SG.hu
Az MI-biztonságáról szóló szerződést írt alá az EU, az Egyesült Királyság és az USA
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU aláírja az Európa Tanács magas szintű, a mesterséges intelligencia biztonságáról szóló szerződését.
Még nincsenek konkrétumok arról, hogy pontosan hogyan fogják végrehajtani és biztosítani a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozást, de ma egy sor ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió aláírta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott, a mesterséges intelligencia biztonságáról szóló szerződést. A nemzetközi emberi jogi szervezet mesterséges intelligenciáról, valamint az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezménye - ahogy a szerződés hivatalos elnevezése szól - az ET úgy jellemzi, mint „az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek használata teljes mértékben összhangban legyen az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal”.
A litvániai Vilniusban tartott mai ülésen a szerződést hivatalosan is megnyitották aláírásra. A fent említett nagy piacok hármasa mellett Andorra, Grúzia, Izland, Norvégia, a Moldovai Köztársaság, San Marino, Izrael és Izrael is aláírta a szerződést. A lista azt jelenti, hogy az ET keretrendszere számos olyan országot érint, ahol a világ legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatainak székhelye található, vagy ahol jelentős tevékenységet folytatnak. De talán legalább ilyen fontosak azok az országok, amelyek eddig nem szerepeltek a listán: például sem Ázsiában, sem a Közel-Keleten, sem Oroszországban nincsenek aláírók.
A magas szintű szerződés arra kíván összpontosítani, hogy a mesterséges intelligencia három fő területet érint: az emberi jogokat, amelyek közé tartozik az adatokkal való visszaélés és a diszkrimináció elleni védelem, valamint a magánélet védelme; a demokrácia védelmét; és a „jogállamiság” védelmét. Ezek közül lényegében a harmadik kötelezi az aláíró országokat arra, hogy szabályozókat hozzanak létre az „MI-kockázatok” elleni védelem érdekében. (A szöveg nem részletezi, hogy mik lehetnek ezek a kockázatok, de ez is egy körkörös követelmény, amely a másik két fő területre utal, amelyekkel foglalkozik).
A szerződés konkrétabb célja ugyanolyan magasztos, mint azok a területek, amelyekkel foglalkozni kíván. „A szerződés olyan jogi keretet biztosít, amely a mesterséges intelligenciával működő rendszerek teljes életciklusára kiterjed” - jegyzi meg az ET. „Elősegíti a mesterséges intelligencia fejlődését és innovációját, miközben kezeli azokat a kockázatokat, amelyeket az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra nézve jelenthet. Hogy kiállja az idő próbáját, technológiasemleges”. (Háttérinformáció: Az ET nem jogalkotó szervezet, hanem a II. világháborút követően azzal a feladattal alapították, hogy az emberi jogokat, a demokráciát és az európai jogrendszert támogassa. Az aláíróira nézve jogilag kötelező érvényű szerződéseket készít, és ezeket hajtja végre; ez a szervezet áll például az Emberi Jogok Európai Bírósága mögött).
A mesterséges intelligencia szabályozása forró kását jelent a technológia világában, amelyet az érdekeltek bonyolult mátrixa között dobálnak. A különböző trösztellenes, adatvédelmi, pénzügyi és kommunikációs felügyelőszervek - valószínűleg arra gondolva, hogy nem láttak előre más technológiai újításokat és problémákat - tettek néhány korai lépést, hogy megpróbálják megfogalmazni, hogyan lehetne jobban kézben tartani a mesterséges intelligenciát. A gondolat az, hogy ha a mesterséges intelligencia valóban óriási változást jelent a világ működésében, és ha nem figyelünk rá gondosan, akkor nem minden ilyen változás bizonyulhat a legjobbnak, ezért fontos, hogy proaktívak legyünk. Ugyanakkor a szabályozók körében is nyilvánvaló az az idegesség, hogy túl messzire mennek, és a túl korai vagy túl széles mozdulatokkal történő fellépésük okán az innováció visszaszorításával vádolják őket.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok is korán jelentkeztek, hogy kijelentsék, hogy őket is ugyanúgy érdekli az, amit mostanában mesterséges intelligencia biztonságának neveznek. A cinikusok szerint a magánérdekek a szabályozó hatóságok fogságába esnek: az optimisták szerint a vállalatoknak a szabályozói asztalnál kell helyet foglalniuk, hogy jobban kommunikálhassanak arról, hogy mit csinálnak, és hogy mi következhet a megfelelő politikák és szabályalkotás érdekében. A politikusok is állandóan jelen vannak, néha támogatják a szabályozókat, de néha még inkább az üzleti életet támogató álláspontot képviselnek, amely a vállalatok érdekeit helyezi a középpontba országuk gazdaságának növekedése érdekében. (Az Egyesült Királyság legutóbbi kormánya ebbe a mesterséges intelligenciát támogató táborba tartozott).
Ez a keverék keretek és nyilatkozatok sokaságát eredményezte, például az olyan eseményeken, mint az Egyesült Királyság 2023-as mesterséges intelligencia biztonsági csúcstalálkozója, a G7-ek által vezetett hirosimai mesterséges intelligencia folyamat vagy az ENSZ által idén elfogadott állásfoglalás. Láttunk továbbá országos MI-biztonsági intézeteket és regionális szabályozásokat, mint például a kaliforniai SB 1047-es törvényjavaslat, az Európai Unió MI-törvénye és még sorolhatnánk. Úgy tűnik, hogy az ET szerződése lehetőséget kíván biztosítani mindezen erőfeszítések összehangolására. "A szerződés biztosítani fogja, hogy az országok figyelemmel kísérjék a fejlődést, és minden technológiát szigorú paraméterek között kezeljenek” - jegyezte meg az Egyesült Királyság igazságügyi minisztériuma a szerződés aláírásáról szóló nyilatkozatában. „Amint a szerződést ratifikálják és hatályba lép az Egyesült Királyságban, a meglévő törvények és intézkedések továbbfejlesztésre kerülnek”.
„Biztosítanunk kell, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése a normáinkat ne aláássa, hanem fenntartsa” - mondta Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára egy nyilatkozatban. „A Keretegyezmény pontosan ezt hivatott biztosítani. Erős és kiegyensúlyozott szöveg - annak a nyílt és inkluzív megközelítésnek az eredménye, amely alapján kidolgozták, és amely biztosította, hogy többféle és szakértői nézőpontot is figyelembe vegyen. A keretegyezmény egy nyitott, potenciálisan globális hatókörű szerződés. Remélem, hogy ezek lesznek az első aláírások a sok közül, és hogy ezeket gyorsan ratifikációk követik majd, hogy a szerződés a lehető leghamarabb hatályba léphessen” - tette hozzá.
Bár az eredeti keretegyezményt először az Európa Tanács miniszteri bizottsága tárgyalta meg és fogadta el 2024 májusában, hivatalosan „az azt követő három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amikor öt aláíró fél, köztük legalább három Európa tanácsi tagállam ratifikálta”. Más szóval az aláíró országoknak egyenként még ratifikálniuk kell, és onnantól kezdve újabb három hónapba telik, mire a rendelkezések hatályba lépnek. Nem világos, hogy ez a folyamat mennyi ideig tarthat. Az Egyesült Királyság például azt mondta, hogy dolgozni kíván a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályon, de nem adott pontos határidőt arra vonatkozóan, hogy mikor kerülhet sor a törvénytervezet beterjesztésére. Az ET-keretrendszerrel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy „a kellő időben” további friss információkkal fog szolgálni a végrehajtásáról.
Még nincsenek konkrétumok arról, hogy pontosan hogyan fogják végrehajtani és biztosítani a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozást, de ma egy sor ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió aláírta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott, a mesterséges intelligencia biztonságáról szóló szerződést. A nemzetközi emberi jogi szervezet mesterséges intelligenciáról, valamint az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezménye - ahogy a szerződés hivatalos elnevezése szól - az ET úgy jellemzi, mint „az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek használata teljes mértékben összhangban legyen az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal”.
A litvániai Vilniusban tartott mai ülésen a szerződést hivatalosan is megnyitották aláírásra. A fent említett nagy piacok hármasa mellett Andorra, Grúzia, Izland, Norvégia, a Moldovai Köztársaság, San Marino, Izrael és Izrael is aláírta a szerződést. A lista azt jelenti, hogy az ET keretrendszere számos olyan országot érint, ahol a világ legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatainak székhelye található, vagy ahol jelentős tevékenységet folytatnak. De talán legalább ilyen fontosak azok az országok, amelyek eddig nem szerepeltek a listán: például sem Ázsiában, sem a Közel-Keleten, sem Oroszországban nincsenek aláírók.
A magas szintű szerződés arra kíván összpontosítani, hogy a mesterséges intelligencia három fő területet érint: az emberi jogokat, amelyek közé tartozik az adatokkal való visszaélés és a diszkrimináció elleni védelem, valamint a magánélet védelme; a demokrácia védelmét; és a „jogállamiság” védelmét. Ezek közül lényegében a harmadik kötelezi az aláíró országokat arra, hogy szabályozókat hozzanak létre az „MI-kockázatok” elleni védelem érdekében. (A szöveg nem részletezi, hogy mik lehetnek ezek a kockázatok, de ez is egy körkörös követelmény, amely a másik két fő területre utal, amelyekkel foglalkozik).
A szerződés konkrétabb célja ugyanolyan magasztos, mint azok a területek, amelyekkel foglalkozni kíván. „A szerződés olyan jogi keretet biztosít, amely a mesterséges intelligenciával működő rendszerek teljes életciklusára kiterjed” - jegyzi meg az ET. „Elősegíti a mesterséges intelligencia fejlődését és innovációját, miközben kezeli azokat a kockázatokat, amelyeket az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra nézve jelenthet. Hogy kiállja az idő próbáját, technológiasemleges”. (Háttérinformáció: Az ET nem jogalkotó szervezet, hanem a II. világháborút követően azzal a feladattal alapították, hogy az emberi jogokat, a demokráciát és az európai jogrendszert támogassa. Az aláíróira nézve jogilag kötelező érvényű szerződéseket készít, és ezeket hajtja végre; ez a szervezet áll például az Emberi Jogok Európai Bírósága mögött).
A mesterséges intelligencia szabályozása forró kását jelent a technológia világában, amelyet az érdekeltek bonyolult mátrixa között dobálnak. A különböző trösztellenes, adatvédelmi, pénzügyi és kommunikációs felügyelőszervek - valószínűleg arra gondolva, hogy nem láttak előre más technológiai újításokat és problémákat - tettek néhány korai lépést, hogy megpróbálják megfogalmazni, hogyan lehetne jobban kézben tartani a mesterséges intelligenciát. A gondolat az, hogy ha a mesterséges intelligencia valóban óriási változást jelent a világ működésében, és ha nem figyelünk rá gondosan, akkor nem minden ilyen változás bizonyulhat a legjobbnak, ezért fontos, hogy proaktívak legyünk. Ugyanakkor a szabályozók körében is nyilvánvaló az az idegesség, hogy túl messzire mennek, és a túl korai vagy túl széles mozdulatokkal történő fellépésük okán az innováció visszaszorításával vádolják őket.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok is korán jelentkeztek, hogy kijelentsék, hogy őket is ugyanúgy érdekli az, amit mostanában mesterséges intelligencia biztonságának neveznek. A cinikusok szerint a magánérdekek a szabályozó hatóságok fogságába esnek: az optimisták szerint a vállalatoknak a szabályozói asztalnál kell helyet foglalniuk, hogy jobban kommunikálhassanak arról, hogy mit csinálnak, és hogy mi következhet a megfelelő politikák és szabályalkotás érdekében. A politikusok is állandóan jelen vannak, néha támogatják a szabályozókat, de néha még inkább az üzleti életet támogató álláspontot képviselnek, amely a vállalatok érdekeit helyezi a középpontba országuk gazdaságának növekedése érdekében. (Az Egyesült Királyság legutóbbi kormánya ebbe a mesterséges intelligenciát támogató táborba tartozott).
Ez a keverék keretek és nyilatkozatok sokaságát eredményezte, például az olyan eseményeken, mint az Egyesült Királyság 2023-as mesterséges intelligencia biztonsági csúcstalálkozója, a G7-ek által vezetett hirosimai mesterséges intelligencia folyamat vagy az ENSZ által idén elfogadott állásfoglalás. Láttunk továbbá országos MI-biztonsági intézeteket és regionális szabályozásokat, mint például a kaliforniai SB 1047-es törvényjavaslat, az Európai Unió MI-törvénye és még sorolhatnánk. Úgy tűnik, hogy az ET szerződése lehetőséget kíván biztosítani mindezen erőfeszítések összehangolására. "A szerződés biztosítani fogja, hogy az országok figyelemmel kísérjék a fejlődést, és minden technológiát szigorú paraméterek között kezeljenek” - jegyezte meg az Egyesült Királyság igazságügyi minisztériuma a szerződés aláírásáról szóló nyilatkozatában. „Amint a szerződést ratifikálják és hatályba lép az Egyesült Királyságban, a meglévő törvények és intézkedések továbbfejlesztésre kerülnek”.
„Biztosítanunk kell, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése a normáinkat ne aláássa, hanem fenntartsa” - mondta Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára egy nyilatkozatban. „A Keretegyezmény pontosan ezt hivatott biztosítani. Erős és kiegyensúlyozott szöveg - annak a nyílt és inkluzív megközelítésnek az eredménye, amely alapján kidolgozták, és amely biztosította, hogy többféle és szakértői nézőpontot is figyelembe vegyen. A keretegyezmény egy nyitott, potenciálisan globális hatókörű szerződés. Remélem, hogy ezek lesznek az első aláírások a sok közül, és hogy ezeket gyorsan ratifikációk követik majd, hogy a szerződés a lehető leghamarabb hatályba léphessen” - tette hozzá.
Bár az eredeti keretegyezményt először az Európa Tanács miniszteri bizottsága tárgyalta meg és fogadta el 2024 májusában, hivatalosan „az azt követő három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amikor öt aláíró fél, köztük legalább három Európa tanácsi tagállam ratifikálta”. Más szóval az aláíró országoknak egyenként még ratifikálniuk kell, és onnantól kezdve újabb három hónapba telik, mire a rendelkezések hatályba lépnek. Nem világos, hogy ez a folyamat mennyi ideig tarthat. Az Egyesült Királyság például azt mondta, hogy dolgozni kíván a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályon, de nem adott pontos határidőt arra vonatkozóan, hogy mikor kerülhet sor a törvénytervezet beterjesztésére. Az ET-keretrendszerrel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy „a kellő időben” további friss információkkal fog szolgálni a végrehajtásáról.