SG.hu
Bizottsági támogatást kapott az uniós MI-törvény
Az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) és belső piaci (IMCO) bizottságai elsöprő többséggel támogatták a mesterséges intelligencia alkalmazásainak szabályozására vonatkozó kockázatalapú keretrendszert meghatározó jogszabálytervezetet. A ma reggeli szavazáson a bizottságok 71-8 arányban (7 tartózkodás mellett) támogatták az uniós tagállamokkal a tavalyi év végén hosszas háromoldalú "háromoldalú" tárgyalások során elért kompromisszumot.
Az eredetileg a Bizottság által még 2021 áprilisában javasolt uniós MI-jogszabály a modellek teljesítménye és/vagy az MI alkalmazásának célja alapján állapít meg szabályokat az MI-fejlesztők számára. Tartalmazza a mesterséges intelligencia tiltott felhasználásainak listáját (például a szociális pontozás), valamint a magas kockázatú felhasználások (például az oktatás, az egészségügy vagy a foglalkoztatás) meghatározott csoportjára vonatkozó szabályokat, például az adatminőség, a tesztelés és a kockázatértékelés terén fennálló kötelezettségeket. Ezen túlmenően átláthatósági követelményeket alkalmaz az általános célú mesterséges intelligenciára és az olyan eszközökre, mint a mélyhamisítások és a mesterséges intelligencia chatbotok.
Fontos kiemelni, hogy a legtöbb mesterséges intelligencia-alkalmazás "alacsony kockázatúnak" minősül, azaz nem tartozik a jogszabály hatálya alá. A terv nemzeti szinten szabályozási tesztszerverek létrehozását is előírja, hogy a fejlesztők a kockázatos alkalmazásokat felügyelt "valós környezetben" fejleszthessék, tréningezhessék és tesztelhessék.
Három évvel ezelőtti előterjesztésekor a Bizottság mesterséges intelligencia szabálykönyvre vonatkozó javaslata nem keltett nagy feltűnést. A generatív mesterséges intelligencia elmúlt egy év során tapasztalt térnyerésével azonban világszerte reflektorfénybe került, és nagy éket vert a kontinens jogalkotói közé. Az európai parlamenti képviselők a javaslat módosítását kezdeményezték annak érdekében, hogy az a nagy teljesítményű, általános célú mesterséges intelligenciákra is vonatkozzon, míg néhány tagállam - Franciaország vezetésével - az ellenkező irányba terelte a javaslatot, és a fejlett mesterséges intelligenciák szabályozására vonatkozó kivételt kért, a nemzeti bajnokok (a Mistral AI) támogatásának reményében.
A decemberi háromoldalú tárgyalásokon kompromisszumos szöveg született, amely még mindig tartalmazott néhány rendelkezést az általános célú mesterséges intelligenciákra vonatkozóan, ami egyes kormányok tartós ellenállását váltotta ki. Még a múlt hónapban is úgy tűnt, hogy ezek a nézeteltérések meghiúsíthatják a törvényjavaslat elfogadását. A kompromisszumos szövegről e hónap elején tartott tagállami szavazás után azonban szinte biztosnak tűnik, hogy a szervezet néhány hónapon belül elfogadja a mesterséges intelligenciára vonatkozó legfontosabb szabálykönyvet. Ennek ellenére a törvénytervezetnek még mindig van néhány akadálya, amelyen át kell ugrania az elfogadás előtt: A következő hetekben plenáris szavazásra kerül sor a parlamentben, ahol a képviselőknek hivatalosan is el kell fogadniuk a javaslatot. Ezt követően kerül sor a Tanács végleges jóváhagyására.
Ez az utolsó néhány lépés azonban kevéssé valószínű, hogy az uniós jogalkotók között felfordulást okozna. Bármilyen ilyen lépés a jelenlegi ciklusban, a közelgő parlamenti választások és a jelenlegi elnökség mandátumának lejárta miatt a törvényjavaslat számára katasztrófa lenne, ami azt jelenti, hogy mind a jogalkotási idő, mind a reputációs mozgástér szűkös. A két parlamenti bizottság évek óta részt vett a jogalkotási javaslat részletes vizsgálatában, és a mai teljes körű támogatásuk egyben azt is jelzi, hogy a képviselők a szükséges abszolút többségi támogatással végig fogják vinni az ügyet. Ez megnyitná az utat a törvény elfogadása és még idei hatálybalépése előtt: az első rendelkezések (a tiltott gyakorlatok tilalma) hat hónappal az elfogadás után - tehát valószínűleg ez év második felében - lépnek majd hatályba.
Az EU a törvény fokozatos bevezetése mellett állapodott meg, amelynek értelmében a jogszabályi követelmények 2024 és 2027 között várhatóan növekednek fejlesztőkre vonatkozóan. Az EU a hatálybalépéstől számított kilenc hónapot hagy a gyakorlati kódex alkalmazására, a hatálybalépéstől számított 12 hónapot pedig az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok alkalmazására. A jogszabály a hatálybalépéstől számított 24 hónap múlva lesz csak teljes mértékben alkalmazandó - bár a nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek esetében még ennél is hosszabb, 36 hónapos alkalmazási határidő áll rendelkezésre.
Bár a parlamenti plenáris szavazás valószínűleg sikerülni fog, az ellenállás továbbra is fennáll. A Kalózpárt például nem támogatja a törvényt, és azt képviselői "hibásnak" nevezik. Marcel Kolaja, a Kalózpárt európai parlamenti képviselője, aki szintén tagja a belső piaci bizottságnak, így nyilatkozott: "Sajnos az Európai Parlament jó álláspontja ellenére a nemzeti kormányoknak sikerült megbénítaniuk a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt. Ezért a Kalózok nem tudják támogatni azt". Egy másik nyilatkozatban Patrick Breyer, a Kalózpárt európai parlamenti képviselője és a LIBE bizottság tagja szintén figyelmeztetett: "Az EU MI törvénye megnyitja az ajtót az állandó, valós idejű arcfelismerés előtt. Több mint 6000 embert keresnek európai elfogatóparanccsal különböző bűncselekmények miatt, és ezen az alapon bármelyik európai közterületet állandó biometrikus tömeges megfigyelés alá lehet helyezni. Ez a törvény legitimálja és normalizálja a bizalmatlanság kultúráját és Európát egy csúcstechnológiás megfigyelőállam disztópikus jövőjébe vezeti."
Az eredetileg a Bizottság által még 2021 áprilisában javasolt uniós MI-jogszabály a modellek teljesítménye és/vagy az MI alkalmazásának célja alapján állapít meg szabályokat az MI-fejlesztők számára. Tartalmazza a mesterséges intelligencia tiltott felhasználásainak listáját (például a szociális pontozás), valamint a magas kockázatú felhasználások (például az oktatás, az egészségügy vagy a foglalkoztatás) meghatározott csoportjára vonatkozó szabályokat, például az adatminőség, a tesztelés és a kockázatértékelés terén fennálló kötelezettségeket. Ezen túlmenően átláthatósági követelményeket alkalmaz az általános célú mesterséges intelligenciára és az olyan eszközökre, mint a mélyhamisítások és a mesterséges intelligencia chatbotok.
Fontos kiemelni, hogy a legtöbb mesterséges intelligencia-alkalmazás "alacsony kockázatúnak" minősül, azaz nem tartozik a jogszabály hatálya alá. A terv nemzeti szinten szabályozási tesztszerverek létrehozását is előírja, hogy a fejlesztők a kockázatos alkalmazásokat felügyelt "valós környezetben" fejleszthessék, tréningezhessék és tesztelhessék.
Három évvel ezelőtti előterjesztésekor a Bizottság mesterséges intelligencia szabálykönyvre vonatkozó javaslata nem keltett nagy feltűnést. A generatív mesterséges intelligencia elmúlt egy év során tapasztalt térnyerésével azonban világszerte reflektorfénybe került, és nagy éket vert a kontinens jogalkotói közé. Az európai parlamenti képviselők a javaslat módosítását kezdeményezték annak érdekében, hogy az a nagy teljesítményű, általános célú mesterséges intelligenciákra is vonatkozzon, míg néhány tagállam - Franciaország vezetésével - az ellenkező irányba terelte a javaslatot, és a fejlett mesterséges intelligenciák szabályozására vonatkozó kivételt kért, a nemzeti bajnokok (a Mistral AI) támogatásának reményében.
A decemberi háromoldalú tárgyalásokon kompromisszumos szöveg született, amely még mindig tartalmazott néhány rendelkezést az általános célú mesterséges intelligenciákra vonatkozóan, ami egyes kormányok tartós ellenállását váltotta ki. Még a múlt hónapban is úgy tűnt, hogy ezek a nézeteltérések meghiúsíthatják a törvényjavaslat elfogadását. A kompromisszumos szövegről e hónap elején tartott tagállami szavazás után azonban szinte biztosnak tűnik, hogy a szervezet néhány hónapon belül elfogadja a mesterséges intelligenciára vonatkozó legfontosabb szabálykönyvet. Ennek ellenére a törvénytervezetnek még mindig van néhány akadálya, amelyen át kell ugrania az elfogadás előtt: A következő hetekben plenáris szavazásra kerül sor a parlamentben, ahol a képviselőknek hivatalosan is el kell fogadniuk a javaslatot. Ezt követően kerül sor a Tanács végleges jóváhagyására.
Ez az utolsó néhány lépés azonban kevéssé valószínű, hogy az uniós jogalkotók között felfordulást okozna. Bármilyen ilyen lépés a jelenlegi ciklusban, a közelgő parlamenti választások és a jelenlegi elnökség mandátumának lejárta miatt a törvényjavaslat számára katasztrófa lenne, ami azt jelenti, hogy mind a jogalkotási idő, mind a reputációs mozgástér szűkös. A két parlamenti bizottság évek óta részt vett a jogalkotási javaslat részletes vizsgálatában, és a mai teljes körű támogatásuk egyben azt is jelzi, hogy a képviselők a szükséges abszolút többségi támogatással végig fogják vinni az ügyet. Ez megnyitná az utat a törvény elfogadása és még idei hatálybalépése előtt: az első rendelkezések (a tiltott gyakorlatok tilalma) hat hónappal az elfogadás után - tehát valószínűleg ez év második felében - lépnek majd hatályba.
Az EU a törvény fokozatos bevezetése mellett állapodott meg, amelynek értelmében a jogszabályi követelmények 2024 és 2027 között várhatóan növekednek fejlesztőkre vonatkozóan. Az EU a hatálybalépéstől számított kilenc hónapot hagy a gyakorlati kódex alkalmazására, a hatálybalépéstől számított 12 hónapot pedig az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok alkalmazására. A jogszabály a hatálybalépéstől számított 24 hónap múlva lesz csak teljes mértékben alkalmazandó - bár a nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek esetében még ennél is hosszabb, 36 hónapos alkalmazási határidő áll rendelkezésre.
Bár a parlamenti plenáris szavazás valószínűleg sikerülni fog, az ellenállás továbbra is fennáll. A Kalózpárt például nem támogatja a törvényt, és azt képviselői "hibásnak" nevezik. Marcel Kolaja, a Kalózpárt európai parlamenti képviselője, aki szintén tagja a belső piaci bizottságnak, így nyilatkozott: "Sajnos az Európai Parlament jó álláspontja ellenére a nemzeti kormányoknak sikerült megbénítaniuk a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt. Ezért a Kalózok nem tudják támogatni azt". Egy másik nyilatkozatban Patrick Breyer, a Kalózpárt európai parlamenti képviselője és a LIBE bizottság tagja szintén figyelmeztetett: "Az EU MI törvénye megnyitja az ajtót az állandó, valós idejű arcfelismerés előtt. Több mint 6000 embert keresnek európai elfogatóparanccsal különböző bűncselekmények miatt, és ezen az alapon bármelyik európai közterületet állandó biometrikus tömeges megfigyelés alá lehet helyezni. Ez a törvény legitimálja és normalizálja a bizalmatlanság kultúráját és Európát egy csúcstechnológiás megfigyelőállam disztópikus jövőjébe vezeti."