"2015-ben a francia bűnüldöző hatóságok titokban megvettek egy videómegfigyelési képelemző szoftvert az izraeli Briefcam cégtől. A belügyminisztérium nyolc éven át titkolta ennek az eszköznek a használatát, amely lehetővé teszi az arcfelismerés alkalmazását" - áll a Disclose francia oknyomozó lap cikkében.

Franciaországban tilos az arcfelismerő szoftverek használata a bűnüldöző hatóságok számára. Ez a rendelkezés a közelmúltban a 2024-es párizsi olimpiai játékokkal összefüggésben valamivel rugalmasabbá vált. A Disclose azt állítja, hogy eljutottak hozzá a francia rendőrség olyan belső e-mailjei és dokumentumai, amelyek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a Briefcamot megfelelő jogalap nélkül használták. Ha a Briefcam használata megerősítést nyer, akkor az megsértené a 2019-ben frissített francia informatikai és szabadságjogi törvényt, amely kimondja, hogy tilos "bármilyen biometrikus azonosító rendszer használata, vagy bármilyen biometrikus adat feldolgozása, és bármilyen arcfelismerési technika alkalmazása". Ez a tilalom az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 2018-as átvételéből ered, amely kimondja, hogy tilos minden biometrikus adat feldolgozása, beleértve az arcképeket is.

A Disclose szerint a Belügyminisztériumnak tudomása van arról, hogy a rendőrség használja az izraeli szoftvert. A cikk szerint a belügyminisztérium nemzeti közbiztonsági igazgatóságának (DNSP) egyik magas rangú tisztviselője e-mailt küldött feletteseinek, amelyben ez állt: "Függetlenül a használt szoftvertől (különösen a Briefcam-től), tilos bármilyen arcfelismerő vagy arcfelismerő eszközhöz fordulni". Florian Leibovici, a Briefcam európai értékesítési igazgatója szerint Franciaországban több mint száz település rendőrkapitánysága használja a szoftvert, amely a cég saját bevallása szerint "képes a videofelvételeken megjelenő személyeket valós időben vagy igazságügyi szempontból felismerni, nyomon követni, osztályozni és riasztani".


Philippe Latombe francia parlamenti képviselő, a francia adatvédelmi felügyelő testület tagja elmondta: "Az igazi kérdés az, hogy hogyan és ki végzi az arcfelismerést". E két kérdés megválaszolásának négy módját magyarázta el, a "hibáztathatóság különböző szintjeivel". Latombe szerint az első lehetőség az lenne, hogy a francia rendőrség a Briefcam-et "biometrikus eszközeinek használata nélkül, bírói felügyelet mellett" használja. Ilyenkor szerinte nincsenek jogi problémák. A második, ha a rendőrség "az arcfelismerő eszközöket konkrét házkutatáshoz és bírói felügyelet mellett használja". Ez valóban nélkülözné a jogalapot, de egy vizsgálat keretében a bírói hatóság felügyelete miatt némileg elfogadható lenne.

Harmadszor - ahogy a francia képviselő kifejtette - ha a rendőrség az arcfelismerő eszközöket az emberek arcának általános átvizsgálására használná egy bíró felügyelete mellett. Ez súlyos jogsértés lenne, mivel ez az uniós és a francia jog által tiltott tömeges megfigyelésnek felelne meg. A legrosszabb esetben a rendőrök bírói felügyelet nélkül végeznének ilyen általános szkennelést, amit Latombe a hatályos jogszabályok súlyos megsértésének tart. Latombe azonban kijelentette, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint és a jelenleg rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, hogy a francia rendőrség a Briefcam-et utólagos vizsgálatokra használta, konkrét keresésekkel, amelyek során esetleg arcfelismerést használtak, de általános szkennelés nélkül és bírói felügyelet mellett.