Informatika és tudomány

Berta Sándor

Drágák és gyengék az egészségügyi alkalmazások

Hiába kapnak rengeteg pénzt a szoftverfejlesztők, a létrehozott produktumok orvosi hatékonysága kérdéses.

Digitális egészségügyi alkalmazásokat körülbelül két éve írhatnak fel az orvosok és a pszichoterapeuták Németországban, és azokat az egészségbiztosítási pénztárak hagyják jóvá. Ezzel az ország a digitális egészségügyi programok területén úttörő szerepet tölt be, ennek ellenére a tapasztalatokat összegző első átfogó jelentés eredményei elkeserítőek. A 2020. szeptember 1. és 2022. szeptember 30. közötti időszakra vonatkozó jelentésben a GKV-Spitzenverband nevű szövetség felmérte a tapasztalatokat. Az anyag központi megállapítása az volt, hogy a "vényköteles szoftverek" még nem érkeztek meg az ellátásba. 2022 eleje óta a havonta beváltott aktiváló kódok száma szinte változatlanul 10 000 és 12 000 között maradt. Szeptember végéig összesen mintegy 164 000 digitális egészségügyi programot igényeltek az emberek.

"Ezeket az alkalmazásokat sok előzetes dicsérettel indították el, de eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az egészségügyi szoftverek még több mint két év elteltével is gyerekcipőben járnak, mégis nagy lehetőségeket látunk abban, hogy ezek támogathatják a pácienseket betegségeik nyomon követésében. A gyártó cégek önkényesen magas árakat számítanak fel a termékeikért és a törvényes egészségbiztosítás keze meg van kötve a felfelé ívelő árspirál első évében. A jogalkotóknak minél hamarabb véget kellene vetniük ennek. Az egészségbiztosítási pénztáraknak a betegek jó ellátását kell biztosítaniuk, és nem a gazdaságot kell járulékokkal támogatniuk" - jelentette ki Stefanie Stoff-Ahnis, a GKV-Spitzenverband elnökségi tagja.

A támogatott digitális egészségügyi programokat tartalmazó listára való felvételhez gyakran hiányzik az orvosi hasznosság bizonyítása. Ezért a megoldások kétharmadát csak ideiglenesen, próbaidőre veszik fel. Ezenkívül hiányzik a gazdasági hatékonyság bizonyítása. A felvétel első évében a fejlesztőcégek tetszőlegesen magas árat szabhatnak meg, amelyet a kötelező egészségbiztosításnak erre az időszakra meg kell térítenie, függetlenül attól, hogy az alkalmazás hasznossága bizonyítást nyert-e vagy sem. Az árspektrum 119 eurótól 952 euróig terjed, attól függően, hogy egyszeri vagy 90 napos licencről van szó. Az árak a rendszerbe való bekerülés első éve után általában jelentősen drágulnak.


"Nyilvánvalóan nincs összefüggés az árszínvonal és a haszon között. Éppen ellenkezőleg: még azok a szoftverek is jelentős áremelkedést eredményeztek, amelyek egy esztendőn belül nem tudták bizonyítani, hogy a betegek számára előnyösek és amelyek vizsgálati időszakát ezért meghosszabbították. Tekintettel arra, hogy a programok jelenleg csak a meglévő ellátás kiegészítői, ez az önkényes árképzés és a próbaidőszak alatti további áremelések lehetősége jelentős torzulásokhoz vezet a bizonyítottan előnyös szolgáltatások visszatérítésében. Ha nincs hozzáadott érték a betegek számára, akkor meg kell fontolni, hogy a hozzájárulók pénzét nem lenne-e jobb máshol felhasználni" - tette hozzá Stoff-Ahnis.

A GKV-Spitzenverband úgy vélte, hogy három pontban a jogi keret központi kiigazítására van szükség ahhoz, hogy a digitális alkalmazások az egészségügyi ellátás részévé váljanak. Az első, hogy csak olyan szoftvert lehessen bevonni a rendszerbe, amelynek egyértelmű orvosi haszna van a betegek számára. A második, hogy a gazdasági hatékonyság elvét is fenn kell tartani, amennyiben a kialkudott árak a standard ellátásba való felvétel első napjától érvényesek. A harmadik pedig, hogy a keretfeltételeket harmonizálni kell a többi szolgáltatási területtel, a szolgáltatók és a szervezet bevonásával a felvételi folyamatba. Ez növeli a bizalmat és az elfogadottságot az orvosok és a betegek körében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #8
    "Ember nincs, aki megjegyezzen minden gyógyszernél minden vivőanyagot... "
    Éppen arról beszélt, hogy kellene egy ilyen adatbázis.
  • Ender Wiggin #7
    A műbillentyűnél nem azért kérdéses a CT, mert baja lesz a betegnek, hanem, hogy a billentyű fémkomponense(i) értékelhetetlenné teszik-e az eredményt (artefakt képződés). A diabétesz gyógyszer meg igazából csak a kontrasztanyaggal történő vizsgálatkor kavarhat be.
    Válasz 'hawkie22' üzenetére (#4)
    Kelly Sue Deconic Heather Anthos Gail Simone Anita Sarkeesian Vita Ayala Sana Amanat Sam Maggs
    Kathleen Kennedy Leslye Headland Lauren Hissrich Lindsey Weber Alex Kurtzman JJ Abrams
  • repvez #6
    amit leirtam, az nem kitalált dolog hanem egy hete történt meg a családban, ugyhogy lehet, hogy nem kellene ,hogy befolyásoljon semmit sem a cukor gyogyszer és a CT is mehet billentyuvel, de a rendszeren mégsem ment át elsöre mert valaki vagy valakik inkább nem válalták be, nehogy baj legyen vagy csak valaki vagy valakik hibáztak azzal, hogy nem tájélkoztaták egymást és a beteget a megfelelö folyamatokrol.
    Ami ujabb csuszást okoz azzal kapcsolatban, hogy folytatódhasson a kezelés vagy megelözhető legyen agy probléma.

    A mémetz rendszerrel hála istennek csak anyni dolgom volt, hogy az EU kártyámat be kellett mutatnom a fogászaton és onnan már látták, hogy hol mit csináltak elözöleg és , hogy milyen röntgen képeim vannak.
    Illetve már 2019tól, digitálisan adnak át egymásnak a TB rendszerben Németországba és vissza.Sehol nem monták, hogy nincs biztositásom vagy nem találnak a rendszerben , mindenhol megkaptam az ellátást.
    Számomra mint páciensnek a német rendszer sokkal gördulékenyebbnek és kevesebb várakozással telt,mint itthon.
    Itthon ha van idöpontod és oda mész elötte 20perccel akkor is végigülöd az egész napot a vároba több orás késéssel az idöpontod után, mert az csak tájékoztato jellegő, mert ugy is annyit tolodok a kezelés, hogy nem tudják tartani.
    Szemben a némettel, ahol elötte nap még akár fel is hivnak, hogy akkor ugye nem felejtettem e el, hogy mikor kell jönni, illetve aznak szinte percre pontosan behivnak amire kaptam az idöpontot.
    A körülményekről ne is beszéljünk.
  • RJoco #5
    A dokim épp nemrég súgta meg bizalmasan kikelve magából, hogy 55k€ összegben fejlesztették a számítógépes rendszert és a telefonok nem működnek rendesen, a faxok nem érnek át egészben és sokat is késnek és, hogy az egész privát kézben van, így jó drága minden. Az állam kötelezi őket a használatra, ami nem a mi (betegek) javát szolgálja, mert csak mindent bonyolít és nem működik rendesen. Akkor mit várunk valami app-tól?
    És ez Németországban van.
    Elvileg elsejével bevezették a digitális keresőképtelen igazolást. És mégis be kell mennie valakinek a papírért (lázasan nem mehetek a rendelőbe) és el kell hoznia. Vagy kipostázzák. Agyrém. Az orvosoknak is és a betegeknek is. Mindezt azért, mert pár semmirekellő szoftverfejlesztő van megbízva, akik nem képesek egy egyszerű, normális programot elkészíteni.
    Sajnos ez a szoftveres probléma minden "civilizált", valamilyen komplexebb számítási műveletre képes eszközzel ellátott helyen jelen van.
    Jó lenne már kilépni belőle. Vagy, ha nem megy, akkor inkább egyet vissza kellene lépni az egy helyben toporgás helyett.
    Warning! Cargo bay open, shields are down!
  • hawkie22 #4
    Azért ne keverjük itt ennyire a dolgokat. Mübillentyü esetén is simán csinálhatsz CT-t, kutya baja nem lesz a betegnek. MRT már kérdéses, bár a mai billentyük esetén már ez se nagy probléma. Cukorbetegség elleni gyógyszer se kavar be a legtöbb vizsgálatnál.

    De egyébként meg egy orvos sem tudja a gyógyszerek összes összetevöjét. Amit tudunk, az a hatóanyag. De a vivöanyagot nem ismerjük fejböl, annyi féle gyógyszer van már a piacon,ugyebár még ugyanannál a hatóanyagnál is van minimum hatféle különbözö gyógyszer, lásd Ibuprofen hatóanyaggal mennyiféle gyógyszert dobtak már piacra. Ember nincs, aki megjegyezzen minden gyógyszernél minden vivöanyagot. Hatóanyag az könnyü. De még ott sem egyszerü megjegyezni, hogy melyik hatóanyag melyik hatóanyaggal okoz problémát, legyen az a hatás felerösítése vagy kioltása.

    Nagyon élvezném, ha a németeknél bevezetnének ténylegesen nagy tömegben ilyen applikációt, ahol megnézhetem a beteg kórelözményét, az aktuális gyógyszerezését, allergiáit, stb. Mentöorvosként a két kezem összetenném érte, rengeteg olyan esetem van, ahol vagy nincs a betegnek zárójelentése és csak azt ismerem meg a kórelözményböl, amire még emlékszik (a legtöbb betegem 70+) vagy van, de hiányos, gyógyszerezéssel hasonló a probléma. Bár ott azért a legtöbb idös embernek van egy kis papírkája, amire fel vannak írva a gyógyszerei.
    De sajnos ahogy kinéz, ilyen app még a jövö zenéje, mint ahogy valaki mondta már, a magánszektornak nem éri meg egy ilyen rendszer fejlesztése.
  • repvez #3
    És az megvan , hogy attól, hogy az EESZT-ben megjelenik, hogy ki milyen gyogyszert és milyen betegsége van ,hol kezelték az nem egyenlo azzal, hogy az orvos meg is nézi minden egyes betegnél vagy , hogy a rendszer automatikusan feldobna figyelmeztetéseket jelzéseket, hogy ha valami nem megfelelö ?

    Attól, hogy látja az orvos, hogy 5 féle gyogyszert szed a beteg attól még nem fogja fejbe kikalkulálni, hogy azok az összetevük tullépik e a tuladagolási határt ha kap még egy gyogyszerrt amibe ugyan az a hatoanyag is megtalálhato mint a többiben ?

    Egy gyogyszer mondjuk 6-7 összetevöt is tartalmazhat , ez minden egyes gyogyszer esetével hatványozodik.

    Ha anynira jol muködne a rendszer akkor nem kéne a betegeknek rohangálni a zárojelentéseikkel leleteikkel orvosrol orvosra és nekik észbetartani, hogy mit kell csinálnia a dokinak.

    egy példa, hogy a egyik doki elküldi a beteget CT-re , ahhoz el kell mennie vérvételre, majd vissza a lelettel az elso dokinak megmutatni az eredményt, hogy lehetséges e a vizsgálat mübillenytu beultetés esetén is. mikor ez megvolt, és eljött a vizsgálat ideje, akkor nézik a papirjait a betegnek, hogy ö még szed cukorbetegségre is gyogyszert és igy már nem tudják megcsinálni a vizsgálatot addig mig legalább 3 nappal a vizsgálat elött nem hagyja abba a szedéséet.

    Ezt az elözö orvos miért nem mondta vagy tudta? ilyenkor a rendszer miért nem jelez, hogy ilyen gyogyszer mellett nem vagy csak bizonyos feltételekkel lehet a vizsgálatot elvégezni ?

    Azt meg ne is emlitsuk, hogy ezt az EESZT-t a lakosság idősebbik vagyis a nagyobbik hányada nem is tudja használni, mivel nem ennyirra tudják használni sem a számitogépet sem az internetet.

    ugyhogy hiába van egy jó renszer ha senki nem használja
  • kvp #2
    "Ahhoz sem kellene nagy fejlesztés, hogy a gyógyszereket és az összetevöket egy közös adatbázisba beirni és amikor meghaladja a maximum értéket valamelyik akkor jelezne az orvosnak, hogy azt a gyogyszert már nem szedhetné a beteg keressen allternativát."

    Az ugye megvan, hogy ez a rendszer Magyarorszagon mar mukodik, csak a maganorvosok nem nagyon hasznaljak? De pl. azok a maganorvosok, akik egyebkent allami korhazakban dolgoznak siman meg tudjak nezni a teljes eletutat es az osszes korabban felirt vagy eppen szedett gyogyszert. Ha utanna be is rogzitenek az altaluk felirt gyogyszert az allami adatbazisba, akkor meg jobb lenne a helyzet. Ha kotelezove tennek minden maganorvosnak az allami rendszer hasznalatat, az meg jobb lenne. Tehat minden allami es maganorvosnak es minden allami es nem allami rendelonek meg korhaznak kotelezoen hasznalnia kelle a kozponti allami egeszsegugyi nyilvantartast es az online recept kiirasi rendszert.

    ps: Magyarorszag egeszsegugyi app-ok nelkul, tisztan allami szinten jobb rendszert hozott ossze mint a privat szektor. Nem azert mert jobb az allami megoldas, hanem mert nyugaton erre nincs egyseges szabvany es a maganbefektetoknek nem eri meg ilyen rendszert fejleszteniuk.
  • repvez #1
    ezen miért nem csodálkozok. Sehol nem azt nézik, hogy mi lenne tényleg szükséges és hasznos hanem azt, hogy kis fejlesztéssel a legnagyobb hasznot beszedni.

    Ahhoz sem kellene nagy fejlesztés, hogy a gyógyszereket és az összetevöket egy közös adatbázisba beirni és amikor meghaladja a maximum értéket valamelyik akkor jelezne az orvosnak, hogy azt a gyogyszert már nem szedhetné a beteg keressen allternativát . egy sima excel táblázatban ezt meg lehetne tenni,de ahhoz az kellen, hogy minden orvos rálásson, hogy a beteg milyen gyogyszereket szed már.
    DE nem ,hogy közös adatbázis nincs, de az orvosok még csak nem is nézik, hogy kinek milyen egyéb betegségei vannak.

    Mert még az orvosoknak sincs olyan szoftver ami látná, hogy milyen más gyogyszereket és milyen betegségekre irt fel .
    A magasvérnyomásra a kardiologus felir egy gyogyszert a reumatologus meg egy másikat hozzá és a kettő kombinácioja vagy tuiladagol egy összetevüt vagy épp kioltja egymást.
    DE a gyogyszereknél sincs a mellékhatásoknál feltuntetve, hogy más gyogyszerekkel milyen hatása van.
    Mindegyik csak arrol szól, ha csak egyféle betegségre egy féle gyogyszert szed, mikozben a valóságban,meg többszörös betegésgek több gyogyszerekkel vannak kezelve, de senki nem tudja, hogy mi lesz a hatása ilyen kombináciokban.

    Ugyan igy az okos oráknak meg karkötöknek is olyan szép grafikonokat tudnak rajzolni az egy mért adatbol, de ,hogy azt egy komplett egészként kezeljék az már nincs.

    Méri a pulzust és ha megmutatod a dokinak , megnézi, hogy hopá ott magas volt 1 héten keresztül gyorsan irjunk vérnyomáscsökkentöt, de azt mondjuk nem látja belöle, hogy elmentél nyaralni és mondjuk 40 fokban napoztál meg hegyet másztál és azért volt magas. vagy azért volt a testhő magas.
    Sehol nem láttam , hogy komplex egészként kezelné a mért értékeket vagy akár saját magad tudnád kombinálni ezeket.
További bejegyzések a fórumban...