mekkora bírsággal nézhetnek szembe. Az EU felkérte a vállalatokat, akadémikusokat és másokat, hogy segítsenek a gyakorlati kódex kidolgozásában, és szokatlanul nagy számú, közel 1000 javaslat érkezett be.
A jövő év végén hatályba lépő mesterséges intelligencia gyakorlati kódex nem lesz jogilag kötelező erejű, de a cégek számára egy ellenőrző listát fog tartalmazni, amellyel igazolni tudják a megfelelésüket. Ha egy vállalat azt állítja, hogy betartja a törvényt, de figyelmen kívül hagyja a kódexet, jogi kihívással nézhet szembe. "A gyakorlati kódex kulcsfontosságú. Ha jól csináljuk, képesek leszünk folytatni az innovációt” - mondta Boniface de Champris, a CCIA Europe kereskedelmi szervezet vezető szakpolitikai menedzsere, amelynek tagjai közé tartozik az Amazon, a Google és a Meta. "Ha túl szűk vagy túl specifikus, akkor ez nagyon nehéz lesz” - tette hozzá.
Az olyan cégek, mint a Stability AI és az OpenAI már szembesültek perekkel azzal kapcsolatban, hogy a bestseller könyvek vagy fotóarchívumok az alkotók engedélye nélküli felhasználása modelljeik betanításához sérti-e a szerzői jogokat. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény értelmében a vállalatok kötelesek lesznek részletes összefoglalókat szolgáltatni a modelljeik képzéséhez felhasznált adatokról. Elméletileg az a tartalomalkotó, aki felfedezi, hogy művét felhasználták egy mesterséges intelligencia-modell képzéséhez, kártérítést követelhet, bár ezt a bíróságok még vizsgálják.
Egyes üzleti vezetők szerint az előírt összefoglalóknak az üzleti titkok védelme érdekében kevés részletet kell tartalmazniuk, míg mások szerint a szerzői jogtulajdonosoknak joguk van tudni, ha a tartalmukat engedély nélkül használták fel. Az OpenAI - amely egyszerűen nem volt hajlandó válaszolni a modelljei képzéséhez használt adatokra vonatkozó kérdésekre - szintén jelentkezett a munkacsoportokhoz való csatlakozásra. Az Amazon közölte, hogy reméli, „hozzá tud járulni szakértelemmel és biztosítani tudja a gyakorlati kódex sikerét”, és a Google is benyújtotta jelentkezését.
Az üzleti életben egyesek bírálták az EU-t, amiért a technológiai szabályozást az innovációval szemben előnyben részesíti, és reményeik szerint a gyakorlati kódex szövegének kidolgozásával megbízottak kompromisszumra fognak törekedni. Ezzel szemben az EU-n belüli növekvő protekcionizmust meglovagolva a kontinens technológiai vállalatai azt remélik, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló törvényben olyan kivételeket vezetnek be, amelyek a feltörekvő európai cégek számára lesznek előnyösek. "Ragaszkodtunk ahhoz, hogy ezek a kötelezettségek kezelhetőek legyenek, és lehetőség szerint a startupokhoz igazodjanak” - mondta Maxime Ricard, az Allied for Startups, a kisebb technológiai vállalatokat képviselő kereskedelmi szervezetek hálózatának politikai vezetője.
Olyan nonprofit szervezetek, mint az Access Now, az Élet Jövője Intézet és a Mozilla is jelentkeztek a kódex kidolgozásában való közreműködésre. Maximilian Gahntz, a Mozilla Alapítvány, a Firefox böngésző mögött álló nonprofit szervezet MI-politikai vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a vállalatok mindent megtesznek az átláthatóság elkerülése érdekében. "A mesterséges intelligenciáról szóló törvény kínálja a legjobb esélyt arra, hogy fényt derítsünk erre a kulcsfontosságú szempontra, és legalább a fekete doboz egy részét megvilágítsuk” - mondta. "Ahogy belépünk abba a szakaszba, amikor a mesterséges intelligenciáról szóló törvény számos kötelezettségét részletesebben meghatározzák, óvatosnak kell lennünk, hogy ne engedjük, hogy a nagy játékosok felhígítsák a fontos átláthatósági kritériumokat”.
A kódexet a jövő év első felében teszik közzé, és a cégeknek 2025 augusztusáig lesz idejük arra, hogy megfelelési erőfeszítéseiket hozzáigazítsák.