SG.hu

Az MI-botok egyre okosabbak, ezért kellene valami, ami bizonyítja, hogy egy adott felhasználó ember

Az emberek és a botok megkülönböztetése az interneten már most is nehéz feladat, ezt bármelyik nagy közösségi hálózat tanúsíthatja. De ha nem sikerül megkülönböztetni őket, a mesterséges intelligencia fejlődése azt okozza, hogy az elkövetkező években a robotok „eláraszthatják az internetet” - figyelmeztetnek a technológiai ipar és a tudományos élet kutatói egy új tanulmányban.

A múlt héten online közzétett, de még nem lektorált tanulmányban az OpenAI, a Microsoft, a Harvard és más intézmények 32 kutatójából álló csoport felszólítja az akadémikusokat és a politikai döntéshozókat, hogy dolgozzanak ki új módszereket az emberek ellenőrzésére az emberek magánéletének és anonimitásának feláldozása nélkül. Javaslatuk egyfajta "személyazonossági igazolvány” kidolgozására vonatkozik, amelynek segítségével az emberek offline bizonyítják, hogy fizikailag emberként léteznek, és kapnak egy titkosított igazolványt, amellyel az online szolgáltatások széles körébe bejelentkezhetnek.

A dokumentumban az iparág vezetői és néhány hasonlóan gondolkodó kutató egy olyan jövő alapjait fekteti le, amely egykor a sci-fi anyagának tűnt. Philip K. Dick „Álmodnak-e az androidok elektromos birkákról?” című regényében - a filmvászonra „Blade Runner” címmel adaptálták - az emberek kifinomult tesztekre támaszkodnak, hogy megkülönböztessék az élőlényeket a „replikánsoktól”, amelyek ugyanúgy járnak és beszélnek, mint az emberek. Persze még nem tartunk itt, hiszen a mai robotok nem képesek arra, hogy a való világban embernek adják ki magukat.

Mindazonáltal a szerzők szerint a meglévő, emberi mivoltunkat bizonyító rendszerek - például hogy a felhasználóknak szelfit kell készíteniük, vagy egy CAPTCHA rejtvényt kell megoldaniuk - egyre inkább „alkalmatlanok a kifinomult mesterséges intelligenciával szemben”. Hozzáteszik, hogy a közeljövőben még az is előfordulhat, hogy egy videochat sem lesz elegendő ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy az illető az a személy, akinek mondja magát, vagy egy másik személy, aki mesterséges intelligenciával álcázza magát, vagy „akár egy valódi vagy fiktív személy teljes mesterséges intelligencia-szimulációja”.

Másrészt a szigorú személyazonosság-ellenőrző rendszerek, amelyek az emberek személyazonosságát összekapcsolják online tevékenységükkel, a felhasználók magánéletének és véleménynyilvánítási jogainak veszélyeztetését kockáztatják - állítja a tanulmány. A kutatók ehelyett azt javasolják, hogy a személyazonossági igazolásoknak lehetővé kellene tenniük az emberek számára, hogy névtelenül lépjenek kapcsolatba az interneten anélkül, hogy tevékenységüket nyomon követnék.


A tanulmány szerint társadalmi szintű károkat okozhat az MI-botok özöne

A tanulmány kapcsolódik egy olyan elképzeléshez, amelyen a technológiai iparban néhányan már dolgoznak. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman Worldcoin nevű startupja az emberek íriszének beszkennelését kéri, amiért cserébe egy digitális útlevelet ad, amely igazolja, hogy ember, és egy kriptopénz részvényeire jogosítja őket. A projektet úgy állította be, miszerint megvédi az emberiséget a mesterséges intelligenciával működő robotoktól, miközben olyan gazdaságpolitikákat tesz lehetővé, mint az egyetemes alapjövedelem egy olyan jövőben, amikor a munkahelyek szűkösek lesznek. A kritikusok azonban szkeptikusak a projekt ígéreteit és indítékait illetően, mondván, hogy a terv kihasználja a szegény embereket. Több nemzeti kormány is vizsgálta vagy betiltotta azt.

A tanulmány - amelynek vezető szerzői között az OpenAI munkatársai, Steven Adler és Zoe Hitzig is szerepelnek - azt állítja, hogy ez „nem a Worldcoin vagy bármely más rendszer jóváhagyása”. A kutatók azzal érvelnek, hogy ideális esetben egynél több rendszer lenne a személyazonosság igazolására, hogy a felhasználóknak legyen választási lehetőségük, és egyetlen entitás se rendelkezzen túl nagy kontrollal. Adler elmondta, hogy a tanulmány célja a személyazonosság igazolás általános értékének megállapítása, miközben rávilágít azokra a kritériumokra és tervezési kihívásokra, amelyeket bármely ilyen rendszernek figyelembe kell vennie.

Bár egyes szakértők egyetértenek abban, hogy a jobb ellenőrzési rendszerek hasznosak lennének, nem értenek egyet abban, hogy hogyan lehetne a legjobban megvalósítani őket, és kinek kellene viselnie ezt a felelősséget. James Boyle, a Duke University School of Law professzora szerint egy olyan rendszer, mint amilyet a tanulmány leír, „rendkívül hasznos lenne”, ha jól csinálnák. Hozzátette azonban, hogy „egy tökéletes azonosítási rendszer a tömeges adatgyűjtés lehetőségét is magában hordozza. Az ördög tehát a részletekben rejlik”. Boyle szerint a személyazonosság igazolása, bár potenciálisan értékes lehet, csak egy problémát oldana meg a sok közül a kifinomult mesterséges intelligencia-ügynökökkel teli világban. Ha a MI-rendszerek képesek meggyőzően megszemélyesíteni az embert, akkor feltehetően embereket is fel tudnának bérelni, hogy teljesítsék a parancsaikat - vélte Boyle.

Chris Gilliard, független adatvédelmi kutató és megfigyeléssel foglalkozó tudós szerint érdemes feltenni a kérdést, hogy miért az egyénekre kellene hárulnia az emberi mivoltuk bizonyításának, nem pedig a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokra, hogy megakadályozzák, hogy robotjaik embernek adják ki magukat, ahogy azt egyes szakértők javasolták. "Sok ilyen rendszer azon az elképzelésen alapul, hogy a társadalomnak és az egyéneknek meg kell majd változtatniuk a viselkedésüket azon problémák alapján, amelyeket a cégek a chatbotokat és a nagyméretű nyelvi modelleket mindenbe beletömködve okoznak, ahelyett, hogy a cégek többet tennének azért, hogy biztonságos termékeket adjanak ki” - mondta Gilliard.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • totya979 #7
    Szerintem pedig igenis az MI-t fejlesztő/üzemeltető cégeknek kellene biztosítani, hogy a termékük ne éljen vissza személyes adattal, valaki identitásával.
    Ha mégis megtörténne, akkor pedig fizessenek kártérítést, és kötelezzék őket a helyreigazításra.

    Aztán vagy megoldják a dolgot, vagy csődbe mennek.
  • codaco #6
    "Az az otlet, hogy mindenki csak a szemelyi igazolvanyaval azonositva tud felmenni a netre es ott minden tevekenyseget digtalisan ala kell irnia". De jó lesz. Egy pornóoldal megtekintése után pl. már nem tudom kritizálni a kormány valamelyik intézkedését, mondván, aki pornót néz, az ne ugráljon.
  • kvp #5
    "Eleve nem szabadna engedni működni olyan MI-t ami célzottan hazudik."

    Jelenleg szinte az osszes nyelvi modell maniakus hazudozonak lett betanitva, mivel ezzel tudtak elerni a legnagyobb felhasznaloi elegedettseget. Az MI-k azt mondjak amit szerintuk a masik fel leginkabb hallani szeretne, meg akkor is, ha egyebkent ismerik az igazsagot.

    "Mindenképpen valamilyen valós fizikai hitelesítés kell, olyan, mint ami a magyar e-kormányzati szolgáltatásokat lehetővé teszi. De nyilván egy átlagos cég nem fog ilyet kérni,"

    Pont errol szol az EU egyik torvenyjavaslata az uj digitalis online szemelyazonossagrol. Az az otlet, hogy mindenki csak a szemelyi igazolvanyaval azonositva tud felmenni a netre es ott minden tevekenyseget digtalisan ala kell irnia. Tehat mondjuk egy google kereses eseten is a kerdest alairja szamara a rendszer mielott elkuldi azt, igy a masik fel latja, hogy valoban ember fordult az oldalhoz. Ugyanez tortenne fotok keszitesekor, kuldesekor es tovabbkuldesekor, hozzaszolasok vagy akar csak egy privat chat uzenet eseten is. Ezeket mind a fogado fel, mind az allam (jelen esetben az EU) latna es tudna ellenorizni. Mind az alairas, mind a tartalom szempontjabol. Raadasul egy tobb emberen atmeno adat (pl. tovabb kuldott mem) tartalmazna az osszes korabbi erintett szemely alairasat is. Igy minden ervenyes netes adathoz tartozna egy vagy tobb hivatalosan is azonositott valos szemely.

    ps: Igen, tisztaban vagyok vele, hogy egy elteritett (megfertozott) pc-n vagy telefonon keresztul masok neveben tudnanak tevekenykedni a torvenyt megserto (tobbnyire kulfoldi) csoportok, de ebben az esetben a feltort keszulek hivatalos hasznaloja (akinek a digitalis szemelyazonossagahoz van kotve) felelne a neveben elkovetett buncselekmenyekert. Ez egy ido utan sokkal ovatosabba tenne az embereket az ismeretlen es nem megbizhato tartalmak megnezeseben, ami nagymertekben csokkentene a fertozott keszulekek szamat.

    Igazan mast nem lehet tenni az MI-k ellen, vagy mindenki tisztessegen viselkedik vagy katonai szintu kriptografiat hasznalo barat-ellenseg felismeres lesz szukseges minden netes informaciocserehez.
  • duke #4
    Idaig ez a leghasznosabb tulajdonsaga az MI-nek, hogy megfejtik az ertelmetlen meg az emberek szamara is tul nehez capcha teszteket..
  • Cat #3
    Ez most is napi szinten megtörténik, a valóság tagadása nem vezet sehova.

    Mindenképpen valamilyen valós fizikai hitelesítés kell, olyan, mint ami a magyar e-kormányzati szolgáltatásokat lehetővé teszi. De nyilván egy átlagos cég nem fog ilyet kérni, a bankkártyaszám és a telefonszámos hitelesítés pedig könnyen hamisítható.
  • tom_pika #2
    Eleve nem szabadna engedni működni olyan MI-t ami célzottan hazudik. Márpedig ha embernek mondja magát, akkor az egyik legsúlyosabb hazugságok követi el.
  • repvez #1
    Sztem kellene egy felugro ablak aminél be kell pipálni, hogy nem MI vagyok , ugy mint annál, hogy nem vagyok robot. ha ott bevált akkor itt is ..
    Lehetőleg elötte kérjék el az összes személyes adatot a regisztráciohoz, csak , hogy biztosak legyenek benne .
    Ha mégse teszed akkor MI vagy és nem engedi megnyitni az adott oldalt.