A Nemzetközi Valutaalap szerint a mesterséges intelligencia térnyerése világszerte a munkahelyek csaknem 40 százalékát érintheti és valószínűleg mélyíteni fogja az egyenlőtlenségeket.

Kristalina Georgieva, az IMF vezetője blogbejegyzésében felszólította a kormányokat, hogy hozzanak létre szociális védőhálót és kínáljanak átképzési programokat a mesterséges intelligencia hatásának ellensúlyozására. "A legtöbb forgatókönyv szerint a mesterséges intelligencia valószínűleg rontani fogja az általános egyenlőtlenséget, ami aggasztó tendencia, amellyel a politikai döntéshozóknak proaktívan kell foglalkozniuk, hogy megakadályozzák, hogy a technológia tovább szítsa a társadalmi feszültségeket" - írta a svájci Davosban megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozója előtt, ahol a téma kiemelt helyen szerepel majd a napirenden.

Ahogy az MI-t egyre több munkavállaló és vállalkozás alkalmazza, várhatóan egyszerre fog segíteni és ártani az emberi munkaerőnek - jegyezte meg Georgieva a blogjában. Más szakértők korábbi figyelmeztetéseit megismételve Georgieva elmondta, hogy a hatások várhatóan mélyebben érezhetőek lesznek a fejlett gazdaságokban, mint a feltörekvő piacokon, részben azért, mert a fehérgalléros dolgozók nagyobb veszélyben vannak, mint a fizikai munkások. A Goldman Sachs szerint 300 millió munkahelyet érinthet a mesterséges intelligencia legújabb hulláma, a fejlettebb gazdaságokban például a munkahelyek akár 60%-át is érintheti az MI. Ezeknek körülbelül a fele profitálhat abból, hogy az MI elősegíti a magasabb termelékenységet.

"MI-alkalmazások végezhetik el a jelenleg emberek által végzett kulcsfontosságú feladatokat, ami csökkentheti a munkaerő-keresletet, ami alacsonyabb bérekhez és kevesebb felvételhez vezethet" - írta Georgieva az IMF elemzését idézve. "A legszélsőségesebb esetekben e munkahelyek egy része meg is szűnhet". A feltörekvő piacokon és az alacsonyabb jövedelmű országokban várhatóan a munkahelyek 40, illetve 26%-át érinti majd a mesterséges intelligencia. Feltörekvő piacok néven olyan országokra utalnak, mint India és Brazília, ahol tartós gazdasági növekedés tapasztalható, míg az alacsony jövedelmű országok olyan fejlődő gazdaságokra vonatkoznak, ahol az egy főre jutó jövedelem egy bizonyos szint alá esik, mint például Burundi és Sierra Leone.


Minél fejlettebb egy gazdaság annál nagyobbat üt rajta az MI
"Ezen országok közül sokan nem rendelkeznek az infrastruktúrával vagy a képzett munkaerővel ahhoz, hogy kiaknázzák a mesterséges intelligencia előnyeit, ami növeli annak kockázatát, hogy idővel a technológia ronthatja az egyenlőtlenségeket" - jegyezte meg Georgieva. Figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia használata növelheti a társadalmi zavargások esélyét, különösen akkor, ha a fiatalabb, kevésbé tapasztalt munkavállalók a technológia segítségével növelhetik teljesítményüket, miközben a rangidős munkavállalóknak nehéz lépést tartaniuk.

A mesterséges intelligencia a tavalyi davosi WEF-en vált forró témává, amikor a ChatGPT meghódította a világot. A generatív mesterséges intelligencia által működtetett chatbot arról váltott ki beszélgetéseket, hogy esszék, beszédek, versek és egyéb dolgok írására való képessége miatt világszerte megváltoztathatja az emberek munkamódszerét. Azóta a technológia frissítései kiterjesztették a chatbotok és rendszerek használatát, ami általánossá tette őket, és hatalmas beruházásokat ösztönzött. Egyes technológiai cégek már egyenesen az MI-ra mutattak rá, mint olyan okra, ami miatt újragondolják a létszámkeretet.

Bár a munkahelyek átalakulhatnak, a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása végső soron növelheti a termelékenységet, és a Goldman Sachs közgazdászainak becslése szerint 10 év alatt évente 7%-kal növelheti a globális GDP-t. Georgieva a blogbejegyzésében arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával világszerte lehetőség nyílik a termelés és a jövedelmek növelésére. "Az MI át fogja alakítani a globális gazdaságot" - írta. "Gondoskodjunk arról, hogy ez az emberiség javát szolgálja".