SG.hu
Leköszön Margrethe Vestager, ezzel véget érhet az EU IT-óriások elleni háborúja
Az EU trösztellenes rendszere a Margrethe Vestager-korszak végéhez közeledik, a nagyvállalatokkal szembeni kemény fellépéséről ismert dán biztost nem kap harmadik ciklust.
Margrethe Vestager nem tér vissza harmadjára az EU legbefolyásosabb trösztellenes tisztviselőjének posztjára, mivel a dán kormány arra készül, hogy más jelöltet nevezzen ki európai biztosnak. A dánok azért nem Vestagert választják, mert szociálliberális pártja rosszul szerepelt a 2022-es dániai választásokon, és már nem tagja a kormánykoalíciónak. "Vestager kiesett. Senki nem tartozik neki semmivel” - mondta az egyik jelenlegi koalíciós párt egyik volt minisztere. Vestager 10 éven át felügyelte az EU verseny- és trösztellenes politikáját, és arról vált híressé, hogy nagy amerikai technológiai vállalatokat több milliárd eurós bírságokkal sújtott. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója az egyik döntését „totális politikai baromságnak” nevezte, Donald Trump akkori amerikai elnök pedig az EU „adóhölgyének” hívta. Csillaga második hivatali idejének vége felé kezdett elhalványulni, mivel egyre több jogi kifogás merült fel a döntései ellen, és Franciaország megakadályozta az Európai Beruházási Bank vezetésére tett kísérletét.
Vestager a 2011-es választásokat követő koalíciós tárgyalásokon tanúsított állhatatosságával vált ismertté Dániában. Gazdasági és belügyminiszter lett, és ez a pozíció Brüsszelbe vitte, ahol az európai bankunió létrehozására irányuló erőfeszítések élére állt. "Elképesztő kitartása van” - mondta egy uniós tisztviselő, aki rendszeresen dolgozott Vestagerrel. "Teljesen őrült. Minden anyagot elolvasott, éjjel-nappal dolgozott és több száz megbeszélést tartott, és még mindig életben van”. Állítólag ő ihlette Birgitte Nyborg Christensen karakterét - aki egy kis pártból származó liberális, aki miniszterelnökké emelkedik - a Netflix sikersorozatában, a Borgenben.
Gyorsan hírnevet szerzett magának, mint az EU trösztellenes szabályainak szigorú végrehajtója, de sok kormány vezetésében felborzolta a kedélyeket. 2016-ban megakadályozta a Hutchison és a Telefónica brit részlegeinek egyesülését - kritikusok szerint ez a lépés ellentétes az egységes digitális uniós piac létrehozására irányuló törekvésekkel. 2019-ben megakadályozta a német és francia Siemens és az Alstom vasúttársaságok egyesülését, amivel kiváltotta Berlin és Párizs haragját. Tavaly pedig egy amerikai akadémikust szeretett volna vezető közgazdászává választani, de Emmanuel Macron francia elnöknek ez nagyon nem tetszett, a nyomására vissza is lépett ettől. Az incidens rossz viszonyt szült a két liberális politikus között, és Párizs nem támogatta a dán politikust az EBB-elnökségre való törekvése során.
Az IT-óriások elleni döntései nagyon megterhelték a Brüsszel és Washington közötti kapcsolatokat mind a Barack Obama, mind a Trump-kormányzat idején. Joe Biden elnök alatt azonban az Egyesült Államok már Vestager törekvése felé mozdult el, és elkezdte megregulázni az olyan vállalatokat, mint a Google és az Amazon. "Az amerikai kormányzat az elmúlt években elkezdett a digitális vállalatokra összpontosítani, és sokkal erőteljesebb végrehajtási intézkedéseket foganatosítani” - mondta Ken Daly, a Sidley Austin trösztellenes ügyvédje. „Felteszem magamnak a kérdést, hogy vajon az USA valaha is eljutott volna idáig, ha Európa nem lépett volna előtte?”
Vestager 2017-től kezdődően három trösztellenes határozatot hozott a Google ellen, összesen 8,25 milliárd euróra bírságolva az amerikai óriáscéget, amiért az visszaélt piaci erőfölényével. A vállalat fellebbezett ezek ellen az ítéletek ellen, az EU legfelsőbb bírósága januárban helybenhagyta az első bírságot, a többi peres ügy viszont folyamatban van. Az Apple-t, valamint a Facebook-anyacég Metát, és a Google-t birtokló Alphabet technológiai óriáscégeket is fenyegeti a piaci visszaélésekkel kapcsolatos ügyek által inspirált, mérföldkőnek számító technológiai törvényjavaslat, a digitális piacokról szóló törvény.
Úttörő módon kezdte alkalmazni az állami támogatásokra vonatkozó EU-s szabályokat az egyes országok agresszív társasági adórendszereinek felszámolására, de ez vegyes eredményeket hozott. Például az Apple nagyvonalú adómentességeket kapott Írországban, amelyet Vestager jogellenes állami támogatásnak minősített. 14,3 milliárd euró Írországnak történő megfizetésére vonatkozó végzést hozott a Szilícium-völgyi vállalat ellen, de az Európai Törvényszék 2020-ban elutasította ezt. (Meglepő módon az ír kormány kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy az Apple fizessen nekik.) Ez a végzés váltotta ki Cook „politikai baromság” megjegyzését. A bizottság fellebbezett a döntés ellen, a végleges ítélet a következő hónapokban várható.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten kezdi meg a biztosjelöltek meghallgatását, az új vezető várhatóan az ősz folyamán lép hivatalba. Vestager elvesztése növelni fogja a nemek közötti egyenlőtlenséget az új bizottságban, annak ellenére, hogy von der Leyen ígéretet tett a szakadék megszüntetésére. A biztosok testülete a szervezet 27 országából egy-egy tagot képvisel. A leköszönő végrehajtó testületben 12 biztos nő. Az új bizottságba hivatalosan jelölt 15 biztos közül 13 férfi. Magyarország Várhelyi Olivért jelölte újra, aki szinte biztosan elbukik, köszönhetően például annak, hogy tavaly egy bekapcsolva maradt mikrofonba lehülyézte a parlamenti képviselőket.
Koppenhága még nem döntött a jelöltről, de három férfit - mindannyian a kormányzó szociáldemokrata pártból - tartanak esélyesnek: Dan Jorgensen éghajlatvédelmi minisztert, Morten Bodskov gazdasági minisztert és Nicolai Wammen pénzügyminisztert. A Vestagerrel együtt dolgozó uniós tisztviselők azt mondják, hogy nem tudják, mit tesz ezután, az sem világos, hogy ki veszi át az EU versenyjogi szerepét. Lehetséges jelölt a jelenlegi belga biztos, Didier Reynders, valamint Wopke Hoekstra holland és Thierry Breton francia biztos. "Vestagert az első ciklusában kemény végrehajtónak tekintették” - mondta Georg Riekeles, az Európai Politikai Központ társigazgatója. Második hivatali idejében segített kidolgozni a technológiai óriáscégek új, erőteljes szabálykönyvét - tette hozzá. "Nem sokan tudják betölteni a helyét” - mondta egy uniós tisztviselő, aki szorosan együtt dolgozott Vestagerrel.
Margrethe Vestager nem tér vissza harmadjára az EU legbefolyásosabb trösztellenes tisztviselőjének posztjára, mivel a dán kormány arra készül, hogy más jelöltet nevezzen ki európai biztosnak. A dánok azért nem Vestagert választják, mert szociálliberális pártja rosszul szerepelt a 2022-es dániai választásokon, és már nem tagja a kormánykoalíciónak. "Vestager kiesett. Senki nem tartozik neki semmivel” - mondta az egyik jelenlegi koalíciós párt egyik volt minisztere. Vestager 10 éven át felügyelte az EU verseny- és trösztellenes politikáját, és arról vált híressé, hogy nagy amerikai technológiai vállalatokat több milliárd eurós bírságokkal sújtott. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója az egyik döntését „totális politikai baromságnak” nevezte, Donald Trump akkori amerikai elnök pedig az EU „adóhölgyének” hívta. Csillaga második hivatali idejének vége felé kezdett elhalványulni, mivel egyre több jogi kifogás merült fel a döntései ellen, és Franciaország megakadályozta az Európai Beruházási Bank vezetésére tett kísérletét.
Vestager a 2011-es választásokat követő koalíciós tárgyalásokon tanúsított állhatatosságával vált ismertté Dániában. Gazdasági és belügyminiszter lett, és ez a pozíció Brüsszelbe vitte, ahol az európai bankunió létrehozására irányuló erőfeszítések élére állt. "Elképesztő kitartása van” - mondta egy uniós tisztviselő, aki rendszeresen dolgozott Vestagerrel. "Teljesen őrült. Minden anyagot elolvasott, éjjel-nappal dolgozott és több száz megbeszélést tartott, és még mindig életben van”. Állítólag ő ihlette Birgitte Nyborg Christensen karakterét - aki egy kis pártból származó liberális, aki miniszterelnökké emelkedik - a Netflix sikersorozatában, a Borgenben.
Gyorsan hírnevet szerzett magának, mint az EU trösztellenes szabályainak szigorú végrehajtója, de sok kormány vezetésében felborzolta a kedélyeket. 2016-ban megakadályozta a Hutchison és a Telefónica brit részlegeinek egyesülését - kritikusok szerint ez a lépés ellentétes az egységes digitális uniós piac létrehozására irányuló törekvésekkel. 2019-ben megakadályozta a német és francia Siemens és az Alstom vasúttársaságok egyesülését, amivel kiváltotta Berlin és Párizs haragját. Tavaly pedig egy amerikai akadémikust szeretett volna vezető közgazdászává választani, de Emmanuel Macron francia elnöknek ez nagyon nem tetszett, a nyomására vissza is lépett ettől. Az incidens rossz viszonyt szült a két liberális politikus között, és Párizs nem támogatta a dán politikust az EBB-elnökségre való törekvése során.
Az IT-óriások elleni döntései nagyon megterhelték a Brüsszel és Washington közötti kapcsolatokat mind a Barack Obama, mind a Trump-kormányzat idején. Joe Biden elnök alatt azonban az Egyesült Államok már Vestager törekvése felé mozdult el, és elkezdte megregulázni az olyan vállalatokat, mint a Google és az Amazon. "Az amerikai kormányzat az elmúlt években elkezdett a digitális vállalatokra összpontosítani, és sokkal erőteljesebb végrehajtási intézkedéseket foganatosítani” - mondta Ken Daly, a Sidley Austin trösztellenes ügyvédje. „Felteszem magamnak a kérdést, hogy vajon az USA valaha is eljutott volna idáig, ha Európa nem lépett volna előtte?”
Vestager 2017-től kezdődően három trösztellenes határozatot hozott a Google ellen, összesen 8,25 milliárd euróra bírságolva az amerikai óriáscéget, amiért az visszaélt piaci erőfölényével. A vállalat fellebbezett ezek ellen az ítéletek ellen, az EU legfelsőbb bírósága januárban helybenhagyta az első bírságot, a többi peres ügy viszont folyamatban van. Az Apple-t, valamint a Facebook-anyacég Metát, és a Google-t birtokló Alphabet technológiai óriáscégeket is fenyegeti a piaci visszaélésekkel kapcsolatos ügyek által inspirált, mérföldkőnek számító technológiai törvényjavaslat, a digitális piacokról szóló törvény.
Úttörő módon kezdte alkalmazni az állami támogatásokra vonatkozó EU-s szabályokat az egyes országok agresszív társasági adórendszereinek felszámolására, de ez vegyes eredményeket hozott. Például az Apple nagyvonalú adómentességeket kapott Írországban, amelyet Vestager jogellenes állami támogatásnak minősített. 14,3 milliárd euró Írországnak történő megfizetésére vonatkozó végzést hozott a Szilícium-völgyi vállalat ellen, de az Európai Törvényszék 2020-ban elutasította ezt. (Meglepő módon az ír kormány kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy az Apple fizessen nekik.) Ez a végzés váltotta ki Cook „politikai baromság” megjegyzését. A bizottság fellebbezett a döntés ellen, a végleges ítélet a következő hónapokban várható.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten kezdi meg a biztosjelöltek meghallgatását, az új vezető várhatóan az ősz folyamán lép hivatalba. Vestager elvesztése növelni fogja a nemek közötti egyenlőtlenséget az új bizottságban, annak ellenére, hogy von der Leyen ígéretet tett a szakadék megszüntetésére. A biztosok testülete a szervezet 27 országából egy-egy tagot képvisel. A leköszönő végrehajtó testületben 12 biztos nő. Az új bizottságba hivatalosan jelölt 15 biztos közül 13 férfi. Magyarország Várhelyi Olivért jelölte újra, aki szinte biztosan elbukik, köszönhetően például annak, hogy tavaly egy bekapcsolva maradt mikrofonba lehülyézte a parlamenti képviselőket.
Koppenhága még nem döntött a jelöltről, de három férfit - mindannyian a kormányzó szociáldemokrata pártból - tartanak esélyesnek: Dan Jorgensen éghajlatvédelmi minisztert, Morten Bodskov gazdasági minisztert és Nicolai Wammen pénzügyminisztert. A Vestagerrel együtt dolgozó uniós tisztviselők azt mondják, hogy nem tudják, mit tesz ezután, az sem világos, hogy ki veszi át az EU versenyjogi szerepét. Lehetséges jelölt a jelenlegi belga biztos, Didier Reynders, valamint Wopke Hoekstra holland és Thierry Breton francia biztos. "Vestagert az első ciklusában kemény végrehajtónak tekintették” - mondta Georg Riekeles, az Európai Politikai Központ társigazgatója. Második hivatali idejében segített kidolgozni a technológiai óriáscégek új, erőteljes szabálykönyvét - tette hozzá. "Nem sokan tudják betölteni a helyét” - mondta egy uniós tisztviselő, aki szorosan együtt dolgozott Vestagerrel.