Enrico Letta volt olasz miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt jelentésében egy a technológiai startupokra szabott uniós tőzsde létrehozását javasolta. Ezek a tőkeigényes startupok olyan területeken vannak jelen, mint a kvantumszámítástechnika és a biotechnológia, jelentős tudományos vagy mérnöki áttöréseken alapuló technológiát fejlesztenek, ami különösen fontossá teszi őket, mivel Európa versenyképessége egy a globális technológiai színtéren.

A versenyképesség kérdése az elmúlt hónapokban az EU napirendjének élére került, mivel a geopolitikai és kereskedelmi viták, valamint a régió hosszú távú teljesítményét befolyásoló makrogazdasági változások együttesen befolyásolják. A kontinens tőzsdéin számos olyan probléma van, amelyek megakadályozzák, hogy a technológiai startupok az EU-ban hozzájussanak a szükséges forrásokhoz. Letta szerint uniós szinten "kevésbé kockázatkerülő prudenciális rendszert kellene előirányozni" a technológiai eszközökbe befektető intézményi befektetők számára.

Az ökoszisztémák e technológiák körül virágoznak, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, ami "nagyrészt megmagyarázza az USA és az EU közötti növekvő szakadékot" - írja Letta. Nem tisztázta, hogy a szakadék a gazdasági teljesítményre, a technológiai innovációra vagy valami másra vonatkozik-e. Ezek a törekvések azonban magas beruházási kockázatokkal járnak, amelyek csak hosszú távon térülhetnek meg - írja Letta. "Kezdetben nincs vagy kevés a piac, és nincs garancia az áttörésre", és az ágazatot sok csőd jellemzi.

Az EU-ban a Bázel II. szabványban meghatározott globális banki szabályok "büntetést" vonnak maguk után" a magas kockázatú befektetésekért, mivel ezeket az erősebb likviditási kockázat fedezésére több tőke elkülönítésével kell fedezni - áll a jelentésben. Letta azzal folytatja, hogy azon a sarkalatos ponton, amikor egy startup vállalkozásnak életképes terméke vagy szolgáltatása van, hatalmas pénzinjekcióra van szüksége a növekedéshez. Ezt a tengerentúlon általában tőzsdei bevezetés (IPO) révén teszik meg, és ezek a feltörekvő cégek ilyenkor szembesülnek az európai tőzsdék szörnyű helyzetével. "Rájönnek, hogy az EU-ban egyetlen nemzeti tőzsde sem elég nagy ahhoz, hogy az USA-hoz képest gyorsan és költséghatékonyan szerezzék meg a szükséges tőkét. Másodszor, látják, hogy a piaci értékelés - az az összeg, amelyet a befektetők az új részvények megvásárlásához meghatározott "alapár" felett fizetnek - az uniós országokban sokkal alacsonyabb, mint az USA-ban" - írja Letta.

Az USA a technológiai IPO-k első számú piaca világszerte, és a startupok - köztük az európaiak is - özönlenek az ottani tőzsdére, ami csökkenti az EU gazdaságának értékét. Az európai piacok széttöredezettek, a tőzsdék nemzeti hatóságok alatt működnek, amelyek a jelentés szerint a bevételek és a nyereség alapján tévesen kezelik ezeket a startupokat. Egy uniós tőzsde az erőforrások összevonásával növelné a rendelkezésre álló tőkét, de "nem tudja orvosolni a technológiai induló vállalkozásokat érintő sajátos szabályozási problémákat" - áll a jelentésben.

Az Egyesült Államokban a Nasdaq tőzsde ad otthont a világ legnagyobb és legmodernebb technológiai vállalatainak, például Elon Musk elektromos járműveket gyártó Teslájának és a félvezetőgyártó Nvidia vállalatnak. Kínában a sencseni tőzsde egyik alosztálya, a ChiNext a technológiai vállalatokat célozza meg, és az ország Nasdaqjaként pozícionálják. 2019-ben a sanghaji tőzsdén egy másik technológiai osztály is elindult.