SG.hu
Meglepő keresletnövekedés van a párátlanító gépeknél
Nem csak a penész megjelenését hátráltatja, hanem az alacsonyabb páratartalmú lakást könnyebb felfűteni is.
Az igazi téli hideg bejövetelével rengeteg lakásban a penész is megjelenik. Az árulkodó fekete, poros pöttyök először a leghidegebb helyeken, a szobák sarkaiban jelennek meg, és ha a tulajdonos nem csinál semmit, a fekete foltok idővel a bútorokra is átterjednek. A lemosás vagy a gombaölő festék csak tüneti kezelés, segít, de az okot nem szünteti meg. Mivel a beltéri levegőben lévő vízgőz hajlamos a hideg felületeken lecsapódni, a levegő szárítása csökkentheti vagy megszüntetheti a páralecsapódást, és ezáltal hátráltatja a nedvességben jól fejlődő penészgomba terjedését. Az ilyen lakás melegebbnek is tűnik és könnyebb fűteni - ez azért van, mert a száraz levegő felmelegítéséhez kevesebb energiára van szükség. A testünk is érzékeny a páratartalomra, mivel a levegő nedvessége elősegíti, hogy a hő távozzon a bőrünk felszínéről.
Az ukrajnai orosz invázió által kiváltott energiaválság következtében az emberek szerte Európában olcsó módszereket kerestek arra, hogy otthonukat melegen és szárazon tartsák. Ez a párátlanítók értékesítésének fellendüléséhez vezetett. "A kereslet őrült nagy" - mondta Chris Michael, a Meaco, egy brit párátlanító márka ügyvezető igazgatója. "Nem tudunk lépést tartani vele." Tavaly karácsonykor cégénél 20 000 ember állt várólistán, akik párátlanítót kerestek, de egyszerűen nem volt elég termékük raktáron. Idén további 100 000 darab, összesen 280 000 darab szállítását tervezik, de attól tartanak, hogy ez még mindig nem lesz elegendő. "További 50 000 darabot kellett volna behoznunk" - nyilatkozta Michael.
A mechanikus párátlanítók kétféleképpen működnek: vagy hűtőközeggel hűtenek le egy felületet a gép belsejében, ahol a nedvesség lecsapódik és összegyűlik, vagy pedig egy nedvszívó anyagot használnak, amely magába szívja a nedvességet. Ezt az anyagot ezután egy fűtési folyamat során kiszárítják, és a vizet összegyűjtik. A nagyobb méretű egységek azonban nem olcsók, a napi 15-20 liter víz kivonására képes termékek ára 60 ezer forint felett kezdődik. Messze a hűtőközeg-alapú készülékek a legnépszerűbbek, mert ezek üzemeltetése kevesebbe kerül. A másik technológia, a nedvszívó alapú párátlanító működés közben némi hőt szabadít fel, ami viszont segíthet felmelegíteni egy különösen hideg helyiséget, például egy télikertet.
A párátlanítók valójában nem távolítják el a penészt, csak a nedvesség egy részét, amely elősegítheti a penész kialakulását. És ha a lakás vizesedik, például sérült csővezetékek vagy nedves falak miatt, a párátlanító önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat. És párátlanító nélkül is csökkenthető a beltéri nedvességtartalom: főzés vagy mosás után hasznos lehet néhány percre minden ablakot kitárni. Ez nem fogja lehűteni a házat, mivel a belső falak megtartják a hőt, de jelentősen csökkenti a relatív páratartalmat. Sokan az általuk kibocsátott zaj miatt nem szeretik ezeket a termékeket, mert ugyan a párátlanítók gyártói az évek során rengeteg fejlesztést hajtottak végre a motorok, a kompresszorok és a ventilátorlapátok kialakításán, de a legcsendesebb modellek is legalább 35 decibelt bocsátanak ki.
Ha a rezsicsökkentés csökkentése miatt valaki kicsúszik a megadott keretből, egy szárítógép használata nagyon drágává válhat. Ehhez képest egy párátlanító segítségével a beltérben felakasztott ruhákat néhány óra alatt meg lehet szárítani, miközben csak fillérekbe kerül. Persze érdemes figyelemmel tartani a hosszú ideig bekapcsolt elektromos eszközöket, és fontos, hogy a párátlanító használata mellett szellőztessünk és fűtsünk is. Az ideális relatív páratartalom nagyjából 40% és 60% között van. A magas páratartalom a penész és más mikrobák szaporodásával jár együtt, míg a nagyon alacsonynál, 30% alatt a légúti vírusokra kell figyelni.
Az igazi téli hideg bejövetelével rengeteg lakásban a penész is megjelenik. Az árulkodó fekete, poros pöttyök először a leghidegebb helyeken, a szobák sarkaiban jelennek meg, és ha a tulajdonos nem csinál semmit, a fekete foltok idővel a bútorokra is átterjednek. A lemosás vagy a gombaölő festék csak tüneti kezelés, segít, de az okot nem szünteti meg. Mivel a beltéri levegőben lévő vízgőz hajlamos a hideg felületeken lecsapódni, a levegő szárítása csökkentheti vagy megszüntetheti a páralecsapódást, és ezáltal hátráltatja a nedvességben jól fejlődő penészgomba terjedését. Az ilyen lakás melegebbnek is tűnik és könnyebb fűteni - ez azért van, mert a száraz levegő felmelegítéséhez kevesebb energiára van szükség. A testünk is érzékeny a páratartalomra, mivel a levegő nedvessége elősegíti, hogy a hő távozzon a bőrünk felszínéről.
Az ukrajnai orosz invázió által kiváltott energiaválság következtében az emberek szerte Európában olcsó módszereket kerestek arra, hogy otthonukat melegen és szárazon tartsák. Ez a párátlanítók értékesítésének fellendüléséhez vezetett. "A kereslet őrült nagy" - mondta Chris Michael, a Meaco, egy brit párátlanító márka ügyvezető igazgatója. "Nem tudunk lépést tartani vele." Tavaly karácsonykor cégénél 20 000 ember állt várólistán, akik párátlanítót kerestek, de egyszerűen nem volt elég termékük raktáron. Idén további 100 000 darab, összesen 280 000 darab szállítását tervezik, de attól tartanak, hogy ez még mindig nem lesz elegendő. "További 50 000 darabot kellett volna behoznunk" - nyilatkozta Michael.
A mechanikus párátlanítók kétféleképpen működnek: vagy hűtőközeggel hűtenek le egy felületet a gép belsejében, ahol a nedvesség lecsapódik és összegyűlik, vagy pedig egy nedvszívó anyagot használnak, amely magába szívja a nedvességet. Ezt az anyagot ezután egy fűtési folyamat során kiszárítják, és a vizet összegyűjtik. A nagyobb méretű egységek azonban nem olcsók, a napi 15-20 liter víz kivonására képes termékek ára 60 ezer forint felett kezdődik. Messze a hűtőközeg-alapú készülékek a legnépszerűbbek, mert ezek üzemeltetése kevesebbe kerül. A másik technológia, a nedvszívó alapú párátlanító működés közben némi hőt szabadít fel, ami viszont segíthet felmelegíteni egy különösen hideg helyiséget, például egy télikertet.
A párátlanítók valójában nem távolítják el a penészt, csak a nedvesség egy részét, amely elősegítheti a penész kialakulását. És ha a lakás vizesedik, például sérült csővezetékek vagy nedves falak miatt, a párátlanító önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat. És párátlanító nélkül is csökkenthető a beltéri nedvességtartalom: főzés vagy mosás után hasznos lehet néhány percre minden ablakot kitárni. Ez nem fogja lehűteni a házat, mivel a belső falak megtartják a hőt, de jelentősen csökkenti a relatív páratartalmat. Sokan az általuk kibocsátott zaj miatt nem szeretik ezeket a termékeket, mert ugyan a párátlanítók gyártói az évek során rengeteg fejlesztést hajtottak végre a motorok, a kompresszorok és a ventilátorlapátok kialakításán, de a legcsendesebb modellek is legalább 35 decibelt bocsátanak ki.
Ha a rezsicsökkentés csökkentése miatt valaki kicsúszik a megadott keretből, egy szárítógép használata nagyon drágává válhat. Ehhez képest egy párátlanító segítségével a beltérben felakasztott ruhákat néhány óra alatt meg lehet szárítani, miközben csak fillérekbe kerül. Persze érdemes figyelemmel tartani a hosszú ideig bekapcsolt elektromos eszközöket, és fontos, hogy a párátlanító használata mellett szellőztessünk és fűtsünk is. Az ideális relatív páratartalom nagyjából 40% és 60% között van. A magas páratartalom a penész és más mikrobák szaporodásával jár együtt, míg a nagyon alacsonynál, 30% alatt a légúti vírusokra kell figyelni.