SG.hu
Fontos mérföldkő a MareNostrum5 az EU szuperszámítógépes ökoszisztémájában
A Barcelonai Szuperszámítógépes Központban (BSC) felavatták a MareNostrum5 szuperszámítógépet, amellyel teljessé vált a nyolc középkategóriás szuperszámítógép első sorozata.
Az új szuperszámítógépet az Európai Nagyteljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHPC JU) szerezte be. A MareNostrum5-öt az európai orvosi kutatások előmozdítására tervezték, és célja a gyógyszer- és vakcinafejlesztés, a vírusok terjedésének szimulációja, a mesterséges intelligencia és a big data alkalmazások területén végzett kutatások erősítése. A barcelonai szuperszámítógép teljes beruházása, beleértve a rendszer beszerzését és karbantartását is, több mint 151 millió eurót tesz ki, amelynek felét az EU, másik felét pedig egy spanyol vezetésű konzorcium finanszírozza. "Az EU lezárja a szuperszámítógépek terén 2018-ban megkezdett első beruházási körét, amely 14-szeresére növelte szuperszámítógépes kapacitását, és ezzel Európa ismét felkerült a szuperszámítógépek világtérképére" - mondta Thomas Skordas, a Hírközlő Hálózatokért, Tartalmakért és Technológiáért Felelős Főigazgatóság (DG CNECT) főigazgató-helyettese.
Az európai szuperszámítógépes ökoszisztéma létrehozása érdekében 2021 és 2027 között 7 milliárd eurót fektetnek be az uniós szuperszámítógépekbe. A költségeket 3 milliárd euróig az EU, illetve a tagállamok viselik, míg a fennmaradó 1 milliárd eurót magánpartnerek finanszírozzák. "Az EuroHPC-rendszerek első generációjának mind a nyolc gépe kint van a világban, és készen áll arra, hogy az európai kutatók hozzáférjenek, hogy a tudományos és technológiai innováció határait feszegessék" - mondta Anders Dam Jensen, az EuroHPC közös vállalkozás ügyvezető igazgatója. A nyolc beszerzett szuperszámítógép számítási teljesítménye 1,2 exaFLOPS, ami 1,2 milliárd, milliárd (vagy 1,2*10^18) másodpercenkénti számításnak felel meg, amelyet a tudományos közösségek rendelkezésére bocsátanak. "Több száz különböző alkalmazást tudnak futtatni, amelyek elősegítik a tudományos áttöréseket, és mélyreható társadalmi hatással bírnak. Segítenek új gyógyszerek és új anyagok felfedezésében és kifejlesztésében, illetve az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események megértésében" - tette hozzá Skordas.
Az ökoszisztéma és a kvantumszámítástechnika összekapcsolása érdekében az EuroHPC célja az első hat kvantumszámítógép beszerzése, amelyeket e szuperszámítógépek tárhelyközpontjai mellé telepítenek. A cél a kvantum- és a klasszikus szuperszámítógépek kombinálása, a szuperszámítógépek számítási idejének további felgyorsítása. A szuperszámítógépek teljesítményét mérő TOP500 szabványosított összehasonlító lista rangsorában a MareNostrum5 az EU-ban a harmadik, világszerte pedig a nyolcadik helyen áll. A múlt hónap óta a szuperszámítógép a legzöldebbnek számít Európában, globális összehasonlításban pedig a hatodik helyen áll. "Az EU jelenleg nyolc szuperszámítógépnek ad otthont, köztük a világ tíz legjobb szuperszámítógépe közül háromnak" - magyarázta Skordas. Még 2018-ban az EU szuperszámítógép-kapacitása 70 géppel mintegy 12%-ot tett ki, amikor az 500 legjobb géphez viszonyítottuk. Öt évvel később, 14-szer nagyobb számítási kapacitással Európa már 21%-ot tesz ki 113 szuperszámítógéppel.
A következő beruházás az exascale szuperszámítógépekre összpontosít, amelyek nagyobb számítási kapacitással rendelkeznek, mint a középkategóriás gépek, az úgynevezett pre-exascale szuperszámítógépek. Eddig a németországi JUPITER felavatását jövőre tervezik, amelyet a 2025-ös franciaországi Jules Verne követ. A cél egy olyan föderatív hálózat létrehozása, amelyben a szuperszámítógépeket terabites hálózatokkal kötik össze, hogy a tudományos közösség számára elérhetővé váljanak a tudósok számára. "Ezt az infrastruktúrát hamarosan összekapcsolják a nagysebességű összeköttetési hálózatokkal is, és az egész Unióban hozzáférhetővé válik a köz- és magánfelhasználók számára. Az EU így a világ legerősebb szuperszámítógépes infrastruktúráját építi ki" - jelentette ki Skordas.
Az európai szuverenitás az EU-szintű szuperszámítógépes ökoszisztéma alapvetése. Jelenleg a rendszereket amerikai vállalkozók, például a HPE, az Intel, az IBM és az Nvidia szállítják. Míg a LUMI a HPE által biztosított rendszeren fut, addig a LEONARDO és a MareNostrum5 az Evidenen, a francia Atos cég új nevén. "Németországban és Európában a különböző teljesítményosztályú szuperszámítógépek igény szerinti számának fejlesztése és üzemeltetése mellett a szükséges technológiák, különösen a hardver és a szoftver elsajátítása is szükséges" - mondta a német oktatási és kutatási minisztérium (BMBF) szóvivője. A JUPITER, az első európai exascale gép a bejelentések szerint a SiPearl félvezetőgyártó cég által tervezett első európai processzort (központi feldolgozó egységet) tartalmaz majd, míg a Jules Verne nagyon nagy részben európai technológiákra épülne. A grafikus feldolgozóegység azonban valószínűleg nem európai marad. "A jól képzett szakemberek által megszerzett szakértelem elemi eleme a digitalizáció aktív alakításának, és így hozzájárul Németország és Európa technológiai szuverenitásához" - tette hozzá a szóvivő.
A szuperszámítógépek hozzájárulhatnak a megbízható és etikus mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, mivel a startupok és a kkv-k e gépek számítási kapacitásának köszönhetően betaníthatják algoritmusaikat. "A következő két évben az EU két új, exascale teljesítményű szuperszámítógéppel folytatja beruházásait, amelyek szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak majd a nagy alapokon nyugvó MI-modellek létrehozásában és képzésében" - tette hozzá Skordas. Björn Ommer, a müncheni LMU egyetem számítógépes és mesterséges intelligencia szakértője szerint csak speciális szerver-infrastruktúrák támogatják optimálisan a modern MI-kutatást és -fejlesztést. "A Mare Nostrum 5 különböző hardverkonfigurációk keverékét vizsgálja, amelyek közül néhány közvetlenül alkalmas a mélytanulásra és a generatív MI-ra" - mondta Ommer.
Az új szuperszámítógépet az Európai Nagyteljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHPC JU) szerezte be. A MareNostrum5-öt az európai orvosi kutatások előmozdítására tervezték, és célja a gyógyszer- és vakcinafejlesztés, a vírusok terjedésének szimulációja, a mesterséges intelligencia és a big data alkalmazások területén végzett kutatások erősítése. A barcelonai szuperszámítógép teljes beruházása, beleértve a rendszer beszerzését és karbantartását is, több mint 151 millió eurót tesz ki, amelynek felét az EU, másik felét pedig egy spanyol vezetésű konzorcium finanszírozza. "Az EU lezárja a szuperszámítógépek terén 2018-ban megkezdett első beruházási körét, amely 14-szeresére növelte szuperszámítógépes kapacitását, és ezzel Európa ismét felkerült a szuperszámítógépek világtérképére" - mondta Thomas Skordas, a Hírközlő Hálózatokért, Tartalmakért és Technológiáért Felelős Főigazgatóság (DG CNECT) főigazgató-helyettese.
Az európai szuperszámítógépes ökoszisztéma létrehozása érdekében 2021 és 2027 között 7 milliárd eurót fektetnek be az uniós szuperszámítógépekbe. A költségeket 3 milliárd euróig az EU, illetve a tagállamok viselik, míg a fennmaradó 1 milliárd eurót magánpartnerek finanszírozzák. "Az EuroHPC-rendszerek első generációjának mind a nyolc gépe kint van a világban, és készen áll arra, hogy az európai kutatók hozzáférjenek, hogy a tudományos és technológiai innováció határait feszegessék" - mondta Anders Dam Jensen, az EuroHPC közös vállalkozás ügyvezető igazgatója. A nyolc beszerzett szuperszámítógép számítási teljesítménye 1,2 exaFLOPS, ami 1,2 milliárd, milliárd (vagy 1,2*10^18) másodpercenkénti számításnak felel meg, amelyet a tudományos közösségek rendelkezésére bocsátanak. "Több száz különböző alkalmazást tudnak futtatni, amelyek elősegítik a tudományos áttöréseket, és mélyreható társadalmi hatással bírnak. Segítenek új gyógyszerek és új anyagok felfedezésében és kifejlesztésében, illetve az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események megértésében" - tette hozzá Skordas.
Az ökoszisztéma és a kvantumszámítástechnika összekapcsolása érdekében az EuroHPC célja az első hat kvantumszámítógép beszerzése, amelyeket e szuperszámítógépek tárhelyközpontjai mellé telepítenek. A cél a kvantum- és a klasszikus szuperszámítógépek kombinálása, a szuperszámítógépek számítási idejének további felgyorsítása. A szuperszámítógépek teljesítményét mérő TOP500 szabványosított összehasonlító lista rangsorában a MareNostrum5 az EU-ban a harmadik, világszerte pedig a nyolcadik helyen áll. A múlt hónap óta a szuperszámítógép a legzöldebbnek számít Európában, globális összehasonlításban pedig a hatodik helyen áll. "Az EU jelenleg nyolc szuperszámítógépnek ad otthont, köztük a világ tíz legjobb szuperszámítógépe közül háromnak" - magyarázta Skordas. Még 2018-ban az EU szuperszámítógép-kapacitása 70 géppel mintegy 12%-ot tett ki, amikor az 500 legjobb géphez viszonyítottuk. Öt évvel később, 14-szer nagyobb számítási kapacitással Európa már 21%-ot tesz ki 113 szuperszámítógéppel.
A következő beruházás az exascale szuperszámítógépekre összpontosít, amelyek nagyobb számítási kapacitással rendelkeznek, mint a középkategóriás gépek, az úgynevezett pre-exascale szuperszámítógépek. Eddig a németországi JUPITER felavatását jövőre tervezik, amelyet a 2025-ös franciaországi Jules Verne követ. A cél egy olyan föderatív hálózat létrehozása, amelyben a szuperszámítógépeket terabites hálózatokkal kötik össze, hogy a tudományos közösség számára elérhetővé váljanak a tudósok számára. "Ezt az infrastruktúrát hamarosan összekapcsolják a nagysebességű összeköttetési hálózatokkal is, és az egész Unióban hozzáférhetővé válik a köz- és magánfelhasználók számára. Az EU így a világ legerősebb szuperszámítógépes infrastruktúráját építi ki" - jelentette ki Skordas.
Az európai szuverenitás az EU-szintű szuperszámítógépes ökoszisztéma alapvetése. Jelenleg a rendszereket amerikai vállalkozók, például a HPE, az Intel, az IBM és az Nvidia szállítják. Míg a LUMI a HPE által biztosított rendszeren fut, addig a LEONARDO és a MareNostrum5 az Evidenen, a francia Atos cég új nevén. "Németországban és Európában a különböző teljesítményosztályú szuperszámítógépek igény szerinti számának fejlesztése és üzemeltetése mellett a szükséges technológiák, különösen a hardver és a szoftver elsajátítása is szükséges" - mondta a német oktatási és kutatási minisztérium (BMBF) szóvivője. A JUPITER, az első európai exascale gép a bejelentések szerint a SiPearl félvezetőgyártó cég által tervezett első európai processzort (központi feldolgozó egységet) tartalmaz majd, míg a Jules Verne nagyon nagy részben európai technológiákra épülne. A grafikus feldolgozóegység azonban valószínűleg nem európai marad. "A jól képzett szakemberek által megszerzett szakértelem elemi eleme a digitalizáció aktív alakításának, és így hozzájárul Németország és Európa technológiai szuverenitásához" - tette hozzá a szóvivő.
A szuperszámítógépek hozzájárulhatnak a megbízható és etikus mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, mivel a startupok és a kkv-k e gépek számítási kapacitásának köszönhetően betaníthatják algoritmusaikat. "A következő két évben az EU két új, exascale teljesítményű szuperszámítógéppel folytatja beruházásait, amelyek szintén kulcsfontosságú szerepet játszanak majd a nagy alapokon nyugvó MI-modellek létrehozásában és képzésében" - tette hozzá Skordas. Björn Ommer, a müncheni LMU egyetem számítógépes és mesterséges intelligencia szakértője szerint csak speciális szerver-infrastruktúrák támogatják optimálisan a modern MI-kutatást és -fejlesztést. "A Mare Nostrum 5 különböző hardverkonfigurációk keverékét vizsgálja, amelyek közül néhány közvetlenül alkalmas a mélytanulásra és a generatív MI-ra" - mondta Ommer.